BH+ 2011.5.227

Ha a felperes munkavállaló és az alperes munkáltató a munkaviszony fennállását egymással szemben nem tették vitássá, közöttük etekintetben érdekellentét nem volt, sőt kifejezetten érdekazonosság állt fenn, a munkaviszony fennállása megállapítására irányuló kereseti kérelem előterjesztésének nem volt helye (Pp. 123. §).

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a M. Sz. Kft.-vel 2008. január 18-án megkötött munkaszerződés alapján a munkaviszonya 2008. január 22-től fennáll.
Az alperes a kereseti kérelemre tekintettel előterjesztett beadványában maga is a munkaviszony fennállásának megállapítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Megállapította, hogy a felperes 2008. március 3-tól terhességi gyermekágyi segélyt igényelt, melynek elbírálásával összefüggésben lefol...

BH+ 2011.5.227 Ha a felperes munkavállaló és az alperes munkáltató a munkaviszony fennállását egymással szemben nem tették vitássá, közöttük etekintetben érdekellentét nem volt, sőt kifejezetten érdekazonosság állt fenn, a munkaviszony fennállása megállapítására irányuló kereseti kérelem előterjesztésének nem volt helye (Pp. 123. §).
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a M. Sz. Kft.-vel 2008. január 18-án megkötött munkaszerződés alapján a munkaviszonya 2008. január 22-től fennáll.
Az alperes a kereseti kérelemre tekintettel előterjesztett beadványában maga is a munkaviszony fennállásának megállapítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Megállapította, hogy a felperes 2008. március 3-tól terhességi gyermekágyi segélyt igényelt, melynek elbírálásával összefüggésben lefolytatott vizsgálat adatai alapján a megyei egészségbiztosítási pénztár arra a következtetésre jutott, miszerint tényleges és személyes munkavégzés hiánya miatt az alperes és a felperes között munkaviszony nem jött létre, ezért határozattal elrendelte 2008. január 22-től a felperes biztosítási jogviszonyának a biztosítottak nyilvántartásából való törlését. Ezt a határozatot a másodfokú társadalombiztosítási határozat helybenhagyta.
A közigazgatási eljárásban az alperes a felperes munkaviszonyának folyamatos fennállásáról tett nyilatkozatot, és a felperes jelen eljárás tárgyát képező kereset benyújtása után a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt is keresetet terjesztett elő.
A munkaügyi bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy fennállnak-e a megállapításra irányuló kereset előterjeszthetőségének a Pp. 123. §-ában meghatározott együttes feltételei, vagyis: a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges-e, továbbá a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
Mivel az alperes a munkaviszony létesítését és annak folyamatos fennállását nem tette vitássá, a felperes pedig nem jelölte meg, hogy az alperes milyen érdekét vagy jogát veszélyezteti, a munkaügyi bíróság arra a jogkövetkeztetésre jutott, hogy az alperessel szembeni jogvédelem szükségességének hiányában megállapítás iránti kereset előterjesztésének nem volt helye. A felek nyilatkozatából megállapíthatóan köztük nincs és nem is volt vita a munkaviszony létrejöttének és fennállásának kérdésében. A munkaügyi bíróság ítéletére felperes a szüléshez és a gyermek gondozáshoz kapcsolódó pénzbeli ellátások iránti társadalombiztosítási jogvitában kívánt hivatkozni.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében helyes indokai alapján helybenhagyta.
A másodfokú bíróság nem fogadta el a felperesnek a fellebbezésében kifejtett azt az érvelését, miszerint a megállapítás tárgyában hozott ítélet megvédené őt attól, hogy az alperes a közigazgatási perben hozandó esetleg kedvezőtlen ítélet által kényszerítve a munkaviszonyát megszűntesse. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felek a perlési jogot nem a rendeltetési céljára kívánták használni, hanem egy másik, tartalmában valóságos jogvitában kívánták a munkaviszony fennállását megállapító ítéletet hivatkozási alapként felmutatni.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalára utasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy az ügyen eljárt bíróságok nem tettek eleget a tényállás teljes körű felderítésére vonatkozó kötelezettségüknek, illetve a feltárt tényállásból megalapozatlan és jogszabálysértő következtetést vontak le.
Így az elsőfokú bíróság elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a felek között létrejött munkaszerződés alaki és tartalmi szempontból megfelelt-e a törvényi követelményeknek. Tény, hogy a felperes a munkaszerződés megkötésekor hét hónapos terhes volt, de elmaradt annak vizsgálata, hogy a felperes valóban veszélyeztetett terhes volt-e és elláthatta-e a munkaszerződése szerinti HR menedzser munkakört. Az elsőfokú bíróság nem folytatta le a szükséges bizonyítást arra vonatkozóan, hogy a munkáltató nem sértette-e meg az Mt. 5. §-ában megfogalmazott egyenlő bánásmód követelményét és ennek jogi indokát sem adta. Mindezek felderítésének hiányában az eljárt bíróságok okszerűtlen jogi következtetés levonására alkalmas tényállást tekintettek ítélkezésük alapjának és ítéletük egyaránt sérti az Mt. 199. § (3) bekezdésében, valamint a Pp. 123. §-ában foglaltakat.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes keresetében a 2008. január 18-án aláírt munkaszerződés alapján a 2008. január 22-vel kezdődő határozatlan időre létesített munkaviszonya fennállásának megállapítását kérte.
A Pp.</a> megállapításra irányuló kereset előterjesztését az általánostól szűkebb körben engedi. Így a Pp. 123. §-a szerint, ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
Az elsőfokú bíróság helytállóan járt el, amikor előkérdésként annak vizsgálatába bocsátkozott, hogy perjogi szempontból fennálltak-e a megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelem törvényi feltételei.
Ennek eldöntését illetően a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságok jogi álláspontjával ért egyet.
Nem vitatott peradat, hogy a felek között a munkaviszony létesítését és fennállását illetően semmiféle érdekellentét nem volt, sőt, amint azt a másodfokú bíróság helytállóan hangsúlyozta, kifejezetten érdekazonosság állt fenn a felperes társadalombiztosítási jogviszonya létrehozásával összefüggésben. A felperes sem állította, hogy az alperes a per tárgyává tett munkaviszony tekintetében a jogait bármiféle módon jogellenesen veszélyeztetné. Ezt - a felek erre vonatkozó egybehangzó nyilatkozatán kívül - az is alátámasztja, hogy a felperesre kedvezőtlen elsőfokú közigazgatási határozatot a periratokból megállapíthatóan nemcsak a felperes, hanem az alperes, mint munkáltató is megfellebbezte, kérve a biztosítási jogviszony helyreállítását.
A perjogi kérdés eldöntéséhez szükséges mértékben az elsőfokú bíróság a tényállást eszerint kellő mértékben feltárta és abból okszerűen vont le a megállapítási kereset benyújtása törvényi feltételeinek hiányát megállapító jogkövetkeztetést. Megállapításra irányuló kereseti kérelemnek a fentiek szerinti eljárásjogi akadálya miatt a kereset érdemi elbírálására nem került sor, ezért az ügy érdemét illetően bizonyítás felvételének nem volt helye, annak hiányát a felperes a felülvizsgálati kérelmében kellő alap nélkül kifogásolta.
A fenti indokolásra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.265/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.