adozona.hu
AVI 2010.10.109
AVI 2010.10.109
A bt. beltagját az adóhatóság jogszerűen kötelezheti a tagsági viszonyának fennállása alatt keletkezett - bt.-től behajthatatlan - adótartozás megfizetésére [2003. évi XCII. tv. 35. § (2) bek. f) pont]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a P. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság (továbbiakban: bt.) ellen fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárást kezdeményezett. Az ennek eredményeként hozott végzésben a megyei bíróság, mint cégbíróság a bt.-t megszüntette és a cégjegyzékből 2005. december 21-i hatállyal törölte. A felszámolási eljárásban az adóhatóság 21 673 477 Ft összegű hitelezői követelése nem nyert kielégítést.
A felperes a bt. egyik beltagja, egyben önálló képviseleti joggal rendelkező üzletvez...
A felperes a bt. egyik beltagja, egyben önálló képviseleti joggal rendelkező üzletvezetője volt 1996. április 17-től. A felperes 2000. február 15-én azonnali hatállyal felmondta a bt.-ben fennálló tagsági jogviszonyát. A tagsági jogviszony cégjegyzékből való törlése iránt a bt. képviselője nem intézkedett. A felperes kérte a Cégbíróságot, hogy kötelezze a bt.-t a tagsági jogviszony megszüntetésével összefüggő változás-bejelentési kérelem benyújtására. A Megyei Bíróság, mint Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott végzésében a felperes e kérelmét az 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 51. § (6) bekezdésében, 52. § (3) bekezdésében foglaltakra alapítottan elutasította. A felperes a cégnyilvántartás adatai szerint 2005. december 21-ig volt a bt. beltagja.
Az elsőfokú adóhatóság a 2006. február 7. napján hozott határozatában kötelezte a felperest 21 673 477 Ft megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. május 12. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes döntését a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 35. § (2) bekezdés f) pontjában, az 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 70. § (1) bekezdésében, 97. § (1) bekezdésében, 101. § (1) és (3) bekezdéseiben, az 1988. évi VI. törvény (továbbiakban: Gt.1.) 77. § d) pontjában, a Ctv. 30. § (2) bekezdésében foglaltakra alapította. Az alperes határozatát azzal indokolta, hogy a felperes mögöttes felelősként köteles helytállni a bt.-t terhelő mindazon adótartozásért, amely tagsági jogviszonyának időtartama alatt keletkezett és a felszámolási eljárásban nem térült meg. A felperes 2000. február 15-i felmondó nyilatkozata alapján a tagsági jogviszony megszűnése harmadik személyekkel szemben - a változás cégnyilvántartáson történő átvezetésének hiánya miatt - nem hatályosult.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte. A felperes azzal érvelt, hogy tagsági viszonya 2000. február 15-én megszűnt, így vele szemben nem alkalmazható a Gt.1. által szabályozott beltag mögöttes felelősségére vonatkozó rendelkezés. Tagsági viszonyának felmondását követően semmilyen formában nem vett részt a bt. tevékenységében.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította.
A megyei bíróság azt állapította meg, hogy az Art. 35. § (2) bekezdés f) pontja szerinti törvényi feltételek fennálltak, mivel a bt.-t terhelő adótartozás végrehajtható okiraton alapult, e tartozás behajthatatlanságát az adóhatóság igazolta és a felperes a cégnyilvántartás adatai szerint a felszámolásig a bt. beltagja volt. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy azonnali hatályú felmondása tagsági viszonyát a bt. viszonylatában 2000. február 15. napjával megszüntette. A felperes azonban a perben nem tudta bizonyítani azt, hogy az alperes tudott volna tagsági jogviszonyának a cégnyilvántartás adataitól eltérő megszűnéséről, ezért az alperes helytállóan állapította meg határozatában, hogy a felperes tagsági viszonya 2005. december 20. napjával szűnt meg a cégnyilvántartás nyilvános és közhiteles adatai értelmében. A felperes tehát köteles helytállni mindazon adótartozásért, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt keletkezett. A felperes helytállási kötelezettsége független attól, hogy a bt. másik beltagját terheli-e vagy sem (ha igen mennyiben) a tagváltozás cégnyilvántartáson való átvezetésének elmulasztása miatt felelősség.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Gt.1. 77. § c) pontjában és a Ctv. 30. §-ában foglaltaknak, téves jogértelmezésen alapul. A bt.-nek az azonnali hatályú felmondást követően nem volt tagja, a változás-bejegyzés nem miatta maradt el, ezért a bt. adótartozása miatt nem kötelezhető fizetésre.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a Gt.1. 77/c. pontja és 79. §-a értelmében a tagsági jogviszony az azonnali hatályú felmondással megszűnik, és hogy a bt. tagjaira, tulajdonosaira, a vezető tisztségviselő személyére vonatkozó változás a Ctv. 28. §, 30. § (2) bekezdése értelmében a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A perbeli esetben azonban a felperes által hivatkozott azonnali hatályú felmondást követően a bt. képviselője változás-bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróságon nem terjesztett elő, és ilyen kérelem benyújtására a Cégbíróság sem kötelezte a törvényességi felügyeleti eljárás keretében.
Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a felperes kérelmét a Ctv. 51. § (6) bekezdésében, 52. § (3) bekezdésében foglaltakra alapítottan azért utasította el, mivel - a rendelkezésére álló iratok alapján minden kétséget kizáró módon - nem lehetett megállapítani a felmondás közlésének joghatályos megtörténtét illetve azt, hogy a bt képviselője ennek ellenére mulasztotta volna el a változás-bejegyzési kérelem benyújtását. A felperes a felülvizsgálati kérelmében tehát nem alappal hivatkozott arra, hogy bizonyította a felmondás hatályos voltát, és a közigazgatási perben is csupán azokat a bizonyítékokat ajánlotta fel, amelyek már a cégbíróság előtti törvényességi felügyeleti eljárásban sem voltak alkalmasak állításának - tagsági viszonya megszűnésének - igazolására.
Az elsőfokú bíróság iratszerűen rögzítette, hogy a Cégbíróság a tagsági viszony megszűnését, mint változást a közhiteles cégnyilvántartásba nem jegyezte be. A közhiteles cégnyilvántartás adatai szerint pedig a felperes tagsági viszonya fennállt a felszámolási eljárás befejezéséig. A kifejtettekből következően - egyéb adat hiányában - a felperes alappal nem hivatkozhat a felmondás hatályosulására harmadik személlyel (az adóhatósággal) szemben (Ctv. 3. §, 10. §, EBH 2002. 780., BH 2003. 207.)
Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállásra figyelemmel a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályok helyes alkalmazásával állapította meg az alperes határozatának jogszerűségét. Az érdemi döntés teljes körűen megfelel a Gt. 90. § (1) bekezdésében, 97. § (1) bekezdésében, 101. § (1) bekezdésében és az Art. 35. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltaknak. A felperest ugyanis, mint a bt. beltagját az alperes jogszerűen kötelezte a tagsági viszonyának fennállása alatt keletkezett - bt-től behajthatatlan - adótartozás megfizetésére.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.119/2007.)