adozona.hu
AVI 2011.2.21
AVI 2011.2.21
A Vtv. a késedelmi pótlék felszámítását vagy fel nem számíthatóságát nem teszi függővé a végrehajtás felfüggesztésétől [1995. évi C. tv. 143. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság a felperesnél 1991. január 1. és 2001. december 31-e közötti időszak tekintetében utólagos ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként összesen 87 652 920 Ft vámterhet szabott ki a felperessel szemben. A felperes a fizetési határidő - 2003. március 11. - lejárta előtt ebből 19 716 369 Ft-ot megfizetett, míg a fennmaradó 67 936 551 Ft vám megfizetésére részletfizetés engedélyezését kérte. A Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága (a továbbiakban: VPKEP) 12 hó...
AVI 2011.2.21 A Vtv. a késedelmi pótlék felszámítását vagy fel nem számíthatóságát nem teszi függővé a végrehajtás felfüggesztésétől [1995. évi C. tv. 143. §]
A vámhatóság a felperesnél 1991. január 1. és 2001. december 31-e közötti időszak tekintetében utólagos ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként összesen 87 652 920 Ft vámterhet szabott ki a felperessel szemben. A felperes a fizetési határidő - 2003. március 11. - lejárta előtt ebből 19 716 369 Ft-ot megfizetett, míg a fennmaradó 67 936 551 Ft vám megfizetésére részletfizetés engedélyezését kérte. A Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága (a továbbiakban: VPKEP) 12 hónapos részletfizetést engedélyezett.A felperes az utólagos ellenőrzés megállapítása alapján hozott határozatokkal szemben fellebbezett, majd közigazgatási pert kezdeményezett, melyben a Fővárosi Bíróság 7. sorszámú végzésével a végrehajtást felfüggesztette.
A felperes az engedélyezett részletfizetésből 3 havi, összesen 17 136 871 Ft-ot megfizetett, majd pervesztessége folytán a fennmaradó 50 800 680 Ft vámtartozásra ismét részletfizetést kért, melyre 8 hónapos részletfizetést engedélyeztek.
Ezt követően a VPKEP, mint elsőfokú vámhatóság határozatával 30 479 320 Ft késedelmi pótlékot szabott ki a felperessel szemben a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 143. § (1) bekezdése alapján.
A fellebbezésre eljáró alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a késedelmi pótlék kiszabása a Vtv. 143. § (1) bekezdése alapján kötelező, valamint a késedelmi pótlék vonatkozásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai nem alkalmazhatók.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a késedelmi pótlék kiszabására vonatkozóan a Vtv. eljárási szabályokat nem alkalmaz, így az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szabályait kellett alkalmazni, illetve időközben hatályba lépett Ket. rendelkezéseit. A Ket. 148. § (8) bekezdése értelmében pedig késedelmi pótlékot nem lehetett volna felszámítani az ügyben. A felperes késedelembe nem esett, hiszen két alkalommal is részletfizetési kedvezményben részesült.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: T.) 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Vtv. rendelkezéseit kellett alkalmazni. A vámteher megfizetéséről a Vtv. 132. § (2) bekezdés c) pontja rendelkezik. A részletfizetést a Vtv. 133. § (3) bekezdése szabályozza.
A Vtv. 143. § (1) bekezdése alapján pedig a fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a fizetési határidő lejártát követő naptól a megfizetés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A Vtv. 143. §-a, illetve a Vtv. végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 214. § (1) bekezdése, illetve 221. § (1) bekezdése részletesen szabályozza a késedelmi pótlék megállapítás szabályait.
A jogszabályok értelmezése alapján az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy bár a felperes a Vtv. 133. § (3) bekezdése alapján részletfizetési kérelmet terjesztett elő, de ez a kérelem nem jelent teljesítést, így a részletfizetés engedélyezése nem teszi meg nem történtté a késedelmet.
Az elsőfokú bíróság azzal a felperesi jogi állásponttal sem értett egyet, mely szerint arra az időszakra, amíg a bíróság a keresettel támadott határozatok végrehajtását felfüggesztette, a Ket. 148. § (8) bekezdése értelmében nem számítható fel késedelmi pótlék. A két jogszabály (Vtv., Ket.) szubszidiaritás elvéből fakadóan, azokban a kérdésekben, amelyeket a Vtv. nem szabályozott, a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azonban a késedelmi pótlék tekintetében a Vtv. mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból tartalmaz szabályokat, így a Ket. 148. § (8) bekezdése nem alkalmazható.
