adozona.hu
AVI 2010.4.40
AVI 2010.4.40
A levonási jog gyakorlásának jogszerűségét a törvény által írt időszak tekintetében kell vizsgálni [1992. évi LXXIV. tv. 36. § (1) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 2005. II. negyedévére általános forgalmi adó kiutalás előtti ellenőrzését végezte. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes a B., A. u. 20. sz. lakóépület felújítási és bővítési munkálataival összefüggésben felmerült számláit jogosulatlanul helyezte levonásba az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
Az ellenőrzés eredményeként meghozott 2005. október 26-án kelt elsőfokú ha...
Az ellenőrzés eredményeként meghozott 2005. október 26-án kelt elsőfokú határozat a felperes terhére 4 492 000 Ft jogosulatlan visszaigénylésnek minősített adókülönbözetet állapított meg, ennek következményeként 2 000 246 Ft adóbírság megfizetésére is kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság 2006. február 2-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését, és visszaigénylési kérelmének való helyt adást kérte.
Az alperes kérte a kereset elutasítását, és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperesi társaság nem adóalanyiságát megalapozó gazdasági tevékenysége körében járt el, amikor a felújítási munkálatokban részt vett.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és keresetének megfelelő döntés meghozatalát. Álláspontja szerint az Áfa. tv. 36. §-a, illetőleg 33. §-a időbeli korlátot a levonási joggal kapcsolatban nem tartalmaz, tehát a levonási jog megnyíltának nem feltétele, hogy a beszerzett termék, szolgáltatás felhasználása egy későbbi időpontban nyílik meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás nem volt vitatott. Eldöntendő az a jogkérdés volt, hogy a felperes az általa idegen tulajdonon végzett felújítási és bővítési munkálatokkal kapcsolatosan előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonására az adott időszakban jogosult volt-e.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság és az alperes álláspontjával abban, hogy az Áfa. tv. 36. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezéseiből - mely szerint "az adólevonási jog keletkezésének időpontja a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában a teljesítési időpontként feltüntetett nap" - az következik, hogy ebben az időszakban kell a levonási jog gyakorlás törvényi feltételeinek fennállnia. A perbeli időszakban a felperes által elvégzett felújítási és bővítési munkálatok magánszemély tulajdonában lévő ingatlanon történtek. A felperes könyvelésében az ingatlan, mint állóeszköz nem szerepelt. Az a tény, hogy a felperes nevére szólt az építési és használatbételi engedély, továbbá, hogy a jövőben a felperesnek szándékában állt az ingatlan tulajdonjoga bizonyos hányadának megszerzése, a perbeli általános forgalmi adó levonási jog gyakorlásának feltételeit nem alapozta meg. A felperes által megjelölt elszámolási időszakban az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem volt levonható, az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés b) pontja értelmében.
A felperes által hivatkozott példa az ún. negatív adó elszámolása, amely egy jövőbeni időszakban is lehetséges, nem a perbeli esetre vonatkozik. A felperes által becsatolt Fővárosi Bíróság ítélete más tényállás alapján került meghozatalra, abban az ügyben az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy a felperes az általa elvégzett beruházás előkészítő munkálatokkal adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységet hasznosított, amelyet továbbszámlázással megvalósított. A perbeli esetben ilyen továbbszámlázás - ahogy azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította - nem történt, így a levonási jog gyakorlása nem lehetett jogszerű.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.045/2007.)