AVI 2010.9.97

A törvény értelmében a fél székhelyének időközben történt megváltozása ellenére az ellenőrzés lefolytatására a korábbi ellenőrzést megkezdő elsőfokú adóhatóság továbbra is illetékes [2003. évi XCII. tv. 88. § (2) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú adóhatóság a lefolytatott adóellenőrzés alapján becslési eljárást alkalmazva a felperes terhére 1996. és 1997. évre vonatkozóan társasági adó, általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó különbözetet állapított meg. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot kisebb részben megváltoztatta.
A felperes keresete alapján a megyei bíróság 2004. november 17-én kelt ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ...

AVI 2010.9.97 A törvény értelmében a fél székhelyének időközben történt megváltozása ellenére az ellenőrzés lefolytatására a korábbi ellenőrzést megkezdő elsőfokú adóhatóság továbbra is illetékes [2003. évi XCII. tv. 88. § (2) bek.]
Az elsőfokú adóhatóság a lefolytatott adóellenőrzés alapján becslési eljárást alkalmazva a felperes terhére 1996. és 1997. évre vonatkozóan társasági adó, általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó különbözetet állapított meg. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot kisebb részben megváltoztatta.
A felperes keresete alapján a megyei bíróság 2004. november 17-én kelt ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Megállapította a perben lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeként, hogy az adóhatóságok által alkalmazott becslési módszer nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak.
Az új eljárásban az elsőfokú adóhatóság 5 613 164 Ft adóhiányt állapított meg, kötelezte a felperest 5 371 664 Ft adókülönbözet, 2 637 582 Ft adóbírság és 4 905 694 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. A becslés alkalmazására csak az 1996. évet érintően került sor.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan azok megváltoztatását kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: új Art.) 88. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy elnevezése ellenére nem egy teljesen új ellenőrzés kezdődött, hanem a korábban megkezdett ellenőrzés folytatódott, így a felperes székhelyének időközben történt megváltozása ellenére az ellenőrzés folytatására az elsőfokú adóhatóság továbbra is illetékes volt.
Az új Art. 108. § (4) bekezdése szerint a becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni, és együtt értékelni, hogy a korábbi perben beszerzett szakértői véleménynek megfelelően a becslés során a veszteségi normák elszámolásra kerüljenek. Ezeket az adóhatóság maradéktalanul figyelembe vette.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását, másodlagosan az adóhatóság határozatainak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezését. Jogi álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszerűtlen ítéletet hozott az illetékesség hiányával, az elévüléssel, a becslés alkalmazhatóságával kapcsolatban, továbbá nem vette figyelembe, hogy az elsőfokú határozaton nincs bélyegzőlenyomat, az alperesi határozat nem tartalmazza a tényleges aláíró nevét és hivatali beosztását.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperesnek az illetékesség hiányával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság is utal az új Art. 88. § (2) bekezdésére, mely alapján a felperes székhelyének időközben történt megváltozása ellenére az ellenőrzés lefolytatására a korábbi ellenőrzést megkezdő elsőfokú adóhatóság továbbra is illetékes volt.
Az elévüléssel kapcsolatban az elsőfokú bíróság utalt az Art. 95. § (3) bekezdésére, és az új Art. 164. § (5) bekezdésére, illetve a szabályozás megváltozására. A Legfelsőbb Bíróság is egyetértett azzal, hogy az új eljárásra kötelezésre figyelemmel az adóhatóságnak az új Art. elévüléssel kapcsolatos szabályait kellett figyelembe vennie az eljárása során. A felperes által kifogásolt adónemekkel kapcsolatban is megindult az adóellenőrzés 2000. szeptember 18. napján, így ezen adónemek vonatkozásában is figyelembe kellett venni az elévülés nyugvását, függetlenül attól, hogy a korábbi alperesi határozat ezekkel kapcsolatban korábban megállapítást nem tett.
Az elévülés idejét is figyelembe véve az alperes 2005. december 8. napján még elévülési határidőn belül hozta meg a határozatát.
Az 1997. évet érintő becslés elmaradásával kapcsolatban helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a korábbi bírósági ítélet és annak indokolása természetesen köti az eljáró közigazgatási szervet, ez azonban nem jelenti azt, hogy akkor is becslést kell alkalmaznia, ha egyébként annak feltételei nem állnak fenn, illetve nem kíván becslést alkalmazni. Az új eljárásban a revízió olyan megállapításra jutott, hogy a bevallásban szereplő anyaghányad és a revízió által megállapított termékenkénti alapanyag-hányad arányban áll egymással, lisztbeszerzés eltitkolását nem lehetett kimutatni, így az új Art. 108. § (3) bekezdésében foglalt becslési feltételek nem álltak fenn.
A korábbi jogerős ítélet nem tette kötelezővé a becslési eljárás alkalmazását, hanem arra vonatkozott, hogy ha az adóhatóság az eljárása során becslést akar alkalmazni, akkor annak a korábban alkalmazott módszere nem volt megfelelő, és ha továbbra is becslés alkalmazására kell, hogy sor kerüljön, akkor figyelembe kell venni a perben kirendelt szakértő megállapításait.
Az 1996. évvel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint is az adóhatóság a becslési eljárás alkalmazásakor figyelembe vette azokat a körülményeket, amelyeket a korábbi perben kirendelt igazságügyi szakértői vélemény is tartalmaz, így elsődlegesen a veszteségi normákat. A kapacitáshiány figyelmen kívül hagyásával kapcsolatban a jogerős ítélet okszerű döntést és indokolást tartalmaz, amikor megállapította, hogy a dolgozók mindig annyit dolgoztak, hogy a felperes megrendelését teljesítsék. Ha a felperes kapacitáskorlátra való hivatkozását a bíróság elfogadná, úgy azzal a következménnyel kellett volna járnia, hogy jelentős mennyiségű lisztnek kellett volna maradnia 1996. évben. Ilyen lisztmaradványt azonban a felperes nem tudott bizonyítani, vagyis a kapacitáskorlátra való hivatkozása ellenére is felhasználásra került az összes lisztmennyiség.
A felperes további eljárásjogi kifogásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság határozatán valóban nem szerepel bélyegzőlenyomat, ez azonban nem tekinthető olyan eljárási szabálysértésnek, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással lenne. Az alperesi határozat esetében pedig a határozaton szerepel az aláírásra jogosult személy neve és beosztása, a helyettes nevének, beosztásának elmaradása szinte nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárásjogi jogszabálysértésnek.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(Legf. Bír. Kfv. I. 35.187/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.