A Fővárosi Bíróság a határozatok végrehajtásának felfüggesztését rendelte, de ez csupán a kiszabott vámteher végrehajtás útján történő beszedését akadályozta meg, de a késedelem a Vtv. 143. § (1) bekezdése szerint továbbra is fennállt. A Ket. 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján is megállapítható, hogy erre az ügyfajtára speciális törvény vonatkozik, a Vtv. a késedelmi pótlék kötelező kiszabását rendeli el. Az elsőfokú bíróság még azt is kiemelte, hogy a végrehajtás felfüggesztése tekintetében a bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai szerint járt el, nem pedig a Ket. alapján.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és keresetének helyt adását. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a Vtv. helyett eljárási kérdésben a Ket. 148. § (2) bekezdését kellett volna alkalmazni, így a késedelmi pótlék megállapítása jogszabálysértő volt. Másrészt utalt arra, hogy késedelembe nem esett, hiszen két alkalommal is részletfizetési kedvezményben részesült. A Fővárosi Bíróság a Pp.</a> szabályai alapján rendelte el a végrehajtás felfüggesztését, de a Pp.</a> nem tartalmaz rendelkezést a késedelmi pótlék kiszabása vonatkozásában.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy a felperes késedelembe esett, illetve a Ket. szabályai esetében nem alkalmazható.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A peres felek abban egyetértettek, hogy a késedelmi pótlék vonatkozásában a T.a> rendelkezései a 75. § (1) bekezdésére figyelemmel nem alkalmazhatók. Az alperes jogi álláspontja szerint a Vtv., illetve a Vhr. szabályai szerint kell vizsgálni a késedelmi pótlék kiszabásának jogosságát, a felperes jogi álláspontja szerint a Vtv. 2. § (6) bekezdésére figyelemmel az Áe.</a>, pontosabban jogszabályváltozás folytán a Ket. rendelkezéseit.
A Legfelsőbb Bíróság az iratok alapján megállapította, hogy a felperes késedelmi pótlékfizetési kötelezettsége nem egységesen vizsgálandó, mivel a késedelembe esésének időpontjai és módjai is elkülönültek egymástól. A felperes tekintetében a vámteher fizetési határideje 2003. március 11. napja volt. Eddig azonban csak 19 716 369 Ft-ot fizetett meg, a többi vámteher megfizetésére a VPKEP részletfizetést engedélyezett. A felperes ugyan 12 hónapban történő részletfizetési kedvezményben részesült, de az eredeti teljesítési határidő és a részletfizetés engedélyezéséről szóló határozat közötti időpontban késedelemben volt. Sem a Vtv.-nek, sem a felperesi logikát követve az Áe.</a>-nek vagy a Ket.-nek nincsen olyan szabálya, hogy a részletfizetési kérelem benyújtása mentesítene a késedelembe esés alól. Erre az időre tehát a vámszervek jogszerűen állapították meg a 3 798 863 Ft késedelmi pótlékot.
A másik esetben a Fővárosi Bíróság az előtte folyó közigazgatási perben a végrehajtást felfüggesztette. Ennek a felfüggesztésnek a jogi hatása - amire az elsőfokú bíróság helytállóan utalt - az volt, hogy a kiszabott vámteher végrehajtás útján történő beszedését akadályozta meg. A Pp.</a>-nek a végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos szabályai nem tartalmaznak rendelkezést a késedelmi pótlék megállapíthatósága tekintetében.
A Vtv. és a Ket. egymással való kapcsolata vonatkozásában az elsőfokú bíróság igen részletesen és helytállóan állapította meg, hogy a Ket. rendelkezését csak azokban a kérdésekben lehet alkalmazni, amelyeket a Vtv. nem szabályoz. A Vtv. annyiban speciális jogszabály, hogy nemcsak anyagi-jogi rendelkezéseket tartalmaz, hanem az anyagi jogszabályok alkalmazásához szükséges eljárási szabályokat is. A késedelmi pótlék esetében is a Vtv. 143. §-a, illetve a Vhr. 221. §-a is tartalmaz eljárásjogi szabályokat, hogy mikor és milyen módon köteles a vámhatóság intézkedni a késedelmi pótlék kiszabásáról. Ezért a Vtv. 2. § (6) bekezdésére és a Ket. 13. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel az elsődleges jogszabályt, vagyis a Vtv.-t kellett alkalmazni az ügyben. Már pedig a Vtv. a késedelmi pótlék felszámítását vagy fel nem számíthatóságát nem teszi függővé a végrehajtás felfüggesztésétől.
Ezért a felperes, amikor az első alkalommal megkapott részletfizetési kedvezménynél az első háromhavi részletet befizette, de a negyedik havit már nem, a negyedik hónaptól kezdve ismét késedelembe esett, mindaddig, amíg a második részletfizetési kérelmét kedvezően el nem bírálták. Erre az időszakra 26 444 190 Ft késedelmi pótlék megállapítása jogszerű volt.
A harmadik tétel, vagyis 499 320 Ft vámigazgatási bírság késedelmes teljesítésére a fentebb kifejtett jogi elvek alkalmazandók, így e körben 236 267 Ft késedelmi pótlék megállapítása felperessel szemben szintén jogszerű volt.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.281/2007.)