adozona.hu
BH 2010.12.346
BH 2010.12.346
Az energiatámogatásra való jogosultság esetében a jövedelem meghatározásának módja. Ingatlan csereszerződéssel történő átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő költségeket, így a megszerzésre fordított összeget is [289/2007. (X. 31.) Korm. r. 1. §, 1995. évi CXVII. tv. 62. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes részére az elsőfokú hatóság 2008. január 1-je és 2009. december 31-e közötti időszakra energiatámogatást állapított meg.
A támogatás jogszerűségét vizsgálandó, ellenőrzés folytatott le, melynek eredményeképpen határozatával az energiatámogatás folyósítását 2008. december 1. napjától kezdődően megszüntette. Határozata indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes jövedelme magasabb, mint a támogatás iránti igény benyújtására szolgáló igénylőlapon feltüntetett összeg, ugyanis az i...
BH 2010.12.346 Az energiatámogatásra való jogosultság esetében a jövedelem meghatározásának módja. Ingatlan csereszerződéssel történő átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő költségeket, így a megszerzésre fordított összeget is [289/2007. (X. 31.) Korm. r. 1. §, 1995. évi CXVII. tv. 62. §].
A felperes részére az elsőfokú hatóság 2008. január 1-je és 2009. december 31-e közötti időszakra energiatámogatást állapított meg.A támogatás jogszerűségét vizsgálandó, ellenőrzés folytatott le, melynek eredményeképpen határozatával az energiatámogatás folyósítását 2008. december 1. napjától kezdődően megszüntette. Határozata indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes jövedelme magasabb, mint a támogatás iránti igény benyújtására szolgáló igénylőlapon feltüntetett összeg, ugyanis az ingatlanértékesítésből származó jövedelmét nem vette figyelembe. Mindez oly mértékű eltérést jelent, amely érinti a támogatásra való jogosultságot is.
A határozat elleni fellebbezés folytán eljáró alperes 2009. február 26-án meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában idézte a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § b) és cb) pontját, hangsúlyozva, hogy az ingatlaneladásból szerzett jövedelem nem havi rendszerességgel szerzett jövedelemnek tekintendő, amelyet az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. A lakáscsere egyben a lakás vásárlásának és egyidejű értékesítésének minősül. Az utóbbiból befolyt jövedelem nem csökkenthető arra hivatkozással, hogy azt a megszerzője egy másik ingatlan megvásárlására fordította.
A felperes háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem meghaladta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének három és félszeresét, ezért az R. 3. § (1) bekezdése alapján a felperes a támogatásra az igénybejelentés időpontjában nem volt jogosult.
A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy az ingatlancseréből jövedelme nem származott, hiszen az eladott és a vásárolt ingatlan értéke egyaránt 12 000 000 forint volt.
A megyei bíróság a keresetet alaposnak találta, ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítélete indokolásában a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 61. § (1) bekezdését, 62. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 63. § (2) bekezdését értelmezve és azt az R. 1. § b) pontjával összevetve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 12 000 000 forintos évi nem rendszeres jövedelem a felpereshez ténylegesen nem folyt be, azt felperes elkölteni nem tudta. Ingatlan esetén az átruházásból származó bevételből le kell vonni a cserébe kapott ingatlan értékét, amely igazolt költségnek minősül, ezért az energiatámogatás iránti igény megalapozottságának elbírálása során nem vehető figyelembe. A megismételt eljárásban a felperes támogatásra jogosultságát az ingatlancsere mellőzésével kell ellenőrizni.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Hangsúlyozta, az ellenőrzési eljárás során beszerzett 2007. évi személyi jövedelemadó bevallás adatai is azt támasztják alá, hogy a felperesnek az ingatlan értékesítéséből adóbefizetési kötelezettsége nem, de jövedelme keletkezett.
A megyei bíróság az Szja. tv. 62. § (1) és (2) bekezdése téves értelmezésével az R. 1. § c) pontjába ütközően jutott arra az álláspontra, hogy a csereszerződés esetében igazolt költségnek tekinthető a megszerzett ingatlan teljes értéke. Ezen érték az Szja. tv. 62. § (1) bekezdésben megfogalmazott kivétel alá tartozik, azaz nem kell levonni a bevételből.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperesnek a 2007. évi lakáscsere szerződésből fakadóan keletkezett-e olyan nem rendszeres jövedelme, amelyet az energiatámogatásra való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni.
Az R. 1. § ba) pontjából fakadóan e rendelet alkalmazásában jövedelem az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt, és az adómentes jövedelmet is.
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség.
Az Szja. tv. 4. § (1) bekezdése szerint, jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada.
Az Szja. tv. 61. § (1) bekezdése főszabályként rögzíti, hogy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez.
A 62. § (1) bekezdése kimondja, az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapját igazoltan megfizetett összeget is.
A perben nem merült fel adat arra, hogy a felperes valamely tevékenységéből származó bevételével szemben számolt el igazolt költséget, ebből fakadóan az ingatlan megszerzésére fordított összeget a bevételből le kell vonni, figyelemmel az Szja. tv. 62. § (2) bekezdésére is, amely rögzíti, hogy a megszerzésre fordított összeg - többek között - a cserébe kapott ingatlan esetében a csereszerződésben rögzített érték.
Az említett jogszabályok összevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy a csereszerződésben rögzített értéket a törvény levonni rendeli az ingatlan átruházásából származó bevételből. A felperes esetében ez az eladott ingatlanéval azonos. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az Szja. tv. 62. § (1) bek. a)-c) pontja az átruházásból származó levonható igazolt költségeket és nem az el nem számolható költségeket (azaz a kivételeket) határozza meg tételesen.
Tévedett tehát az alperes, amikor az Szja. tv. 62. § (1) és (2) bekezdését értelmezve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperesnek a kérelem benyújtását megelőzően keletkezett olyan nem rendszeres jövedelme, amelyet az R.a> alkalmazása során, a havi jövedelem meghatározásakor, figyelembe kell venni.
Helytállóan állapította ugyanakkor meg a megyei bíróság, hogy a felperesnek az ingatlancseréből jövedelme nem keletkezett, így a támogatásra való jogosultságát erre tekintettel kell vizsgálni, ellenőrizni.
A fentiek okán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapulvételével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 39.049/2009.)