adozona.hu
BH+ 2011.1.43
BH+ 2011.1.43
Az elsőfokú hatóságok illetékességi összeütközésének tisztázása nélkül, az adótárgy pontos meghatározásának hiányában a másodfokú hatóság jogszerű döntést nem hozhat (1990. évi C. tv. 2. §, 4. §, 7. §, 2004. évi CXL. tv. 104. §, 1952. évi III. tv. 339/A. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Cs. Község jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2006. október 12. napján kelt határozatával 2004. évre a felperest helyi iparűzési adó, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte az önkormányzat illetékességi területéhez tartózó 126.5-140.0 km útszelvényeken végzett munkavégzése miatt. Adózó a határozatban foglalt fizetési kötelezettségeinek eleget tett.
A felperes a 2009. január 30-án kelt levélében kérte az elsőfokú hatóságot, hogy K. Város Jegyzőjével (a továbbiakban: ...
A felperes a 2009. január 30-án kelt levélében kérte az elsőfokú hatóságot, hogy K. Város Jegyzőjével (a továbbiakban: K. Jegyzője) vegye fel a kapcsolatot, mivel a határozatában az M5 autópálya Cs.-re eső részét a 126.5-140.0 km útszelvényeken 12 750 méterben határozta meg, ugyanakkor K. Város Jegyzője a 132.430-137,515 km útszelvényeken - álláspontja szerint K.-hez tartozó - 5,085 m útszakaszra iparűzési adó megfizetésére kötelezte, amelyet már a cs-i iparűzési adóban megfizetett.
A felperes 2009. május 14-én benyújtotta az elsőfokú hatóságnak K. Jegyzője által 2004-2005. évre helyi iparűzési adóban végzett vizsgálat ellenőrzési jegyzőkönyvét, amely szerint felperes a vitatott 5,085 m útszakaszra iparűzési adó megfizetésére köteles.
Az elsőfokú hatóság a 2009. június 12. napján kelt határozatával a felperes iparűzési adó, bírság, késedelmi pótlék illetve késedelmi kamat visszafizetési kérelmét elutasította, és a határozatában megállapított fizetési terheket változatlanul fenntartotta. Indokolása szerint az adózó nem hivatkozott olyan új tényre, körülményre, amely a korábbi ellenőrzés megállapításainak a megváltoztatását eredményezné, az ismételt ellenőrzés, továbbá a jogerős határozat módosításának és visszavonásának törvényi feltételei nem állanak fenn, ezért kérelmét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 115. §-ának (1) bekezdés b) pontja, 135. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította.
A felperes fellebbezéséhez mellékelte K. Jegyzőjének 2009. május 11. napján kelt határozatát, amelyben terhére a vitatott 5,085 m útszakaszra is, adóhiányt és késedelmi pótlékot állapított meg.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. július 23. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, illetve határozatával K. Jegyzőjének határozatát megsemmisítette és a Jegyzőt új eljárásra kötelezte.
A felperes keresetében elsődlegesen a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan az alperes határozatának megváltoztatását és az általa megfizetett 3 318 954 Ft-ra kimunkált összeg visszafizetésre kötelezését kérte. Álláspontja szerint a kettős adóztatás tilalmát sérti az alperes határozata, ugyanis a K.-hez tartozó 5085 km útszakasz után Cs.-nek nem fizethetett volna iparűzési adót. Hivatkozott arra, hogy a települések jegyzőinek tudniuk kellene, hogy mely kilométer-szelvények tartoznak hozzájuk.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy az Art. 115. §-ának (1) bekezdés b) pontja szerinti ismételt vizsgálat elrendelését helytállóan mellőzte az adóhatóság, mivel a felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a bírósági eljárás során a korábbi eljárásban nem ismert bizonyítékot, új körülményt nem jelölt meg. Nem helytálló a felperesnek azon kereseti hivatkozása, hogy ugyanazon útszakasz tekintetében két önkormányzat felé is fizetési kötelezettsége keletkezett volna, mivel K. Jegyzője, mint elsőfokú közigazgatási hatóság jogerős határozatot még nem hozott.
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes azon kérelmét, hogy a per tárgyalását a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. §-ának (1) bekezdése alapján függessze fel, ugyanis álláspontja szerint az a körülmény, hogy K. Jegyzője adóellenőrzést folytat a felperessel szemben, a per elbírálása szempontjából nem olyan előzetes kérdés, amelyre vonatkozóan a tárgyalás felfüggesztésének törvényi feltételei fennállnának.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Alkotmány közteherviselést előíró 70/I. §-át, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. § a. pontját. Jogsértő, hogy egy adótárgy után kétfelé is adófizetési kötelezettsége van, továbbá az is, hogy az elsőfokú bíróság nem függesztette fel a per tárgyalását, és így K. Jegyzőjének határozatát meg nem várva döntött a keresetéről.
A jogerős ítélet meghozatalát követően, 2010. február 15. napján hozta meg K. Jegyzője határozatot, amelyet felperes benyújtott felülvizsgálati kérelméhez.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A. §-a alapján a közigazgatási határozatot a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálta felül, időrendi sorrendben haladva nem bírálhatta el K. Jegyzőjének a megismételt eljárásban meghozott határozatát, ebből következően eljárása jogszerű volt. Mindkét Jegyző önálló adóhatóságként eljárva hoz döntéseket, ezért az egyik Jegyző határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perben törvényesen hozhat ítéletet a bíróság a másik Jegyző határozata meghozatalának bevárása nélkül.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Az Országgyűlés a helyi adókról a Htv.-t alkotta meg (Htv. preambuluma).
A Htv. szabályozza az adó-megállapítás jogát, az adókötelezettséget, az adóalanyok körét, az adó tárgyát, az adónemeket. Az önkormányzat adó-megállapítási joga az illetékességi területén lévő adótárgyakra terjed ki (Htv. 2. §, 4. §). A perbeli ügyben egy adótárgyra vonatkozóan két önkormányzat is megállapította az illetékességét.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. 104. §-ának (3) bekezdése szerint a másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. Az alperes az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértést, mulasztást követett el akkor, amikor az illetékességi összeütközést nem észlelte annak ellenére, hogy mindkét önkormányzat (Cs., K.) Polgármesteri Hivatalának Jegyzője által 2004. évre helyi iparűzési adó adónemben meghozott határozat elleni felperesi fellebbezést el kellett bírálnia, és jelen ügy tárgya kifejezetten az illetékességi összeütközés volt. Az elsőfokú bíróság ellentétes álláspontja téves.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és a másodfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. (Legf.Bír.Kfv.V.35.148/2010.)