AVI 2010.5.51

Az adóhatóság köteles hitelt érdemlően tisztázni, hogy az áfa visszaigénylés jogszerű volt-e vagy sem (1992. évi LXXIV. tv. 32., 33. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2004 évre bevallások utólagos ellenőrzését végezte. Ennek eredményeként határozatával összesen 38 000 732 általános forgalmi adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére és kötelezte 19 366 000 Ft adóbírság és 4 275 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Megállapította, hogy a K. Kft., az S. Bt. és a K. BAU Kft. által kiállított számlák tartalmilag nem hitelesek, nem valós gazdasági eseményt tükröznek, így a felperest nem illeti meg az adólevonás joga...

AVI 2010.5.51 Az adóhatóság köteles hitelt érdemlően tisztázni, hogy az áfa visszaigénylés jogszerű volt-e vagy sem (1992. évi LXXIV. tv. 32., 33. §)
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2004 évre bevallások utólagos ellenőrzését végezte. Ennek eredményeként határozatával összesen 38 000 732 általános forgalmi adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére és kötelezte 19 366 000 Ft adóbírság és 4 275 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Megállapította, hogy a K. Kft., az S. Bt. és a K. BAU Kft. által kiállított számlák tartalmilag nem hitelesek, nem valós gazdasági eseményt tükröznek, így a felperest nem illeti meg az adólevonás joga. Megállapította továbbá, hogy a felperes és az S. Kft.-vel kötött ingatlan adásvételi előszerződése alapján sem igényelhetett volna vissza áfát, mert a vétel tárgya tárgyi adómentes volt.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy a gazdasági események a számla szerinti tartalommal megvalósultak, az azt kiállító cégek jelen időpontbeli fellelhetetlensége nem eshet a felperes hátrányára. Az adásvétel tárgya a szerződés kikötése értelmében még nem volt lakóingatlan.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a felperes keresete részben alapos. Alaposnak találta a felperes keresetét a logisztikai központ építési munkáival kapcsolatban a K. Kft., az S. Bt. által kiállított számlák vonatkozásában, valamint a K. BAU Kft. által acélszerkezeti anyagok eladásáról kiállított számlák vonatkozásában. E körben kifejtette, hogy az alperesi határozat megállapításait alapvetően arra alapította, hogy ezek a számlakiállító társaságok az ellenőrzés időpontjában fellelhetetlenek voltak. Ugyanakkor a felperes 2006. július 3-án kelt beadványához csatolta az említett gazdasági társaságok ügyvezetőinek közjegyző előtt tett nyilatkozatait, melyek részletezik, milyen módon ment végbe közöttük a számlák szerinti gazdasági esemény.
A felperes 2006. október 9-én csatolta a K. Kft. által kötött alvállalkozói szerződéseket és ehhez kapcsolódó egyéb iratokat. Ezek a gazdasági esemény feltárásához olyan további információkat tartalmaztak, amelynek vizsgálatára az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a közigazgatási per nem volt hivatott.
Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a valós tényállás megállapítására a K. Kft. és az S. Bt. által kiállított számlák szerinti gazdasági esemény vonatkozásában csak egy megismételt eljárásban nyílik lehetőség.
Ugyanezt állapította meg a K. BAU Kft.-vel kapcsolatban, mivel az jelenleg felszámolás alatt áll és a felszámoló megkeresése révén lehetőség nyílik további információ beszerzésére. K. J. a kft. ügyvezetője tanúvallomása szintén a felperes állítását erősítette meg.
A további felperesi kereseti követeléseket azonban már az elsőfokú bíróság megalapozatlannak ítélte meg. Így jogszerűtlennek minősítette a K. Kft. által a K. árokásó értékesítéséről kiállított számlát.
Ugyancsak törvényesnek találta az alperes határozatát az S. Bt. által libatoll eladásáról kiállított számlával összefüggésben.
Az S. Kft. között létrejött adásvételi előszerződéssel kapcsolatban megállapította, hogy az előlegről kiállított számla nem tartalmazhatott volna általános forgalmi adót, mert a lakóingatlan értékesítése tárgyi adómentes tevékenység.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének teljes körű elutasítását. Jogi álláspontja szerint a tényállást teljes körűen feltárta, és további bizonyítási eljárás sem vezethetne más eredményre. A gazdasági események nem a vitatott számlák szerinti tartalom szerint mentek teljesedésbe, így azokra általános forgalmi adó visszaigénylési jogosultságot nem lehet jogszerűen alapítani.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 11. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel érintett részét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetének csak részben adott helyt, az elutasított részével kapcsolatban (árokásó gép, libatoll, adásvételi előszerződés) sem a felperes, sem az alperes felülvizsgálati kérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be, így ezen döntés jogszerűségét a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmével érintett határozati rész a logisztikai központ építési munkáira vonatkozott, illetve az acélszerkezeti anyagok vásárlásával kapcsolatos számlákra. E körben egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a peres eljárásban olyan újabb részbeni írásbeli anyagok, szerződések kerültek becsatolásra, részben tanúmeghallgatásokra került sor, melyek arra utalnak, hogy a valós gazdasági esemény teljes körű feltárására további eljárásra van szükség. Ez a további eljárás meghaladja a közigazgatási eljárás kereteit, hiszen adott esetben a gazdasági láncolatban résztvevő felek kapcsolódó vizsgálatára is szükség lehet.
Az elsőfokú bíróság nem azt állapította meg, hogy a gazdasági esemény a felperes keresetében állítottak szerint ment végbe, vagyis jogszerű volt a felperes általános forgalmi adó-visszaigénylése, hanem azt, hogy jelen körülmények között nem állapítható meg, hogy jogszerű volt-e vagy sem a felperes általános forgalmi adó-visszaigénylése. További ellenőrzési cselekmények szükségesek ahhoz, hogy megállapítható legyen, a gazdasági esemény a valóságban hogyan ment végbe, megállapítható-e, hogy ténylegesen mely alvállalkozók végezték munkát, ennek alapján a felperes által befogadott számlák feljogosíthatják-e a felperest az általános forgalmi adó visszaigénylésére, vagy sem.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.090/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.