adozona.hu
ÍH 2010.183
ÍH 2010.183
A HITELEZŐVÉDELMI ELJÁRÁS ÁTALAKULÁSNÁL - BIZTOSÍTÉKNYÚJTÁS - TÖRZSTŐKE-LESZÁLLÍTÁSI ÉS ÁTALAKULÁSI ELJÁRÁS KÜLÖNBSÉGE BIZTOSÍTÉKNYÚJTÁSNÁL Az ügyvezető nyilatkozatát a hitelezőknek nyújtott biztosítékokról, illetve arról, hogy a korlátolt felelősségű társaság a hitelezőnek nem köteles biztosítékot nyújtani, a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének leszállítása esetén kell csatolni, amikor a törzstőke leszállítása a Gt. 162-164. §-ai alapján történik, de nincs erre szükség akkor, amikor az átalakulás
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az F.-i Cégbíróságnál nyilvántartott kéttagú Lakásépítő T.1-Invest Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságból mint jogelődből történő kiválással jogutódként létrejövő egytagú (tagja: Sz. T. B.) L. K.1-Invest Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság változásbejegyzési, illetve cégbejegyzési eljárásában a cégbíróság 2009. szeptember 1-jén ugyanazt a tartalmú hiánypótlást elrendelő végzés adta ki, amelyben 3 pontban határozta meg a kérelmekben foglaltak teljesítésének akadályá...
Az F.-i Cégbíróságnál nyilvántartott kéttagú Lakásépítő T.1-Invest Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságból mint jogelődből történő kiválással jogutódként létrejövő egytagú (tagja: Sz. T. B.) L. K.1-Invest Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság változásbejegyzési, illetve cégbejegyzési eljárásában a cégbíróság 2009. szeptember 1-jén ugyanazt a tartalmú hiánypótlást elrendelő végzés adta ki, amelyben 3 pontban határozta meg a kérelmekben foglaltak teljesítésének akadályát. Ezek között szerepelt S. I. által előterjesztett hitelezői igénybejelentésre a megfelelő biztosítékadás megtörténtének igazolása (a hitelezői nyilatkozat csatolásával). Az átalakulási eljárásban készült vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet szerint a jogelőd 3 000 000 forint jegyzett tőkéje 2 000 000 forintra, a saját tőkéje 31 878 585 forintról 11 000 000 forintra csökken, a jogutódként létrejövő új gazdasági társaság jegyzett tőkéje 1 000 000 forint, saját tőkéje 20 878 585 forint. A jogelőd gazdasági társaságnak két tagja van, Sz. T. B. és az S. Ltd., akik az átalakulást követően is tagok maradnak, a kiválással jogutódként létrejövő gazdasági társaság egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, egyedüli tagja Sz. T. B.. Az átalakulási eljárás során a tagok részére nem történik kifizetés, a jogelőd gazdasági társaság teljes saját tőkéje a jogelőd és a jogutód vagyonaként felhasználásra kerül.
A jogelőd változásbejegyzési eljárásában S. I. hitelezői igényt jelentett be és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 76. § (2) bekezdése alapján 10 000 000 forint összegű biztosíték adását kérte. Hitelezői igényét az F.-i Bíróság előtt P. V. 36./21.020/2006. szám alatt folyamatban lévő perben érvényesített követelésében jelölte meg, amelyet arra alapított, hogy az átalakuló jogelőd gazdasági társaságtól mint eladótól ingatlant vásárolt, és az eladó 10 éves időtartamra jótállást vállalt. A hitelező igényét az átalakuló gazdasági társaság nem ismerte el, nem látta a hitelezői követelését "fennállónak és le nem jártnak", ennek ellenére felajánlotta biztosítékként a B., K. u. 5. szám alatti társasház földszintjén lévő teremgarázsban 2 db gépkocsi beállón a hitelező részére jelzálogjog bejegyzését, amit a hitelező nem fogadott el. A cég csatolta a hitelezővel folytatott levelezését a cégiratokhoz.
