AVI 2011.5.47

Nem csupán a levonható, hanem a fizetendő áfát is szerepeltetni kell az adóbevallásban [1992. évi LXXIV. tv. 8. § (4) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adóhatóság a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalás előtti ellenőrzést végzett 2004. október 1-jétől november 30-áig terjedő időszakra. Ennek eredményeként határozatával 18 896 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, melyet jogosulatlan visszaigénylésnek minősített. Kötelezte továbbá a felperest 9 448 000 Ft adóbírság megfizetésére.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével...

AVI 2011.5.47 Nem csupán a levonható, hanem a fizetendő áfát is szerepeltetni kell az adóbevallásban [1992. évi LXXIV. tv. 8. § (4) bek.]
Az adóhatóság a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalás előtti ellenőrzést végzett 2004. október 1-jétől november 30-áig terjedő időszakra. Ennek eredményeként határozatával 18 896 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, melyet jogosulatlan visszaigénylésnek minősített. Kötelezte továbbá a felperest 9 448 000 Ft adóbírság megfizetésére.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen kérve annak megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. A felperes nem végzett közvetett szolgáltatást, valamennyi gazdasági esemény a szerződésekben, valamint a számlákban foglaltak alapján ment teljesítésbe. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 97. § (6) bekezdése alapján a tényállás nem került tisztázásra, a jogerős ítélet megsértette a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 72. § (2) bekezdés a) pontját.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 35. § (1) bekezdés a) pontjára és az Sztv. 166. § (2) bekezdésére hivatkozással helytállóan állapította meg, hogy az általános forgalmi adólevonás a törvényi feltételek (formai és tartalmi) együttes fennállása esetén gyakorolható. Ennek alapján vizsgálni kellett, hogy a felperes által hivatkozott gazdasági események a valóságban végbementek-e. Az elsőfokú bíróság a B. Kft.-hez kapcsolódóan jogszerűen állapította meg, hogy a gazdasági esemény megvalósulását a felperes nem tudta igazolni. A vizsgált időszakban a C. vagyonkezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (továbbiakban: KVI) volt, és a kincstári vagyonkezelő előtt ezek a munkák nem voltak ismertek, erre nem adott engedélyt. A felperes a munkák elvégzésével kapcsolatban nem rendelkezett megfelelő hiteles bizonylatokkal.
Az Áfa. tv. 8. § (4) bekezdése értelmében, ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki ugyanannak a szolgáltatásnak az igénybevevője és a nyújtója is. A C. vagyonkezelője a perbeli időszakban a KVI volt, ezért jogosult volt az ezzel kapcsolatos munkák megrendelésére és elvégeztetésére. A felperes a B. Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel kötött vállalkozási szerződés alapján közvetített szolgáltatást végzett, így a nevére kiállított számlák alapján továbbszámlázási kötelezettsége lett volna, amelyet elmulasztott. Így ezen munkálatokkal kapcsolatban a felperesnek nemcsak levonható áfát, hanem fizetendő áfát is szerepeltetnie kellett volna bevallásában, amelyet elmulasztott.
A felperes hivatkozásával szemben az alperesi adóhatóságok tényállás tisztázási kötelezettségüknek teljes körűen eleget tettek. Az elsőfokú bíróság a tényállást szintén teljes körűen feltárta, ítéletében döntését részletes indokolta.
A közvetített szolgáltatás minősítésénél - a felperes hivatkozásával szemben - az Áfa. tv. 8. § (4) bekezdését és nem az Sztv. 72. § (2) bekezdését kellett vizsgálni és értelmezni.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.229/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.