adozona.hu
BH+ 2011.1.46
BH+ 2011.1.46
A jövedéki terméket birtokló személy felelőssége objektív; gazdálkodó szervezet esetén a súlyosabb bírságmérték alkalmazandó, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet [2003. évi CXXVII. tv. 114. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Vám- és Pénzügyőrség Járőrszolgálat Parancsokságának járőrei 2006. október 4-én ellenőrzést tartottak a B. téren. A villamos megállóit összekötő aluljáró Duna-felőli végén, illetve a 4-6-os villamos megállója felöl az aluljáróban lévő fémajtók mögötti tűzcsapot tartalmazó helyiségekben 384, illetve 330 csomag, különféle márkájú magyar adójegy nélküli cigarettát találtak, amelyet lefoglaltak.
A dohányáru tulajdonosának felkutatására tett intézkedések eredményre nem vezettek. Az elsőfokú hat...
BH+ 2011.1.46 A jövedéki terméket birtokló személy felelőssége objektív; gazdálkodó szervezet esetén a súlyosabb bírságmérték alkalmazandó, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet [2003. évi CXXVII. tv. 114. §]
A Vám- és Pénzügyőrség Járőrszolgálat Parancsokságának járőrei 2006. október 4-én ellenőrzést tartottak a B. téren. A villamos megállóit összekötő aluljáró Duna-felőli végén, illetve a 4-6-os villamos megállója felöl az aluljáróban lévő fémajtók mögötti tűzcsapot tartalmazó helyiségekben 384, illetve 330 csomag, különféle márkájú magyar adójegy nélküli cigarettát találtak, amelyet lefoglaltak.A dohányáru tulajdonosának felkutatására tett intézkedések eredményre nem vezettek. Az elsőfokú hatóság megismételt eljárás keretében megállapította, hogy az aluljáró és a hozzátartozó helyiségek, így a tűzcsapszekrények is a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, de a felperes kezelésében állnak.
Az elsőfokú hatóság határozataival jövedéki törvénysértés elkövetéséért a felperes terhére 1 107 110 forint, illetve 968 080 forint jövedéki bírságot szabott ki. Határozata indokolásában rámutatott, hogy az aluljáróban és a hozzá tartozó helyiségekben a felperes végez takarítási, karbantartási munkát, az előtalálási hely fémajtajának nyitásához szükséges kulcsokkal is ő rendelkezik. A lefolytatott eljárás során a törvénysértés elkövetőjének személyét kétséget kizáróan nem tudta megállapítani, ezért a dohányáru birtokosának a helyiséget kizárólagosan használó felperest tekintette. Megállapította, hogy a felperes jogellenes magatartásával törvénysértést követett el, ezért, mint a jövedéki termék birtokosa jövedéki bírság megfizetésére köteles.
A határozatok elleni fellebbezést követően az alperes határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Határozata indokolásában idézte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat, azzal, hogy a jövedéki terméket jogellenesen birtokoló személy felelőssége objektív. A tűzcsapot tartalmazó helyiség a felperes használatában áll, ő volt birtokosi pozícióban az ott elhelyezett tárgyak tekintetében is. A jogi személy származékos birtokszerzéséhez nem kell tényleges cselekvő erő. A jogsértést adójegy nélküli dohánygyártmány kapcsán követték el, így a bírság mérséklése kizárt.
A határozatok ellen a felperes terjesztett elő keresetet, elsődlegesen kérvén annak megváltoztatását, hivatkozva arra, hogy törvénysértés hiánya miatt jövedéki bírság kiszabására nem lett volna lehetőség. Másodlagosan a tényállás tisztázatlansága miatt az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére tett indítványt. Kiemelte, hogy a Jöt. 114. § (4) bekezdése alapján csak jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet sújtható jövedéki bírsággal, a felperes azonban ilyen tevékenységet nem folytat. Rámutatott arra is, hogy a Jöt. szerinti birtoklás nem lehet szándék nélküli, tehát aki birtokol, annak arról tudnia kell. Az adózás alól elvont termék előtalálásának helye nem áll a felperes tulajdonában, azt nem birtokolja, jogköre kizárólag arra terjed ki, hogy ezen vagyontárgyak állagát megóvja, kijavítsa, felújítsa, általános használati joga nincs. A tűzcsapokat eseti jelleggel használja, amikor az aluljárókat a tűzcsapok használatával kitakarítja. Az alperes nem egy tény, hanem egy jogosultság alapján állapította meg a birtokos kilétét. Az objektív felelősség az alperes véleményén alapul.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a Jöt. 114. § (4) bekezdése a szankcionálható gazdálkodó szervezetek közül nem zárja ki a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató gazdálkodó szervezeteket. A Jöt.