Az elsőfokú bíróság a 2009. november 5-én kelt azonos tartalmú, csak ügyszámában eltérő végzéseivel a 2009. augusztus 12-én benyújtott cég-, illetve változásbejegyzési kérelmeket elutasította. Határozatát a Gt. 162-164. §-aira és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 46. § (6) bekezdésére és 64. § (1) bekezdésére, valamint a Ctv. 2. számú mellékletének II.1. dd) alpontjára alapította. A határozat indokolása szerint a hitelezővédelmi szabályok a gazdasági társaság átalakulása esetén is érvényesülnek, és amennyiben az átalakulás a jogelőd társaság törzstőkéjének csökkentésével jár, csatolni kell az ügyvezető nyilatkozatát a hitelezőknek nyújtott biztosítékokról, illetve arról, hogy a társaság a hitelezőnek nem köteles biztosítékot nyújtani. Az ügyvezetői nyilatkozat adására a Gt. 163. §-ában szabályozott eljárás eredményeként kerül sor. A tőkeleszállítás feltétele a Gt. 162-163. §-aiban foglaltak betartásának igazolása. A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő 8 napon belül köteles biztosítékot nyújtani vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a hitelező tudomására hozni a Gt. 163. § (1) bekezdése értelmében. A jogelőd cég eljárása nem felel meg e jogszabályi rendelkezéseknek.
A jogelőd a változásbejegyzési, a jogutód a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzéssel szemben fellebbezett (azonos tartalommal), kérték azok megváltoztatását és a kérelmek teljesítését. Előadták, hogy a hitelezőnek a jogelőddel szemben támasztott követelését az F.-i Bíróság 2009. szeptember 23-án kelt ítéletben elutasította, és a jogelőd által - a követelés elismerése nélkül - felajánlott biztosítékot nem fogadta el. Véleményük szerint a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzésében nem szerepelt az ügyvezetői nyilatkozat a hitelező részére biztosítékadásról, és a jogelőd a hiánypótlási kötelezettségét határidőben és teljes körűen teljesítette, amikor a hitelező keresetét elutasító ítélet megszületését és a felajánlott biztosíték hitelező által történt visszautasításának tényét bejelentette a cégbíróságnál azzal, hogy álláspontja szerint a hivatkozott és a fellebbezéshez mellékelten csatolt ítéletben foglaltak szerint a hitelezői igény alaptalan, ezért az nem gátolhatja meg az átalakulást.
A fellebbezések megalapozottak.
A Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a kérelem érkezését követően, legkésőbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-25. § és 27-29. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A (3) bekezdés alapján, ha a bejegyzést kérő nem csatolta a 2. számú mellékletben, illetve a 45. § (3) bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a bejegyzési kérelem érkezésétől számított nyolcadik munkanapon ki kell adni. A (4) bekezdés értelmében a hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb negyvenöt nap lehet. A (6) bekezdés szerint, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét végzéssel elutasítja. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A cég a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan.
A Ctv. 1. számú mellékletének és a 2. számú mellékletének a III. pontjaiban (amelyek az általánoshoz képest speciális eljárásnak minősülő átalakulással összefüggően létrejövő új cég bejegyzési és a jogelődnél bekövetkező változások bejegyzésére irányuló eljárásban csatolandó okiratok felsorolását tartalmazza) nem szerepel az elsőfokú bíróság által a hiánypótlást elrendelő végzéseiben megjelölt, S. I. által előterjesztett hitelezői igénybejelentésre a megfelelő biztosítékadás megtörténtének hitelezői nyilatkozattal történő igazolása, ezért ennek előírása jogszabálysértő, így ezen okirat csatolásának hiánya nem szolgálhat az átalakulással összefüggésben előterjesztett változásbejegyzési és cégbejegyzési kérelem elutasításának alapjául.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzéseinek indokolásában szereplő, a Ctv. 2. számú mellékletének II.1. dd) alpontjában szereplő okiratot (az ügyvezető nyilatkozatát a hitelezőknek nyújtott biztosítékokról, illetve arról, hogy a korlátolt felelősségű társaság a hitelezőnek nem köteles biztosítékot nyújtani) a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje leszállításának változásbejegyzésére irányuló eljárásban kell csatolni. Ez a jogszabályi rendelkezés, valamint az elsőfokú bíróság által a bejegyzési és a változásbejegyzési kérelmek elutasításának alapjaként felhívott Gt. 162-164. §-ai nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az átalakulási eljárásban érintett jogelőd korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje az átalakulás eredményeként csökken, ugyanis az átalakulás eredményeként való törzstőke csökkenés speciálisnak minősül a törzstőke leszállítás általános eseteihez képest, ezért az átalakulással összefüggésben előterjesztett változásbejegyzési és cégbejegyzési eljárásban a Gt.</a>-nek és a Ctv.-nek az átalakulási eljárásra vonatkozó speciális szabályait kell alkalmazni.
