adozona.hu
BH 2011.1.24
BH 2011.1.24
Üzletszerű tevékenységként történő minősítése gépjárművek értékesítésének. A minősítés szempontjai csak tisztázott tényálláson alapulhatnak [1995. évi CXVII. tv. 58. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2004. évben gépkocsikat vásárolt külföldön, majd azokat fél-egy év múlva értékesítette. Az adóhatóság a felperesnél 2004-2005. évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatát végezte. Ellenőrzése során az adóhatóság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a felperes a gépjárműveket üzletszerűen értékesítette, amelyből, mint önálló tevékenységből származó jövedelmet kezelte, és az összevont adóalap részeként a jövedelem után adókülönbözetet álla...
BH 2011.1.24 Üzletszerű tevékenységként történő minősítése gépjárművek értékesítésének. A minősítés szempontjai csak tisztázott tényálláson alapulhatnak [1995. évi CXVII. tv. 58. §].
A felperes 2004. évben gépkocsikat vásárolt külföldön, majd azokat fél-egy év múlva értékesítette. Az adóhatóság a felperesnél 2004-2005. évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatát végezte. Ellenőrzése során az adóhatóság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a felperes a gépjárműveket üzletszerűen értékesítette, amelyből, mint önálló tevékenységből származó jövedelmet kezelte, és az összevont adóalap részeként a jövedelem után adókülönbözetet állapított meg. Összességében a felperes terhére 7 724 361 Ft adókülönbözetet mutatott ki, amelynek, mint adóhiánynak a megfizetésére kötelezte, adóbírságot szabott ki, illetve késedelmi pótlékot számított fel.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2008. október 10-ei határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte hivatkozással arra, hogy a felperes gépkocsi vásárlásai eseti jellegűek voltak, eladásukkal összefüggésben nem keletkezett összevonás alá eső jövedelem.
A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes tevékenységének rendszeres, üzletszerű jellege nem állapítható meg, ugyanis a gépjárműveket a felperes 2004. évben vásárolta és 2005. évben adta el. Korábban, illetve az ellenőrzést követően hasonló jellegű tevékenységet nem végzett, a gépjárművek egy részét veszteségesen értékesítette, amit két gépjármű eladásán keletkezett nyereség nem pótol. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy egy (Renault Master típusú) gépkocsi nem a felperes, hanem fia beszerzése volt. A két év alatt történt 4 gépjármű értékesítést a megyei bíróság nem tekintette üzletszerűnek és rendszeresnek, ezért a megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy az adóhatóságnak az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell a felperes adókötelezettségét megállapítania. Utalt továbbá arra, hogy a felperes fiának adóellenőrzése során az adóhatóság elfogadta egy olyan 12 millió Ft-os összeg visszaadását a felperes részére, amely a gépkocsi vásárlásokra fedezetet jelentett.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperesnél tévesen került figyelembevételre a Renault Master típusú gépjármű megvásárlása és értékesítése. Kifogásolta a megyei bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy a két éven belül megvalósult 4 gépjárművásárlás és értékesítés nem üzletszerű. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2. § (3) bekezdésében, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 58. § (8) bekezdésében foglaltakkal.
Az alperes kifejtette, hogy mind a felperes, mind fia ellenőrzése során figyelembe vettek egy-egy rendszám nélkül Renault gépjárművet, azonban e két gépkocsi azonosító adatai eltérnek. Az adózónál figyelembe vett Renault gépjármű alvázszáma más, mint a felperes fiánál figyelembe vett Renault gépjármű alvázszáma. Hivatkozott továbbá arra, hogy egy Renault típusú gépjárművet 2005. szeptember 7-én a felperes értékesített, tehát annak a tulajdonában kellett állnia, amit a gépjármű nyilvántartás adatai is alátámasztanak. A felperesi tevékenység üzletszerűségével összefüggésben hivatkozott arra, hogy a kérdéses gépjárművek a megvásárlást követően csak rövid ideig voltak a felperes birtokában, azokat értékesítette, ami különösen szembetűnő, a rendszám nélküli Jaguar X Type személygépkocsi esetében, amikor a vásárlás 2005. december 30-án történt és 1 napra rá a gépkocsit a felperes értékesítette. A felperes gépjármű-értékesítési tevékenységéből 2 145 000 Ft hasznot realizált, ami igazolja a rendszeres haszonszerzés céljából végzett tevékenységet. Utalt arra, hogy az alperes másodfokú határozatának 8. oldalán táblázat foglalja össze a vásárolt és eladott gépjárművek eladási és vételárát, a felperes bevételeit, költségráfordítását, illetve az eladás és vétel időpontját.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Állította, hogy az alperes előadásával szemben a felperes nem 2 db, csak 1 db Renault gépjárművet hozott be az országba. A felperes tevékenységének minősítésével összefüggésben hangsúlyozta, hogy a felperes tevékenysége összességében nem volt nyereséges.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve az első- és másodfokú adóhatósági határozatok tartalmából nem látta megállapíthatónak, hogy a felperes egy, vagy két Renault gépjárművet vásárolt, illetve értékesített. Sem a jegyzőkönyv, sem a határozatok indokolása a Renault gépkocsikat alvázszám és motorszám szerint beazonosítható módon nem sorolta fel. Az alperes ilyen pontos megjelöléssel a gépjárművekre elsőként a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. Az alperes határozata tehát az értékesített járművek száma vonatkozásában megalapozatlan. Ezért a megyei bíróság helyes jogi álláspontra helyezkedett, amikor ezen okból az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte.
A felperesi tevékenység üzletszerűsége vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy az elsőfokú hatóság határozatának 11. oldalán, illetve az alperes határozatának 8. oldalán található táblázatban feltüntetett eladási és vételárak alapján a felperes tevékenysége nem tekinthető nyereségesnek. A Mercedes A 170-es típusú gépkocsit 1 200 000 Ft-tal alacsonyabb áron tudta értékesíteni, mint annak beszerzési ára volt, és a Volkswagen Polo személygépkocsin ezzel szemben csak 475 000 Ft, a Renault személygépkocsin pedig 580 000 Ft nyeresége képződött. Összességében adásvételének üzleti egyenlege tehát negatív volt. A felperesi tevékenység nyereségességének megítélését befolyásolhatja, amennyiben megállapításra kerül, hogy a felperes egy további Renault gépkocsit szerzett be és értékesített és azon a kimutatás szerinti nyeresége keletkezett. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a hiányos tényállás alapján a felperes tevékenységének minősítését a Legfelsőbb Bíróság nem kívánta elvégezni, miután a közigazgatási per célja a Pp. 339. § (1) bekezdéséből következően az alperes határozata jogszerűségének vizsgálata és megállapítása, amely a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázott voltát feltételezi.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.099/2010.)