-nek az ellenőrzés időpontjában, de a 2008. január 1-jétől hatályos szövege egyaránt vonatkozik a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra és minden egyéb gazdálkodó szervezetre is. A jogszabály kizárólag a bírságmérték miatt tesz különbséget a természetes személy és a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó között. A birtoklás vonatkozásában kiemelte, hogy annak ténye objektív állapot és a Jöt. is az objektív felelősség talaján áll. A közigazgatási eljárás során lefolytatott bizonyítás alátámasztotta, hogy a fémajtóval lezárt, tűzcsapot tartalmazó helyiséghez kizárólag a felperes bírt hozzáféréssel. A Jöt. 114. § (1) bekezdéséből, 114. § (2) bekezdés b) pontjából következően a szándékosságnak, a gondatlanságnak, a vétkességnek, a jó- vagy rosszhiszeműségnek jelentősége nincs. Az adójegy nélküli, nem igazolt származású dohánytermék birtoklásával a jövedéki törvénysértés megvalósul. Közömbös, hogy az adózás alól elvont termék milyen módon került a felperes birtokába, illetve tudott-e arról. A birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent, tekintet nélkül arra, hogy a birtokos saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolja-e.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének helyt adást kérve. A felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a Fővárosi Bíróság a nyelvtani szabályok teljes mellőzésével helytelenül döntött a Jöt. 114. § (4) bekezdésében írtak értelmezése során, illetve egy kereseti kérelem kapcsán határozata döntést nem tartalmazott. A felperes ugyanis támadta azon alperesi megállapítást, amennyiben a tűzcsaphelyiség egy kulcsával rendelkezik, akkor őt kell birtokosnak tekinteni. A birtokosi pozíció nem egy kulcs, hanem az adott helyiség tényleges birtoklásából ered. Utóbbi tényt az alperes nem tisztázta, a birtokosi pozíciót csupán vélelmezte, ez a bírságolásra nem adhat alapot.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben nem volt vitatott, hogy az aluljáróban található tűzcsapszekrények takarítását, állagmegóvását, szerződés alapján a felperes végzi. A helyiségeket lezáró ajtók nyitásához kulccsal kizárólag a felperes rendelkezett.
A Jöt. 114. § (1) és (2) bekezdése meghatározza, mely tényállás megvalósulása esetén köteles a jövedéki hatóság jövedéki bírságot kiszabni. A Jöt. hivatkozott rendelkezései valóban a természetes személyeket rendelik bírsággal sújtani. Birtoklás, szállítás, értékesítés, felhasználás stb. esetén, a Jöt. 114. § (4) bekezdése azonban kimondja azt is, amennyiben a jövedéki törvénysértést a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet követi el, úgy azok is jövedéki bírsággal sújthatók. Az említett rendelkezésből nem következik, hogy a gazdálkodó szervezetnek is gazdasági tevékenységet kellene folytatnia jövedéki termékkel, e körülmény kizárólag az egyéni vállalkozó esetében bír jelentőséggel. A Legfelsőbb Bíróság is osztja a Fővárosi Bíróság azon okfejtését, hogy a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a természetes személyek köréből a bírságmérték nagysága miatt került kiemelésre, de ez állapítható meg a külön nevesített, a Ptk. 685. § c) pontja szerinti további gazdálkodó szervezetek kapcsán is. Ezen jogszabály-értelmezést támasztja alá, erősíti meg a Jöt. 4. § a) pontja, amely kimondja, hogy a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni nem csak a jövedéki terméket előállító, raktározó, forgalmazó, beszerző, hanem azt egyéb módon birtokló jogi személyre is. A fentebbiekből következik, hogy a gazdálkodó szervezetre minden esetben a súlyosabb következmény, bírságmérték alkalmazandó, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet avagy sem.
A Legfelsőbb Bíróság egyebekben kiemeli, hogy a felperesi állítással szemben a jövedéki hatóság a tényállást részletes és hosszadalmas bizonyítás keretében, kellő mértékben feltárta, döntéséről, annak indokairól határozatában számot adott. Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperes tekinthető a tűzcsaphelyiség birtokosának, márpedig az adózás alól elvont jövedéki terméket ott lelték fel.
A Legfelsőbb Bíróság több ítéletében rámutatott arra az egységes bírói gyakorlatra, miszerint a birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. Birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy azt saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolják-e. A birtokos személyét a tényleges helyzet és nem az határozza meg elsősorban, hogy a tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. A birtoklás létrejöhet annak tudata és a birtoklásra való akarat nélkül is.
Az alperes a birtokosi pozíciót nem csak vélelmezte, hanem a feltárt tényállás alapján helytálló következtetést levonva állapította meg. A felperes az eljárás során maga hivatkozott arra, hogy az aluljárók takarítása során a tűzcsapot használja, az említett vagyontárgy állagmegóvása a feladatkörébe tartozik. Ezen körülmények birtokosi pozícióját kétségkívül igazolják, alátámasztják.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a Jöt. szigorú, objektív felelősségi szabályai mentén a felperes által hivatkozottak nem foghatnak helyt.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel támadott körben nem bizonyult jogszabálysértőnek, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.VI.39.014/2009.)