adozona.hu
AVI 2011.5.49
AVI 2011.5.49
A kellő körültekintést az adóköteles tényállás kapcsán kell vizsgálni [1992. évi LXXIV. tv. 44. § (5) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2005. október 6-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolt egy k.-i ingatlant 300 000 000 Ft + áfa vételárért, melyet 2006. I. negyedévi bevallásában visszaigényelt. Az elsőfokú adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, pénzösszeg kiutalás előtti ellenőrzést folytatott le a felperesnél 2006. I. negyedévi áfa-bevallás tárgyában. Határozatával a felperes terhére 75 000 000 Ft jogosulatlan áfa-visszaigénylést állapított meg, és 37 000 000 Ft adóbírságot szabott ki. Az alp...
Az alperes megállapítása szerint az adásvételi szerződés és a számla kiállításának időpontjában az eladó felszámolás alatt állt, a céget H. Zs. nem képviselhette volna. A bevallás benyújtásának időpontjában ez már ismert volt, de a felperes nem tett semmit a jogellenes helyzet kiküszöbölésére.
A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú szervet új eljárásra kötelezte. Elsődlegesen azt rögzítette, hogy az alperes határozata az eladó felszámolásával, képviselője személyével kapcsolatban iratellenes megállapításokat tartalmaz. A felszámolást a Fővárosi Bíróság rendelte el, annak időpontja visszamenőlegesen 2005. szeptember 1. napja, de a Cégközlönyben csak 2005. október 27-én történt meg a közzététel. Így a felszámolási eljárás elrendeléséről a felperesnek a szerződés megkötésének időpontjában közhiteles nyilvántartásból nem lehetett tudomása.
H. Zs. képviseleti jogosultságát a megyei bíróság, mint cégbíróság 2005. október 24-én kelt végzésében, 2005. október 5-i hatállyal jegyezte be, és 2005. december 13-án kelt végzésével törölte. A cégbíróság ugyanis ekkor jegyezte be a felszámolást és a felszámolót a cégnyilvántartásba.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 30. § (2) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket érintő változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. Így H. Zs. október 6-án jogszerűen képviselhette az eladó céget és számla kiállítására is jogosult volt. A számla szerinti gazdasági esemény a valóságban végbement, a felperes a tulajdonjogot megszerezte, a vételárat megfizette, az eladó az áfát a felperesre áthárította (azt a költségvetés részére befizette). Ennek alapján az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a termékértékesítésről szóló számla az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 32. § (1) bekezdése, 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján áfa-levonás alapjául szolgáló hiteles bizonylatnak tekintendő.
Ezért az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdése szerinti kellő körültekintés vizsgálata is érdektelen. Ugyanakkor megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperes részéről megtörtént a kellő adózói körültekintés. A felperest a számla befogadása után már nem terhelte ilyen kötelezettség, így a bevallás benyújtásakor sem.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Fenntartotta jogi álláspontját, hogy a felszámolásra figyelemmel H. Zs. jogszerűen nem köthetett adásvételi szerződést, és nem állíthatott ki számlát. A felperes nem járt el kellő körültekintéssel az adóköteles tényállás során és a bevallás benyújtásakor sem. Hivatkozott arra, hogy a felek az adásvételi szerződést 2006. november 30-án felbontották az eredeti állapot helyreállítása mellett.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság elsődlegesen arra alapította ítéletét, hogy H. Zs., mint ügyvezető jogosult volt az adásvételi szerződést megkötni, és ennek alapján számlát kiállítani. Ehhez képest másodlagosan utalt arra, hogy a felperes egyébként kellő körültekintést valósított meg az adásvételi szerződés megkötésekor, nem lehetett tudomása az eladó felszámolási eljárásáról.
A Legfelsőbb Bíróság ezzel szemben megállapította, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) 27. § (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja. A Cstv. 34. § (1) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott jogai. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos nyilatkozatot a 34. § (2) bekezdés alapján csak a felszámoló tehet.
A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek (EBH 2003/961.).
A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a jogi következtetésre, hogy az eladó képviseletében H. Zs. jogszerűen kötötte meg az adásvételi szerződést. Ebben az időpontban ugyanis az eladó már felszámolás alatt állt függetlenül attól, hogy az azt elrendelő végzés csak később jelent meg a Cégközlönyben. A felszámolás elrendelésének időpontjától csak a felszámoló lett volna jogosult az adásvételi szerződést megkötni. A felszámolóbiztos dr. V. J. ugyan 2005. december 13-án került bejegyzésre a cégnyilvántartásba, de 2005. szeptember 1-jei hatállyal.
A fentitől elkülönül annak vizsgálata, hogy a felperes kellő körültekintéssel járt-e el. Az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdése szerint a bizonylatban vevőként szereplő adóalany adózással kapcsolatos jogai nem sérülhetnek, az adóköteles tényállás kapcsán az a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás körülményeit figyelembe véve kellő körültekintéssel járt el.
A kellő körültekintést az adóköteles tényállás kapcsán kell vizsgálni, a perbeli esetben ez azt jelenti, hogy a felperes milyen magatartást tanúsított az adásvételi szerződés megkötésekor, illetve a számla befogadásakor. A felperes kellő körültekintésével kapcsolatos elsőfokú bírósági megállapításokat a Legfelsőbb Bíróság nem osztja. A felszámolással kapcsolatos bírósági határozatok meghozatalának időpontjait, azok megjelenését vizsgálva megállapítható, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor közhiteles nyilvántartásból a felperesnek valóban nem lehetett tudomása a felülvizsgálati eljárás megindulásáról, illetve a felszámolás elrendeléséről. Ugyanakkor nem győződött meg H. Zs. képviseleti jogosultságáról. Az ő képviseleti jogának bejegyzésével kapcsolatban még kérelem sem volt beadva a szerződés megkötésének időpontjában. A felperes maga is elismerte, hogy csak az eladótól volt információja a céggel, illetve képviselettel kapcsolatban. Ezt nyilvánvalóan nem lehet kellő körültekintésként értékelni ilyen nagy összegű ingatlan adásvételénél. A felperes hiteltelen számla alapján kívánta gyakorolni az áfa levonási jogát és az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdése szerinti kellő körültekintés sem állapítható meg.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.298/2007.)