AVI 2010.10.113

A vámhatóságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése, fegyelmi határozat, illetve az ezekben megállapított tényállás nem köti [Pp. 4. § (1) és (2) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

B. A. 2006. július 24-én belépésre jelentkezett a gy.-i vámhivatalnál az általa vezetett - felperes tulajdonát képező - járművel. B. A. az ügyintéző pénzügyőröknek árutovábbítás céljából benyújtotta a felperes nevére kiállított TIR igazolványt, CMR fuvarlevelet és számlát. Az okmányok szerint a jármű 432 kartondoboz különféle kerámiaárut szállított Romániából Magyarországra. A vámhatóság a jármű tételes vámvizsgálata során - az ép és sértetlen román vámzár eltávolítását követően - a rakodótér...

AVI 2010.10.113 A vámhatóságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése, fegyelmi határozat, illetve az ezekben megállapított tényállás nem köti [Pp. 4. § (1) és (2) bek.]
B. A. 2006. július 24-én belépésre jelentkezett a gy.-i vámhivatalnál az általa vezetett - felperes tulajdonát képező - járművel. B. A. az ügyintéző pénzügyőröknek árutovábbítás céljából benyújtotta a felperes nevére kiállított TIR igazolványt, CMR fuvarlevelet és számlát. Az okmányok szerint a jármű 432 kartondoboz különféle kerámiaárut szállított Romániából Magyarországra. A vámhatóság a jármű tételes vámvizsgálata során - az ép és sértetlen román vámzár eltávolítását követően - a rakodótérben 27 db raklapon 432 kartondobozban 19 999 karton Superkings márkájú adójegy nélküli cigarettát foglalt le.
A megismételt eljárásban hozott elsőfokú határozatban a jövedéki hatóság a felperest - jövedéki törvénysértés miatt - 296 885 155 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. január 8. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, döntését a 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 1. § (4) bekezdésében, 114. § (1), (2) és (3) bekezdéseiben foglaltakra alapította. Az alperes határozatát azzal indokolta, hogy a jármű vezetője a felperes alkalmazásában állt. Az adózatlan jövedéki termék szállítását a felperes végezte, aki a lefoglalt jövedéki termék adózott voltát nem tudta hitelt érdemlően igazolni, ezért a jövedéki bírság kiszabására jogszerűen került sor.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte, vitatta azok jogalapját, eljárási és anyagi jogszabálysértésekre hivatkozott.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította, megállapította, hogy az alperes érdemi döntése a felperes által vitatott körben nem sért jogszabályt. Az alperes az ügy eldöntése szempontjából döntő tényeket felderítette, határozata megfelel az eljárási rendelkezéseknek. A büntetőeljárás eredménye és az abban megállapított tényállás a közigazgatási szervet nem köti. A felperes tulajdonában és használatában lévő járműben ellenőrzéskor talált adózatlan jövedéki termék birtokosa és szállítója nem B. A. magánszemély, hanem a felperes volt. A szállított árukért való felelősség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperes ügyvezetője tudott-e a szállítmány tartalmáról, mivel a jövedéki bírság kiszabása tekintetében a felelősség objektív. A felperes nem tudta igazolni a birtokában tartott, általa szállított áru tekintetében, hogy az nem adózás alól elvont jövedéki termék. B. A. munkakörébe tartozó tevékenységet végzett, így az általa elkövetett cselekményért a felperest a Jöt. 121. § (3) bekezdése alapján is terheli a felelősség.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, vagy a megyei bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. A felperes érvelése szerint a megyei bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, és jogszabálysértően járt el azért is, mivel nem állapította meg a tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztását, figyelmen kívül hagyta a büntető és jövedéki eljárás releváns tényeit, és azt, hogy az alperes határozata nem tartalmazza a jövedéki bírság kiszabásának jogcímét. Az volt a felperes jogi álláspontja, hogy a jövedéki törvénysértést nem ő, hanem a gépjármű vezetője követte el, önállóan, munkaviszony keretein kívüli tevékenysége során. A felperes kifejtette azt is, hogy nem minősíthető adófizetésre kötelezett személynek.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A közigazgatási bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése, fegyelmi határozat, illetve az ezekben megállapított tényállás nem köti [Pp. 4. § (1) és (2) bekezdése].
