AVI 2011.5.58

A jövedéki termék a törvény alapján mindaddig adózatlannak tekintendő, amíg az ügyfél ennek ellenkezőjét hitelt érdemlően nem igazolja [2003. évi CXXVII. tv. 114. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

2006. április 30-án - hatósági értesítés alapján - jövedéki ellenőrzésre került sor a felperes által bérelt és kizárólagosan használt D., T. u. garázssor 11/1. számú garázsban. A felperes az itt talált 13 tétel különböző kiszerelésű jövedéki terméket (gázolajat) magáénak vallotta.
A garázsban lévő tartályból és egy szúrópróbaszerűen kiválasztott gallonban tárolt ásványolajból mintavételre került sor. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (VPVI) a mintákat bevizsgálva megállapította, h...

AVI 2011.5.58 A jövedéki termék a törvény alapján mindaddig adózatlannak tekintendő, amíg az ügyfél ennek ellenkezőjét hitelt érdemlően nem igazolja [2003. évi CXXVII. tv. 114. §]
2006. április 30-án - hatósági értesítés alapján - jövedéki ellenőrzésre került sor a felperes által bérelt és kizárólagosan használt D., T. u. garázssor 11/1. számú garázsban. A felperes az itt talált 13 tétel különböző kiszerelésű jövedéki terméket (gázolajat) magáénak vallotta.
A garázsban lévő tartályból és egy szúrópróbaszerűen kiválasztott gallonban tárolt ásványolajból mintavételre került sor. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (VPVI) a mintákat bevizsgálva megállapította, hogy a tartályban lévő gázolaj azonos a környezetében lévő különböző kiszerelésű gázolajjal, és - kéntartalom, valamint sűrűség tekintetében - nem felel meg az MSZ EN 590:2004 szabvány követelményeinek.
A hatóság a jövedéki termékeket lefoglalta, ezek ellenőrző ólomzár és címke elhelyezésével a garázsban kerültek elzárásra.
A felperes 715,64 liter jövedéki termék származásának igazolására bemutatta az S. Kft. által kiállított számlákat. A fennmaradó 74,36 liter gázolaj származásának igazolására pedig a p.-i Moll üzemanyagkúton kiállított 0721., 0260, illetve a 0542 sorszámú nyugtákat, amelyen szereplő mennyiséggel még további 118,53 liter gázolaj származását kívánta igazolni. A 0542 sorszámú nyugta nem a felperes nevére került kiállításra, ennek igazolására továbbá a 34183-0023879/2. sorszámú számla szolgál, amelyen vevőként a P. Közhasznú CIG E szerepel, a 0172 és 0260 sorszámú nyugtákhoz pedig nincs számla rendelve. A számlák és a nyugták szabványos gázolaj értékesítéséről kerültek kibocsátásra.
A jövedéki hatóság a felperessel szemben jövedéki orgazdaság bűncselekményének alapos gyanúja miatt feljelentést tett. A felperest a hatóság 2006. július 10-ére megidézte, amely napon a felperes bejelentette, hogy az elzárt 790 liter gázolajat ismeretlen tettesek eltulajdonították.
Az ügyben eljárt elsőfokú jövedéki hatóság határozatában - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 513 500 Ft jövedéki bírság, 58 800 Ft szakértői költség megfizetésére, 102 700 Ft jövedéki adó kivetését mellőzte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes érdemi döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 114. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 119. § (9) bekezdésében, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 108. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltakra alapította.
Az alperes érdemi döntését a következőkkel indokolta:
A gázolaj szabványon kívüli, ennél fogva a szabványos 715,64 liter gázolajról szóló számla elfogadására nincs lehetőség. A 0542 számú nyugta nem a felperes részére került kiállításra, bizonylat hiányában a jövedéki termék adózás alól elvontnak minősül. A felperes olyan jövedéki terméket birtokolt, amelynek adózott voltát hitelt érdemlően, a jogszabály által előírt módon nem tudta igazolni, ezért jövedéki bírság kiszabása iránt kellett intézkedni.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte, vitatta a határozatok jogalapját és az összegszerűséget is. A felperes azzal érvelt, hogy a garázsban tárolt gázolajat benzinkútnál vásárolta, a jövedéki hatósághoz benyújtott számlák igazolják az üzemanyag szabályos körülmények közötti vételét, a jövedéki adó megfizetését. A felperes kifejtette, hogy gázolaj mennyisége nem egzakt mérési módszerrel került megállapításra, a szabványtól való eltérés rajta kívülálló okokból következett be, mivel egy betörés során az elkövetők a garázsban lévő kenőolajat beleborították a gázolajtartályba.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította, jogi álláspontja a következő volt:
