adozona.hu
EH 2010.2264
EH 2010.2264
Kivételes méltányosságból nem, csak akkor engedhető el pótléktartozás, ha a vállalkozási tevékenység ellehetetlenülne [2003. évi XCII. tv. 134. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 7 561 950 Ft késedelmi pótléktartozás elengedését kérte az első fokú adóhatóságtól. Kérelmét az elsőfokú adóhatóság elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2008. december 23-i határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes 2005-2008. évekre megállapított árbevételeit, mérleg szerinti eredményét, illetve veszteségét vizsgálva az alperes megállapította, hogy a felperesi társaság gazdálkodási tevékenység ellehetetlenült, ezért a késedelmi pótlékt...
EH 2010.2264 Kivételes méltányosságból nem, csak akkor engedhető el pótléktartozás, ha a vállalkozási tevékenység ellehetetlenülne [2003. évi XCII. tv. 134. §].
A felperes 7 561 950 Ft késedelmi pótléktartozás elengedését kérte az első fokú adóhatóságtól. Kérelmét az elsőfokú adóhatóság elutasította.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2008. december 23-i határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes 2005-2008. évekre megállapított árbevételeit, mérleg szerinti eredményét, illetve veszteségét vizsgálva az alperes megállapította, hogy a felperesi társaság gazdálkodási tevékenység ellehetetlenült, ezért a késedelmi pótléktartozás elengedése gazdálkodásának minőségén, színvonalán, vagyoni helyzetének megítélésén nem változtatna. Utalt arra, hogy a korábbi évek késedelmi pótléktartozásának elévülésével gyakorlatilag az adóhatóság finanszírozta az utóbbi években a felperes tevékenységét.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a megyei bíróság az általa tartott tárgyaláson személyesen hallgatta meg a felperesi társaság ügyvezetőjét, akinek előadásával a tényállást kiegészítette. E szerint a felperesi Bt. egy korábbi termelőszövetkezeti melléküzemág utódjaként működtet szerelőműhelyt mintegy 18 fős létszámmal. A dolgozók valamennyien helybeliek, családjuk számára a vállalkozás folytathatósága létkérdés. Utalt arra, hogy miután mezőgazdasági gépek javítását végzik, a munka idényjellegű, télen nincs munkájuk.
A megyei bíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 134. § (3) bekezdésére alapozva kifejtette, hogy nem fogadható el az az adóhatósági értelmezés, miszerint amennyiben a társaság tevékenysége már ellehetetlenült, a tartozás nem is engedhető el. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Art. 134. § (3) bekezdése csak példálózó jelleggel utal a kivételes méltányosságból történő elengedés tényállásaként arra az esetre, amikor a pótléktartozás megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató személy gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Hangsúlyozta, hogy pótléktartozás kivételes méltányosságból akkor is elengedhető, ha a gazdálkodó szerv egyébként már ellehetetlenült. A megyei bíróság úgy ítélte meg - a felperesi ügyvezető előadása alapján -, hogy a felperesi társaságnak még van esélye a tevékenység folytatására. Arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az elengedni kért adótartozás behajtása semmiképpen sem irányulhat arra, hogy teljesen kilátástalanná tegye a társaság további működését. Ezért a hatályon kívül helyezés folytán elrendelt új eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy a felperest terhelő késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget el kell engedni.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperesnek nagyrészt általános forgalmi adónemben és foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási, illetve nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevételek adónemben halmozódott fel hátraléka az utóbbi években - annak ellenére, hogy pl. 2007. évben 24 622 000 Ft nettó és 2000 Ft egyéb bevétele volt - vesztesége évről-évre növekedett. Hivatkozott arra, hogy a felperes fizetési nehézségeinek áthidalása érdekében 4 esetben (1999., 2000., 2003. és 2004. években) engedélyezett részére fizetési könnyítést. Kifejtette, hogy a felperes ellehetetlenülését nem kizárólag az elengedni kért késedelmi pótléktartozás megfizetése eredményezné, miután a felperesnek 2003 októbere óta jelentős összegű, folyamatosan halmozódó adótartozása is fennáll. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes az Art. 134. § (3) bekezdésében foglaltakkal. A hivatkozott törvényi rendelkezés a felperes számára mérlegelési lehetőséget biztosít, amelynek gyakorlása során figyelemmel volt arra, hogy a felperes teljesíti-e egyéb adókötelezettségeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felperesi ügyvezető perben tett nyilatkozata ellentmond annak a körülménynek, hogy a dolgozói létszám folyamatosan csökken. Az alperesi álláspont szerint az Art. 134. § (3) bekezdése nem példálózó jelleggel utalt arra, hogy a pótléktartozás elengedése kivételes méltányosságból akkor történhet meg, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet lehetetlenítené el.
Az alperes kifogásolta, hogy határozatát a bíróság teljes egészében helyezte hatályon kívül, holott az nem csak az adómérséklés tárgyában hozott döntést. Sérelmezte továbbá, hogy a megyei bíróság annak ellenére nem élt megváltoztatási jogkörével, hogy a perbeli bizonyításra tekintettel a közigazgatási eljárásban felmerült bizonyítékokat mérlegelte felül.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az Art. 134. § (3) bekezdésének, valamint a Pp. 339/A. és 339/B. §-ának sérelmére hivatkozott.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal szemben osztotta azt a jogerős ítélet indokolásában kifejtett álláspontot, hogy a pótléktartozás mérséklésére nem csupán akkor kerülhet sor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató személy gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Ezt a megfogalmazást az Art. 134. § (3) bekezdése a "különösen akkor" fordulattal vezeti be, amiből egyértelműen megállapítható, hogy az ellehetetlenülést példálózó felsorolás tartalmazza. A fő szabály szerint kivételes méltányosságból más esetekben is sor kerülhet a pótléktartozás elengedésére. A megyei bíróság tehát jogszerűen állapította meg azt, hogy az adóhatóság nem utasíthatta el a felperes pótlék elengedési kérelmét arra való hivatkozással, hogy a késedelmi pótlék mérséklése a nyereséges gazdálkodás feltételeit önmagában nem teremtené meg, illetve, hogy a felperes tevékenysége már ellehetetlenült. A megyei bíróság a Pp. 339/B. §-ának megfelelően járt el, amikor az alperesi határozat indokainak vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a bizonyítékok mérlegelése nem volt okszerű. A felperesi társaság ügyvezetőjének meghallgatásával olyan tényekre és körülményekre vonatkozó adatokhoz jutott, amelyek már az alperes döntésének időpontjában is fennálltak. Ezért döntése nem ellentétes a Pp. 339/A. §-ában foglaltakkal sem. A megyei bíróságnak a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján, illetve a 339. § (2) bekezdés g) pontjára figyelemmel jogában áll mérlegelni, hogy az alperesi határozatot hatályon kívül helyezi-e vagy megváltoztatja. E jogkörében az alperes által előadottak alapján nem korlátozható. Miután a megyei bíróság a megismételt eljárásra kizárólag a késedelmi pótlék elengedése körében adott iránymutatást, nem járt el jogszabálysértően, amikor a megismételt eljárás lefolytatásához szükséges hatályon kívül helyezéssel mind az első-, mind a másodfokú adóhatósági határozat egészét érintette.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.137/2010.)