A Gt. 70. § (3) bekezdése szerint átalakulás esetén a jogelőd gazdasági társaság tagjainak (részvényeseinek) felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a jogutód gazdasági társaság helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Az (5) bekezdés alapján az átalakulás során a társaságtól megváló - korlátozottan felelős - tagok (részvényesek) tagsági viszonyuk megszűnésétől számított öt évig felelnek a számukra a 74. § (2)-(3) bekezdése szerint kifizetett járandóság erejéig a jogelődnek a jogutód által nem fedezett és a tagsági viszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.
A Gt. 85. § (1) bekezdése szerint a szétválásra a 70. § (1)-(3) bekezdése megfelelően alkalmazandó. A szétváló gazdasági társaság jogutódai - ideértve azt a gazdasági társaságot is, amelyből a kiválás történt - a szétváló társaságnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szétválási szerződés rendelkezése szerint felelnek. A szétváló társaság vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette. A (2) bekezdés értelmében ha valamely vagyontárgyról, igényről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek, vagy az csak utóbb vált ismertté, a vagyontárgy, igény vagy annak ellenértéke (érvényesítési joga) valamennyi jogutód társaságot a vagyonmegosztás arányában illeti meg. A (3) bekezdés szerint ha a kötelezettségről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek, vagy az csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód gazdasági társaságok (ideértve a szétválás után megmaradó társaságot is) felelőssége egyetemleges.
A Gt. 85. § (4) bekezdése szerint a szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha e kötelezettségét a jogutód nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A jogutódok egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a szétválási szerződésben írt vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztás aránya. Az (5) bekezdés a szétváló gazdasági társaság tagjainak (volt tagjainak) a szétváló társaság tartozásaiért való felelősségére a 70. § (3)-(6) bekezdéseit rendeli alkalmazni.
A Gt.</a>-nek a fentebb idézett 70. §-ának (3) bekezdése és 85. §-a alapján megállapíthatóan a Gt.</a> megfelelő védelmet nyújt az olyan hitelezők számára is, akik a biztosíték adásra vonatkozó igényüket az átalakulásról szóló, a Gt. 84. § (5) bekezdésében és 75. § (3) bekezdésében meghatározott tartalommal történt közzétételét követően az erre biztosított 30 napos jogvesztő határidő alatt nem jelentették be, vagy bejelentették ugyan, de biztosítékot nem kaptak vagy a felajánlott biztosítékot nem fogadták el, illetőleg akiknek a jogelőd társasággal szembeni hitelezői igénye az átalakulás cégbejegyzését követően keletkezik, ezért az nem szerepel a szétválási szerződésben a jogelőd gazdasági társaság megosztásra kerülő kötelezettségei között. Így a jelen átalakulási eljárásban hitelezőként jelentkező S. I. a jótállási igényen alapuló követelését érvényesítheti mind a jogelőd, mind a jogutód korlátolt felelősségű társasággal szemben, amennyiben a követelése a későbbiekben konkrétan meghatározottá és esedékessé válik.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzéseiben más elutasítási ok nem szerepelt, mint a Gt. 162-164. §-ai és a Ctv. 2. számú mellékletének II.1. dd) alpontja alapján meghatározott okirat hiánya, amely rendelkezések az átalakulási eljárásban nem alkalmazhatóak, ezért az elsőfokú bíróságnak az ezen okirat hiányára alapított változásbejegyzési és cégbejegyzési kérelmet elutasító végzései jogszabálysértők.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 32. § (1) bekezdése és 50. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján - az elsőfokú határozatot a fellebbezés korlátai között felülbírálva - az elsőfokú bíróság végzéseit megváltoztatta és elrendelte a 2009. augusztus 12-én benyújtott cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelemben foglaltak cégjegyzékbe történő bejegyzését, amelynek foganatosítására felhívta a cégbíróságot.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.080/2010/2.)