Az alperes a tényállás tisztázása után megalapozott és érdemben is jogszerű határozatot hozott, helytállóan hivatkozott a jövedéki termék birtokosának objektív felelősségére.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperesi álláspont szerint a megyei bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperes teljesítette a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét. A megyei bíróság eljárása nem felelt meg a Pp. 3. § (3) bekezdésében, 164. § (1) bekezdésében, a 336/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A határozatok sértik az Art. 108. §-ában, a Jöt. 114. §-ában foglalt rendelkezéseket. Az alperesnek az üzemanyag mennyiségét nem becsléssel, hanem méréssel kellett volna meghatároznia, és el kellett volna fogadnia az általa csatolt bizonylatokat a gázolaj adózott voltának igazolására. Az alperes nem bizonyította, hogy az üzemanyag minősége azért tér el a szabványtól, mert a felperes a jövedéki adót nem fizette meg. A jogerős ítélet a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logika szabályaival ellentétes mérlegelésén alapul, ezért a Pp. 206. §-ának rendelkezésébe ütközik.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 12. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésére álló iratok alapján dönt [Pp. 275. § (1) bekezdése, BH 2002/29.].
A Legfelsőbb Bíróság az iratok alapján megállapította, hogy a jövedéki eljárásban végzéssel 790 liter ásványolajtermék került lefoglalásra. E végzés ellen a felperes nem nyújtott be kifogást. A jövedéki ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben és a jövedéki eljárás során az ügyféli meghallgatásokról szóló jegyzőkönyvekben is egyértelműen rögzítésre került a jövedéki termék mennyisége, amit a felperes nem vitatott.
Kiemeli e körben a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a felperes a lopás miatti feljelentését is 790 liter ásványolajtermék eltulajdonítása miatt tette meg, és az eljárás során 790 liter gázolajra igyekezett benyújtani a származást igazoló számlákat, nyugtákat.
A felperes gyanúsítottként történő meghallgatása során sem vitatta a 790 liter gázolaj mennyiséget. Tekintettel e körülményekre valamint arra, hogy a lefoglalt gázolajat eltulajdonították, az alperes és a megyei bíróság az Art. 108. § (3) bekezdés b) pontja, (4) bekezdése alapján megalapozottan és jogszerűen alkalmazott becslést és megfelelő módszerrel határozta meg a jövedéki termék mennyiségét 790 literben.
Az előzőekben említett mennyiség tekintetében a VPVI szakértői véleménye egyértelműen rögzíti, hogy a kéntartalom és sűrűség tekintetében nem felel meg az MSZ EN 590:2004 szabvány előírásainak. A mintavételi eljárás szabályszerűen zajlott, annak során a felperes ellenmintát is kapott, amelynek bevizsgáltatását nem kérte, és nem vitatta, hogy a jövedéki eljárással érintett 790 liter gázolajnak a birtokosa volt.
A Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a természetes személy amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot köteles fizetni. A Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását birtokosa számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani. Az ilyen termékek adózás alól elvont termékeknek minősülnek.
Az ismertetett kógens jogszabályi rendelkezések kifejezetten és egyértelműen rögzítik, hogy a jövedéki termék birtokosa vétkességtől, jó-, vagy rosszhiszeműségétől függetlenül felel azért, hogy kizárólag adózott jövedéki terméket tartson birtokában. Amennyiben a birtokolt jövedéki termék adózás alól elvontnak minősül, akkor a birtokost jövedéki bírság fizetésére kell kötelezni.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a szabályok értelmében a bizonyítás nem a hatóságot, hanem az ügyfelet terheli, ez utóbbinak kell igazolnia az általa birtokolt jövedéki termék adózott voltát. A jövedéki termék ugyanis - törvényi vélelem alapján - mindaddig adózatlannak tekintendő, amíg az ügyfél ennek ellenkezőjét hitelt érdemlően nem igazolja. A Jöt. egyértelműen meghatározza az igazolásra alkalmas bizonyítási eszközöket is.
A felperes tehát a perbeli esetben alaptalanul hivatkozott a bizonyítási szabályok megsértésére, mivel a bizonyítás nem az alperest és nem is a bíróságot terhelte. A szabályozásból következően - ahogyan azt az alperes és a megyei bíróság helytállóan megállapította - nincs jelentősége annak, hogy az ügyfél a törvény által rá vonatkozó bizonyítási tehernek, kötelezettségnek mely okoknál fogva nem tud eleget tenni. Tekintettel arra, hogy a felperesnél lefoglalt jövedéki termék (gázolaj) szabványon kívüli termék, származását, adózott voltát szabványos termék eladását igazoló számlával illetve nyugtával nem lehet bizonyítani.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítéleti tényállás iratszerű, a levont ténybeli következtetések okszerűek, a megyei bíróság eljárása és határozata megfelel a Pp. 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, és a bizonyítási teher törvényben rögzített kógens, egyértelmű szabályainak jogszerű alkalmazásán alapul. Az alperes és a megyei bíróság eljárási jogszabálysértés nélkül, a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi rendelkezéseknek megfelelően hozta meg határozatát (Jöt. 114. §). Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.279/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.