adozona.hu
BH+ 2011.2.89
BH+ 2011.2.89
Ha a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának a szolgálatot utasításra nem a szolgálati helyén, hanem annak érintése nélkül a szolgálatteljesítés helyén kellett felvennie, a lakóhelyétől a szolgálatteljesítés helyére való utazás minősült munkába járásnak [78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megállapított tényállás szerint a felperes 2006. december 1-jétől 2007. augusztus 15-ig járőr-határrendész beosztásban állt szolgálati viszonyban az alperes jogelődjével. Szolgálati feladatait Sz. Határrendészeti Kirendeltség illetékességi területén volt köteles teljesíteni. 2007. január 4-ét megelőzően Sz.-n, az M. úton lévő szolgálati helyén kellett jelentkeznie, majd innen szolgálati autóval elindult a járőrfeladatok ellátására. A felperes h.-i lakos, és az alperes engedélye alapján H. é...
BH+ 2011.2.89 Ha a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának a szolgálatot utasításra nem a szolgálati helyén, hanem annak érintése nélkül a szolgálatteljesítés helyén kellett felvennie, a lakóhelyétől a szolgálatteljesítés helyére való utazás minősült munkába járásnak [78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet].
A megállapított tényállás szerint a felperes 2006. december 1-jétől 2007. augusztus 15-ig járőr-határrendész beosztásban állt szolgálati viszonyban az alperes jogelődjével. Szolgálati feladatait Sz. Határrendészeti Kirendeltség illetékességi területén volt köteles teljesíteni. 2007. január 4-ét megelőzően Sz.-n, az M. úton lévő szolgálati helyén kellett jelentkeznie, majd innen szolgálati autóval elindult a járőrfeladatok ellátására. A felperes h.-i lakos, és az alperes engedélye alapján H. és Sz. között saját gépjárművel közlekedett, melynek költségét az alperes megtérítette.2007. január 4-től a felperesnek az r.-i határátkelőhelyen útlevélkezelői feladatokat kellett ellátnia. Ezen időponttól kezdődően már nem kellett Sz.-en az M. úton jelentkeznie, hanem R. átkelőhelyen kellett fel-, illetve leszerelnie. R. határátkelőhelyre való eljutást tömegközlekedési eszközzel az alperes akként biztosította, hogy öt darab "biankó" bérletet biztosított az állomány részére.
A felperes a szolgálati panaszában Sz. és R. közötti utazási idő szolgálati időként történő elszámolását vagy a tömegközlekedés díjának megfelelő összegű költségtérítés biztosítását kérte. Szolgálati panasza elutasítását követően a munkaügyi bírósághoz benyújtott módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a szolgálati panaszát jogellenesen utasították el, továbbá annak megállapítását is, hogy a szolgálati helyről a szolgálatteljesítési helyre való ki- és bejutás időtartamát szolgálati feladatként lett volna köteles az alperes elszámolni, valamint 2007. január 4-től 2007. augusztus 15-ig terjedő időszakra R. határátkelőhelyen teljesített szolgálataival összefüggésben összesen 33 112 forint utazási költség megtérítését kérte.
A munkaügyi bíróság felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja szerint, miután 2007. január 4-ét követően a felperes a szolgálata teljesítését R. határátkelőhelyen kezdte meg, a szolgálatteljesítés helyéig történő utazása munkába járásnak minősült, ezért az szolgálatnak nem tekinthető.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet osztotta a munkaügyi bíróság álláspontját, miszerint a lakóhelytől az állandó szolgálatteljesítési helyre eljutás munkába járásnak minősül. A felperest a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről kiadott 78/1993. (V.12.) Korm. rendelet alapján illette meg munkába járási költségtérítés. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kiemelte, hogy a felperes Sz. és R. viszonylatában saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén igényt a munkáltatónál nem jelentett be, bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás hiányában pedig a buszjegy ellenértékének megfelelő költségtérítést megalapozottan nem követelheti. A jogerős ítélet szerint a munkahely megállapítására irányuló felperesi keresetnek nem állnak fenn a Pp. 123. §-ában foglalt feltételei.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatásával keresete szerinti döntés meghozatalát kérte.
