adozona.hu
BH+ 2010.12.555
BH+ 2010.12.555
Az üveggyártásban a keverék-készítő munkakör korkedvezményre jogosító munkakörnek minősül [168/1997. (X. 6.) Korm. r. 1. számú melléklet 5. pontja].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes korkedvezményre jogosító szolgálati idő megállapítása iránt előterjesztett igényét az alperes elsőfokú és másodfokú határozatával elutasította azzal az indokolással, hogy a G. H. Zrt.-nél, illetve jogelődjénél 1996. 02. 05-től 2006. 11. 06-ig fennállt munkaviszonya alatt olyan munkakörökben dolgozott, amelyek nem szerepelnek a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: TnyR.) 1. számú melléklet].
A felperes keresetében alperes ...
A felperes keresetében alperes határozatának megváltoztatását, 2 év korkedvezményre való jogosultsága megállapítását kérte az említett munkaviszonyában mindvégig ténylegesen keverék-készítőként történt foglalkoztatása alapján.
Az alperes ellenkérelmében a korkedvezményre való jogosultságot arra is hivatkozva vitatta, hogy felperes nem végezte a nyersanyagkeveréknek a kemencébe való berakását.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes másodfokú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
A bíróság a "NYENYI adatszolgáltatás" és a munkaszerződés, illetve munkaszerződés-módosítás közti ellentmondást feloldva megállapította, hogy a felperes vélhetően a munkaviszonya létesítésétől, 1996. február 5-étől, de a munkaszerződés-módosítás időpontjától, 1998. május 9-étől mindenképpen keverék-készítőként dolgozott. E munkakör mind elnevezésénél, mind a munkakörbe tartozó feladatoknál fogva megfelel a Tny. R. 1. számú melléklete vonatkozó részében felsorolt, korkedvezményre jogosító munkakörnek. Az alperes álláspontjától eltérően a bíróság jogszabály-értelmezése szerint a munkaköri jegyzékben szereplő, több munkakörre vonatkozó munkaköri feladatok mindegyikét nem kellett a felperesnek ellátnia. Felperes teljes munkaidejét abban a légkörben töltötte, ahol a veszélyes anyagok voltak, és maga is a veszélyes anyagokkal dolgozott.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte a Tny. 8/B. § (1) bekezdésébe és a Tny. R. 1. számú melléklete 5. pontjába ütköző jogszabálysértés miatt. Arra hivatkozott, hogy mivel felperes munkaköri feladatát kizárólag keverékkészítés képezte, a keverék kemencébe történő adagolását nem végezte, nem a korkedvezményre jogosító keverő-gépkezelő munkakört látta el; melegüzemben végzett munka címén e kedvezmény az olvasztókemence közelében, a kemencével összefüggő munkavégzés esetén jár csak.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes igénye elbírálásánál irányadó szabály, a Tny. R. 1. számú melléklete az 5. pontjában korkedvezményre jogosító munkakörként jelöli meg a következőket:
"Üvegolvasztó, berakó, üvegkiszedő-áruhordó, páckeverő, keverő-gépkezelő [kézi anyagkeverő (páckeverő), gépi anyagkeverő (alkeverő, szódaadagoló, mérlegelő, homok és dolomitszárító), adagoló, kemencekezelő]".
Az előbbi munkakörökhöz tartozó munkaköri leírás pedig a következőket tartalmazza:
"Az üveggyártás alapanyagának tárolása, aprítása, szitálása, szárítása, a nyersanyag keverése az előírt technológia szerint. A nyersanyag keverék berakása a kemencébe kézi vagy gépi úton, a kemence járatása, a hőfok állítása, a kemence, az üvegolvadék ellenőrzése és próba vétele."
A melléklet szerkezetéből és szövegéből az egyértelműen következik, hogy a hivatkozott pontban a munkakör rovatban valamennyi megnevezés munkakört jelöl, tehát a zárójelben szereplő kifejezések is, amelyek az előzően összefoglalóan megjelöltekhez képest részletezőbb munkakör megnevezések, az összetett munkafolyamat egyes részeit ellátó munkakörök, hasonlóan a munkaköri jegyzékben felsorolt más munkakörhöz (pl. öntő), ahol a tágabb munkaköri megnevezést követően szűkebb meghatározások is szerepelnek.
Az alperes jogszabály-értelmezése ezért tévesen indult ki abból, hogy a melléklet "Munkakör" rovatában a zárójelbeni felsorolás nem a munkaköröket, hanem a munkakör tartalmi ismérveit jelöli. A munkakörök tartalmát ugyanis a "Munkakör leírása" rovatban határozza meg a melléklet.
Az érintett, hivatkozott szabály helyes értelmezése szerint korkedvezményre jogosító munkakör - egyebek mellett - a berakó, a keverő-gépkezelő (amely lehet kézi anyagkeverő, gépi anyagkeverő, ezen belül elkeverő, mérlegelő, homok és dolomitszárító stb), az adagoló, a kemencekezelő.
A "Munkakör leírása" rovatban szereplő, a munkakörökre jellemző feladatok az egyes munkaköröknek megfelelően megoszlanak. A két rovat tartalmának összevetéséből értelemszerűen az következik, hogy az üveggyártás alapanyagának az előírt technológia szerinti keverését végző munkavállaló (akár kézi, akár gépi anyagkeverő) munkakörébe nem tartozik a nyersanyag kemencébe való berakása, amelyre a "Munkakör" rovatban külön munkakör (berakó) szerepel. A felülvizsgálati kérelem ettől eltérően a logika szabályaival ellentétesen, ésszerű indok nélkül tekintette a keverék-készítéshez tartozó feladatnak a nyersanyag kemencébe való berakását.
Mindezeket figyelembe véve az üveggyártásban a keverék-készítő munkakört a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül minősítette korkedvezményre jogosító munkakörnek, amit egyébként az alperes Nyugdíjellenőrzési Főosztálya a FEOR szám alapján is annak megfelelőnek tekintett.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelem keretei között történt felülvizsgálat alapján - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.III.10.532/2009.)