adozona.hu
AVI 2010.8.90
AVI 2010.8.90
Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetőt terheli [10/2001. (IV. 24.) NKÖ-PM egy. r. 5/B. § (1) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 2003-2004. évekre bevallások utólagos vizsgálatát végezte.
Az ellenőrzés eredményeképpen meghozott elsőfokú határozat a felperes terhére 12 080 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 10 601 000 Ft adóhiánynak minősül. Kötelezte továbbá 3 180 000 Ft bírság és 2 053 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. E megállapított adóhiányból 10 342 000 Ft a nemzeti kulturális járulék volt.
A vizsgált időszakban a felperes különböző kulturális járulék-köteles épülete...
Az ellenőrzés eredményeképpen meghozott elsőfokú határozat a felperes terhére 12 080 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 10 601 000 Ft adóhiánynak minősül. Kötelezte továbbá 3 180 000 Ft bírság és 2 053 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. E megállapított adóhiányból 10 342 000 Ft a nemzeti kulturális járulék volt.
A vizsgált időszakban a felperes különböző kulturális járulék-köteles épületek és építmények kivitelezését, felújítását végezte. A felperes a megrendelőkkel írásbeli szerződést kötött a beruházásokra. A vizsgált illetve kifogásolt beruházások bekerülési értéke 120 000 000 Ft-os összeghatárt meghaladta. Ebből következik, hogy ezekben az esetekben a járulékfizetési kötelezettség a felperest terhelte, aki ennek nem tett eleget.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozatok kulturális járulékkülönbözet és annak következményeként megállapított bírság és késedelmi pótlék rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte.
Az elsőfokú bíróság osztotta a felperes jogi álláspontját és megállapította, hogy a perbeli esetekben az építtetőnek tájékoztatást kellett volna adni a kivitelező felé a járulékfizetési kötelezettség fennállásáról. Ennek hiányában az építtető megbízót terhelte e fizetési kötelezettség.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását.
Az alperes megismételte azt a jogi álláspontját, hogy fő szabály szerint a kivitelező köteles a kulturális járulék fizetésére a pontosan meghatározott vállalási összeg meghaladásánál.
A felperes a perbeli esetekben tudomással bírt arról, hogy az általa kivitelezett építkezéseknek mennyi a bekerülési értéke és ennek következtében fennállt a járulékfizetési kötelezettség. Ezt meghaladóan nem volt olyan újabb tény, körülmény, amelyről a beruházót külön tájékoztatni kellett volna.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és helytálló volt a levont jogkövetkeztetése is.
Az adott perben eldöntendő kérdés az volt, hogy az ún. "kulturális járulék" fizetési kötelezettség kit terhel meghatározott építmény beruházások esetén.
A kivitelezőt terhelő kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.) NKÖ-PM együttes rendelet "az építtető feladatai" címszó alatt szereplő 5/B. § (1) bekezdése alapján az építtető (beruházó, megrendelő) köteles a kivitelezőt írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles-e vagy nem. A kivitelező járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejűleg keletkezik, illetőleg szűnik meg. Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetőt terheli.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ítéletében, hogy ez a törvényi rendelkezés egyértelmű előírást tartalmaz az építtető részére. Minden külön feltétel nélkül kötelezővé teszi a kivitelező tájékoztatását arról, hogy az általa megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles vagy nem. E jogszabályi kötelezettség nem tartalmaz olyan megszorítást, mely szerint, amennyiben az adott beruházás a törvényben előírt 120 000 000 Ft összeghatárt meghaladja, abban az esetben az építtetőnek ez az értesítési kötelezettsége ne állna fenn, mivel a kivitelező tudja, hogy a jogszabály erejénél fogva járulékfizetési kötelezettsége fennáll. Ilyen jogszabályi rendelkezés hiányában nyilvánvaló, hogy az értékhatártól függetlenül is kötelessége az építtetőnek az írásbeli értesítés. A törvény előírja azt is, hogy ennek elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetőt terheli.
Az elsőfokú bíróság ítélete a jogszabályoknak megfelel, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.120/2007.)