adozona.hu
BH 2011.4.90
BH 2011.4.90
A cégnyilvántartás a benne feltüntetett adatok, bejegyzett jogok és tények fennállását és változását közhitelűen tanúsító közokirat; ezért az ügyvezető részéről a cég székhelyének valótlan megjelölése az alapító okiratban, s ennek a cégbírósághoz történő bejelentése intellektuális közokirat-hamisítás [Btk. 274. § (1) bek. c) pont; Pp. 195. § (1) bek.; 2006. évi V. tv. 1. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi bíróság az első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet közokirat-hamisítás [Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont] bűntette miatt 5 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, s egy korábbi 4 hónap tartamú, 2 évi próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésének a végrehajtását is elrendelte.
Az ítéleti tényállás szerint:
Az élettársi kapcsolatban élő négy kiskorú gyermekes, egy kft.-nél havi 69 000 forintos jövedelemmel rendelkező, már cégvezetői tevékenységet v...
BH 2011.4.90 A cégnyilvántartás a benne feltüntetett adatok, bejegyzett jogok és tények fennállását és változását közhitelűen tanúsító közokirat; ezért az ügyvezető részéről a cég székhelyének valótlan megjelölése az alapító okiratban, s ennek a cégbírósághoz történő bejelentése intellektuális közokirat-hamisítás [Btk. 274. § (1) bek. c) pont; Pp. 195. § (1) bek.; 2006. évi V. tv. 1. § (1) bek.].
A városi bíróság az első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet közokirat-hamisítás [Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont] bűntette miatt 5 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, s egy korábbi 4 hónap tartamú, 2 évi próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésének a végrehajtását is elrendelte.Az ítéleti tényállás szerint:
Az élettársi kapcsolatban élő négy kiskorú gyermekes, egy kft.-nél havi 69 000 forintos jövedelemmel rendelkező, már cégvezetői tevékenységet végző, vagyontalan, korábban nyolc esetben büntetett terhelt a K. B. Építőipari és Kereskedelmi Kft. tagjaként és képviselőjeként 2008. márciusában a kft. székhelyeként olyan címet jelentett be a cégbírósághoz, - és azon keresztül az adóhatósághoz - ahol a társaság nem működött, ingóságai nem voltak elhelyezve és a cégtáblája sem volt kifüggesztve.
A terheltnek ez a címe korábban a lakhelye volt, de onnan 2008. februárban elköltözött. A kft. alapításakor azonban a cégbírósághoz benyújtott iratokon a cég székhelyeként ezt a címet feltüntetve közreműködött abban, hogy a társaság székhelyeként a közhitelű nyilvántartásban valótlan adatot tüntettek fel.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a K. B. Kft. vonatkozásában ellenőrzést kívánt lefolytatni a társaság székhelyén. Az eljáró adóellenőrök 2008. november 13-án megjelentek a bejelentett székhelyen, ahol észlelték, hogy a megadott címen a társaság nem működik.
A jogerős ügydöntő határozat ellen elsődlegesen felmentése, másodlagosan a büntetésének lényeges enyhítése érdekében - jogi képviselője útján - a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyet a Be. 416. §-a (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okra alapozott. Ezen túlmenően eljárási szabálysértésekre is hivatkozott.
Az anyagi jogszabálysértés kapcsán azzal érvelt, hogy bár a közokirat fogalmát a Pp. 195. §-a meghatározza, a támadott ítélet anélkül állapította meg a bűnösségét, hogy abban a meghamisított okiratot a bíróság megnevezte volna.
A vádiratban, miként az ítéletben is, tényként az szerepel; abban működött közre, hogy a cégbíróság által vezetett közhitelű nyilvántartásban valótlan adatot tüntettek fel.
A "közhitelű nyilvántartás" azonban általános megnevezés; nem azonos a közokirattal, ezért annak a sérelmére közokirat-hamisítást elkövetni nem lehet.
Ezen túlmenően vitatta azt is, hogy az általa újonnan alapított kft. székhelyeként valótlan címet jelentett volna be, hiszen a székhelyként megjelölt ingatlan 1 részben a tulajdonában áll, és állandó bejelentett lakásaként is ez a cím szerepel.
A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak tartotta, és a támadott ítélet hatályban tartását indítványozta.
A Be. 425. §-a szerinti nyilvános ülésen a felek indítványaikat fenntartották.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta a következők miatt:
A felülvizsgálat a fellebbezéstől eltérően nem általános, hanem rendkívüli jogorvoslat.
E jellegéből következően csak a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős határozat által megállapított tényállás alapján vehető igénybe.
A Be. 423. §-ának (1) bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozat által megállapított tényállás az irányadó; a tényállás felülvizsgálati indítványban nem támadható a tényállás esetleges lényeges hibáinak orvoslására ugyanis másik rendkívüli jogorvoslat, a perújítás szolgál.
Az idézett büntetőeljárási szabályokból következően a Legfelsőbb Bíróságnak azokat az indítványokat, illetve az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra hivatkoznak, vagy a tényállást támadják, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.
Ez a megállapítás vonatkozik azokra az érvekre, amelyek szerint a kft. bejelentett székhelye nem volt valótlan, minthogy a kötelezően irányadó tényállás ezzel ellentétes tényt tartalmaz.
A büntető anyagi jogsértést illetően a Legfelsőbb Bíróság a védő álláspontját nem osztotta; ebben a részében az indítványt alaptalannak találta.
Az irányadó tényállás lényege szerint a terhelt az általa alapított kft. képviselőjeként, a kft. székhelyeként olyan címet tüntetett fel a cégbírósághoz benyújtott iratokon, ahol a társaság nem működött, s e magatartásával közreműködött abban, hogy a társaság székhelyeként a közhitelű nyilvántartásban valótlan adatot tüntettek fel.
A terhelt terhére megállapított, a Btk. 274. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott ún. "intellektuális" közokirat-hamisítás bűntettét az követi el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba.
A büntetőtörvény nem határozza meg a közokirat fogalmát, mivel az nem sajátosan büntetőjogi fogalom.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 195. §-ának (1) bekezdése szerint az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság feladata - egyebek mellett - a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás lefolytatása, a cégre vonatkozó adat, jog, valamint tény cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése.
A cégnyilvántartás - e törvény 22. §-ának (1) bekezdése szerint - hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Az itt idézett törvényi rendelkezések - összhangban a Pp. 195. §-ával - kétségtelenné teszik, hogy a cégbíróságok által vezetett cégnyilvántartások közokiratok; közhitelességgel tanúsítják az abban feltüntetett adatok valóságát.
Aki pedig - mint a terhelt is - a cégbejegyzéshez (változásbejegyzéshez) szükséges cégiratokon a cégre vonatkozóan valamely adatot - a jelen esetben valótlan székhelyet - tüntet fel, és ez a valótlan adat bejegyzésre kerül a cégbírósági nyilvántartásba - a Btk. 274. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettét valósítja meg.
Nem sértett tehát büntető anyagi jogi szabályt a városi bíróság, amikor a terhelt bűnösségét megállapította; s a cselekményét is törvényesen minősítette.
Ez utóbbi megállapításból következően a Legfelsőbb Bíróság a terhelttel szemben alkalmazott büntetést sem érinthette, miután a Be. 416. §-ának (1) bekezdés b) pontja erre akkor biztosít jogi lehetőséget, ha a cselekmény törvénysértő minősítése miatt szabtak ki törvénysértő büntetést.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt; a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján a hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. I. 415/2010.)