A felülvizsgálati kérelem a Pp. 221. § (1) bekezdésének megsértését, a megállapított tényállás iratellenességét panaszolta. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a munkaköri leírásában foglaltaktól eltérően állapította meg, hogy R. határátkelőhely állandó szolgálati helyként került meghatározásra a részére, mivel a szolgálat szervezésben meghatározottak szerint 2007. január 4-ét követően is ellátott járőr feladatokat, amikor az alperes továbbra is biztosította a csoportos kiszállítást a szolgálatteljesítés helyére, a szolgálati idő terhére. A munkaköri leírása szerint a szolgálati viszonya szerinti állandó munkahelye a Sz., M. út 12-18. szám alatti szolgálati helye volt. Ezért a felperes szerint téves az az ítéleti következtetés, miszerint R. határátkelőhelyre történő eljutás a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről kiadott kormányrendelet hatálya alá tartozó munkába járásnak minősült.
A felperes a Pp. 123. § (1) bekezdésének megsértését is panaszolta. Érvelése szerint e körben előterjesztett keresete annak a kérdésnek eldöntésére irányult, hogy a szolgálati helyéig vagy a szolgálatteljesítési helyéig történő utazás minősül-e munkába járásnak, a szolgálati helytől a szolgálatteljesítési helyig történő utazás szolgálati érdekű utazásnak minősül-e.
A felperes szerint a jogerős ítélet azért sérti a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 2. § b) pontját, mert munkahelynek minősíti a Sz. Határrendészeti Kirendeltség illetékességi területének részét képező R. határátkelőhelyet pusztán azért, mert - a felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint jogellenes szóbeli elöljárói parancs alapján - ott kellett megjelennie. Felperes értelmezése szerint a szolgálati hely a munkahely fogalmának a megfelelője, míg a szolgálatteljesítési hely a munkavégzési helynek felel meg. Munkába-járás költségtérítése pedig a vonatkozó jogi szabályozás szerint kizárólag a munkahely tekintetében érvényesíthető. A felperes arra is hivatkozott, hogy a változó munkahelyen történő foglalkoztatás feltételeit a munkaköri leírása nem tartalmazta, azt a Hszt. nem is ismeri, ezért szolgálati jogviszonyában a változó munkahelyen való foglalkoztatása jogellenes volt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes a szolgálati panaszában Sz. és R. határátkelő közötti tömegközlekedés díjának megfelelő költségtérítés vagy szolgálatonként 1,5 óra utazási idő szolgálati idő terhére történő elszámolását kérte. A munkaügyi bíróság előtt 2007. december 13-án előterjesztett kereset-kiegészítése és módosítása szerint pedig ugyan a szolgálati helyéről a szolgálatteljesítés helyére való ki- és bejutás időtartamával összefüggésben megállapítás iránti keresetet előterjesztett, de az alperes marasztalását kizárólag mindössze 33 112 forint költségtérítés összegében kérte.
Az előbbiek szerint előterjesztett kereset alapján a másodfokú bíróság jogsértés nélkül állapította meg, hogy a megállapítási kereset Pp. 123. §-a szerinti két együttes feltétele nem áll fenn. Egyfelől a szolgálati panaszt elutasító határozat jogellenességének megállapítása iránti kérelem önálló kereseti kérelemként nem értékelhető, mert a munkaügyi per tárgya nem a szolgálati panaszt elbíráló határozat, hanem a kereseti kérelem keretei között a szolgálati panaszban sérelmezett döntés, intézkedés vagy mulasztás. A felperes szolgálati helyére vonatkozó megállapítás iránti keresetét jogszabálysértés nélkül utasították el az eljárt bíróságok.
Az előbbiekből következően a bíróságoknak kizárólag a felperes költségtérítés iránti kereseti kérelmét kellett érdemben vizsgálniuk. E körben pedig a felperes maga sem vitatta, hogy bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében előírtak szerint nem számolt el, amely önmagában - minden további körülmény vizsgálatától függetlenül - megalapozatlanná teszi a felperes igényét.
Azon körülményből, hogy felperes szolgálati viszonyában a szolgálati helye és a szolgálatteljesítési helye a perbeli időszakban eltért, még nem következik a felperesi álláspont helyessége. Ugyanis, ha az állomány tagjának a szolgálatát utasításra - a szolgálati helye érintése nélkül - a szolgálatteljesítés helyén kell felvennie, az is munkába járásnak minősül. A felülvizsgálati kérelemnek ettől eltérő érvelése téves.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv.II.11.031/2008.)