A per tárgya közigazgatási jövedéki ügy, ennél fogva elbírálására nem a büntető anyagi és eljárási jog, hanem a jövedéki ügyekre irányadó anyagi és eljárási szabályok az irányadóak.
A Legfelsőbb Bíróság osztja a megyei bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy az alperesnek az ügy eldöntése szempontjából releváns tények tekintetében kellett a tényállást tisztáznia, és e körben kellett bizonyítást lefolytatnia. Az ügy eldöntése szempontjából releváns tényeket (a szállítót, a birtokost, az adózás alól elvont jövedéki terméket és ennek mennyiségét) a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezések, azaz a Jöt. 1. § (4) bekezdése, 4. § a) pontja, 114. § (1)-(2) bekezdés b) és c) pontjai, 121. § (3) bekezdése határozzák meg. Rámutat egyben a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy a Jöt. a jövedéki termék szállítójának, birtokosának kötelezettségévé teszi a bizonyítást, tehát annak igazolását, hogy a jövedéki termék nem adózás alól elvont jövedéki termék.
A rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem kerülhet sor a bizonyítás felvételére, a bizonyítékok ismételt egybevetésére. A Legfelsőbb Bíróságnak a rendelkezésére álló iratok alapján kell döntenie [Pp. 275. § (1) bekezdése].
A Legfelsőbb Bíróság az iratok alapján - az alperessel és a megyei bírósággal egyezően - a következőket állapította meg:
A lefoglalt jövedéki termék adózás alól elvont jövedéki termék volt, amelyek jellege és mennyisége tekintetében nem volt vita a felek között. Az adózatlan jövedéki terméket szállító jármű a felperes tulajdona volt. A felperes fuvarozó cég, a cégnyilvántartás adatai szerint fő tevékenysége a szállítmányozás. A TIR igazolás és a CMR fuvarlevél a felperes nevére szólt, és az árutovábbítási vámeljárás kezdeményezésére is a felperes nevében került sor, ezért a jármű használója a felperes volt, a felperes ügyvezetője a fuvar lebonyolítására engedélyt adott így a felperes szállítói minősége kétséget kizáró módon megállapítható.
A jogerős ítéletben és az alperes határozatában megállapított tényállás tehát nem jogszabálysértő, nem felderítetlen, nem iratellenes, és nem tartalmaz téves, okszerűtlen, vagy logika szabályaival ellentétes ténybeli következtetést sem. A határozatok továbbá - a felperes érvelésével ellentétben - nemcsak érdemi döntést, hanem az eljárási jogszabályoknak megfelelő - jogcímeket is megjelölő - indokolást tartalmaznak.
A Jöt. szabályai szerinti felelősség - független a vétkességtől, a felróhatóságtól - objektív alapú.
Az iratokból megállapíthatóan az ellenőrzéskor B. A., mint munkavállaló munkaszerződés alapján járt el, és a felperes járművével a munkakörének megfelelő munkát - a fuvarozást - végezte. A munkaviszony megszüntetésére - munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségszegés miatt - az ellenőrzést követő rendkívüli felmondással került sor. A Jöt. 121. § (3) bekezdése értelmében az alkalmazott által munkakörben elkövetett cselekmény után a jövedéki bírságot a munkáltató köteles megfizetni. A megyei bíróság nem terjeszkedett túl a kereseti kérelmen, mivel e körben a megállapításait - a Pp. 221. § (1) bekezdése alapján eljárva - a felperesi keresetben kifejtett érvelésre tekintettel tette meg.
A Jöt. 4. § a) pontja értelmében a Jöt. rendelkezéseit kell alkalmazni jövedéki terméket egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre. A Jöt. 1. § (4) bekezdése értelmében szabad forgalomban csak olyan jövedéki termék szállítható, amely után az adót megfizették. A perbeli esetben a felperes, mint a Jöt. 4. § a) pontja alá tartozó személy adózatlan jövedéki terméket szállított, birtokolt, így - érvelésével ellentétben - a Jöt. személyi hatálya alá tartozik.
Adózás alól elvont terméknek minősül az adójeggyel el nem látott dohánytermék, amelynek mennyisége után a vámhatóság a Jöt. 114. § (2) bekezdés c) pontja értelmében köteles a jövedéki bírságot kiszabni. A felperes érvelésével ellentétben a jövedéki bírsággal tehát nem csak természetes személy szankcionálható.
Az alperes a felperes terhére jövedéki adófizetési kötelezettséget nem állapított meg, ezért a felperesnek a Jöt. 17. §-ára történő hivatkozása és erre alapított érvelése téves.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a rendkívüli jogorvoslati kérelem által vitatott körben nem sért anyagi és eljárási jogszabályt, ezért azt - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján - hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.256/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.