adozona.hu
AVI 2011.3.27
AVI 2011.3.27
Adóköteles iparűzési tevékenységről van szó, ha a fél nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet folytat (1990. évi C. tv. 35. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. április 28-án fióktelepet létesített N.-en, e telephelyen 2004. február 1-jétől egy adminisztrátort foglalkoztat. A felperes 2003 és 2004 évre iparűzési adót vallott be és fizetett meg, majd ezt önellenőrzéssel helyesbítette kérve a túlfizetés visszatérítését, melynek Megyei Jogú Város jegyzője eleget tett.
Ezt követően az elsőfokú adóhatóság ellenőrzést rendelt el, melynek alapján határozatával a felperest 2004 adóév tekintetében 237 900 Ft helyi iparűzési adókülönbözet, va...
AVI 2011.3.27 Adóköteles iparűzési tevékenységről van szó, ha a fél nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet folytat (1990. évi C. tv. 35. §)
A felperes 2003. április 28-án fióktelepet létesített N.-en, e telephelyen 2004. február 1-jétől egy adminisztrátort foglalkoztat. A felperes 2003 és 2004 évre iparűzési adót vallott be és fizetett meg, majd ezt önellenőrzéssel helyesbítette kérve a túlfizetés visszatérítését, melynek Megyei Jogú Város jegyzője eleget tett.Ezt követően az elsőfokú adóhatóság ellenőrzést rendelt el, melynek alapján határozatával a felperest 2004 adóév tekintetében 237 900 Ft helyi iparűzési adókülönbözet, valamint adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Az alperes jogelődje határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, az adóbírságot és a késedelmi pótlékot törölte. Az iparűzési adó fizetésével kapcsolatban hivatkozott a Megyei Jogú Város közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló, többször módosított 46/1997. (XII. 9.) számú rendeletére (továbbiakban: Ör.), valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) vonatkozó rendelkezéseire. Ennek alapján a felperes a helyi iparűzési adó alanyának tekintendő, mert az önkormányzat illetékességi területén telephellyel rendelkezik, és vállalkozási tevékenységet folytat.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy n.-i telephelyén kizárólag üzletkötési, azaz biztosítás közvetítői tevékenységet végez, biztosítási tevékenységet nem folytatott, az kizárólag a cég b.-i székhelyén történik.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, a felperes sem vitatta azt a tényt, hogy 2004 adóévben N.-en telephelyet tartott fel, ahol egy adminisztratív alkalmazottat foglalkoztatott. A felperes a Htv. 37. § (1) bekezdése és az Ör. 3. § (1) bekezdése alapján állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzett az önkormányzat illetékességi területén. A felperes a Htv. 52. § 26. pontjának c) alpontja és az Ör. 10. § (4) bekezdés c) pontja értelmében vállalkozónak minősül, hiszen gazdasági tevékenysége saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából üzletszerűen végző jogi személynek tekintendő.
Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy iparűzési adófizetési kötelezettséget a Htv. és az Ör. előírásai alapján kell elbírálni. Ebből a szempontból érdektelen, hogy a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységekről szóló 1995. évi XCVI. törvény, majd a 2003. évi LX. törvény megkülönbözteti a biztosítási és biztosításközvetítői tevékenységet. A felperes N. városban valóban nem lát el biztosítási tevékenységet, csak biztosításközvetítést, de a telephely fenntartása és az alkalmazott foglalkoztatása a felperes nyereség- és jövedelemszerző tevékenysége keretében történik. A telephely fenntartása és az alkalmazott foglalkoztatása beletartozik a felperes vállalkozási tevékenységébe, és ez megalapozza a felperes helyi iparűzési adóalanyiságát.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és keresetének történő helyt adást azzal, hogy az megsértette a Htv. 35. és 36. § rendelkezéseit. Hivatkozott arra, hogy Budapest Főváros Önkormányzata a felperest, mint országosan működő társaságot a teljes árbevétele figyelembevételével kötelezte helyi iparűzési adó megfizetésére, ezért került sor a felperes részéről az önellenőrzésre. Ugyanazon tevékenység után kétszeresen fizetné meg a helyi iparűzési adót.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy jelen per tárgya az alperesi jogelőd határozatának bírósági felülvizsgálata volt. Ezért a felperes által felülvizsgálati kérelmében hivatkozott Budapest Főváros Önkormányzata határozatát, vagy annak tartalmát sem felülvizsgálni, sem mérlegelni nem lehetett jelen perben. Az egy önálló közigazgatási határozat, amelynek megállapításait a felperes külön jogorvoslati eljárás keretében vitathatta volna.
A Htv. 35. § (1) bekezdése alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). A (2) bekezdés értelmében az adó alanya a vállalkozó. A 36. § alapján pedig adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság ezen jogszabályhelyek, valamint az Ör. vonatkozó rendelkezései alapján vizsgálta az alperesi jogelőd határozatának jogszerűségét, és a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettekkel maradéktalanul egyetért.
A felperes N. városban fióktelepet létesített, ezen a telephelyen egy adminisztrátort foglalkoztat, amely beletartozik a felperes vállalkozási tevékenységének körébe. A felperes ezen tevékenysége nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenységnek, amely megalapozza az adóköteles iparűzési tevékenységet.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.249/2007.)