BH 2010.11.304

A rokkantsági nyugdíjas állapotváltozásának és ennek bekövetkezése időpontjának megítélése orvosi szakértelmet igénylő kérdés, ezért az állapotváltozás időpontja az orvosszakértői szerv által megállapított nap. Csak ennek hiányában tekinthető az állapotváltozás időpontjának az állapotrosszabbodás bejelentésének napja [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 23/A. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes határozatával a felperes 2007. 07. 13-án előterjesztett, rokkantsági nyugdíj iránti igényét elutasította azzal az indokolással, hogy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) I. fokú orvosi bizottsága felperes munkaképesség-csökkenését továbbra is 67 százalékosnak véleményezte. A felperes fellebbezése folytán az alperes igazgatója határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és felperes rokkantsági nyugdíját 2007. 08. 01-jétől öt százalékkal felemel...

BH 2010.11.304 A rokkantsági nyugdíjas állapotváltozásának és ennek bekövetkezése időpontjának megítélése orvosi szakértelmet igénylő kérdés, ezért az állapotváltozás időpontja az orvosszakértői szerv által megállapított nap. Csak ennek hiányában tekinthető az állapotváltozás időpontjának az állapotrosszabbodás bejelentésének napja [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 23/A. §].
Az alperes határozatával a felperes 2007. 07. 13-án előterjesztett, rokkantsági nyugdíj iránti igényét elutasította azzal az indokolással, hogy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) I. fokú orvosi bizottsága felperes munkaképesség-csökkenését továbbra is 67 százalékosnak véleményezte. A felperes fellebbezése folytán az alperes igazgatója határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és felperes rokkantsági nyugdíját 2007. 08. 01-jétől öt százalékkal felemelte. A döntését azzal indokolta, hogy az ORSZI II. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye állapotváltozást, 100 százalékos munkaképesség-csökkenést állapított meg az állapotrosszabbodás bejelentésének napjától, 2007. július 13-ától.
A felperes a keresetében a rokkantsági nyugdíja felemelésének mértékét és kezdő időpontját sérelmezte.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a rokkantsági nyugdíj összegét az 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 31. § (3) bekezdése szerint 5 százalékkal kellett megemelni, az emelés kezdő időpontja pedig legkorábban az állapotrosszabbodás bejelentésének napja lehetett a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: TnyR.) 23/A. §-a alapján.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott határozatait hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
A bíróság megállapította, hogy a rokkantsági nyugdíj összegének emelését a határozat a Tny. 31. § (3) bekezdésének megfelelően, jogszabálysértés nélkül állapította meg.
Az állapotrosszabbodás időpontja tekintetében a bíróság szakértői bizonyítást rendelt el, a szakértői vélemény a felperes 100 százalékos munkaképesség-csökkenését 2006. december 15-étől véleményezte.
A TnyR. 23/A. §-ának az alperesi értelmezését a bíróság tévesnek találta. Álláspontja szerint a rendelkezés főszabályként az állapotváltozás napjának az orvosszakértő szakvéleményében megjelölt napot tekinti, és csak ennek hiányában rendeli figyelembe venni az orvosi vizsgálat, illetve állapotrosszabbodás esetén a bejelentés napját. Ebből következően a felperesnél a 100 százalékos munkaképesség-csökkenés már 2006. december 15-étől megállapítható. Ennek megfelelően kell alperesnek az új eljárásban hozott határozatában az emelt összegű nyugellátás folyósításának időpontjáról rendelkezni.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását kérte a TnyR. 23/A. §-ába ütköző jogszabálysértés miatt. A hivatkozott szabályt értelmezve kifejtette, hogy mivel az orvosszakértői vizsgálatra nem hivatalból, soros felülvizsgálat keretében, hanem a felperes kezdeményezésére került sor, a TnyR. 23/A. § "gondolatjeles kitételére" tekintettel az orvosszakértő által véleményezett állapotrosszabbodás időpontja sem lehet a bejelentést megelőző nap.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban értelmezést igénylő TnyR. 23/A. §-a a rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosításával kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy "az állapotváltozás időpontja az állapotváltozásnak a jogszabályban meghatározott orvosszakértői szerv által meghatározott napja, ennek hiányában az orvosi vizsgálat - állapotrosszabbodás esetén azonban legkorábban az állapotrosszabbodás bejelentésének - napja."
E szabály szövegének nyelvtani értelmezése alapján megállapítható, hogy a mondat vesszővel elválasztott első és második része értelemszerűen önálló rendelkezést tartalmaz, így a második részben gondolatjelbe zárt kitétel csak a második rendelkezésre vonatkozik.
A tartalmi értelmezés is ilyen eredményre vezet. A rokkantsági nyugdíjas állapotváltozásának és ennek bekövetkezése időpontjának megítélése orvosi szakértelmet igénylő kérdés. Ennek megfelelően mondja ki az idézett jogszabály első fordulata, hogy az állapotváltozás időpontja az orvosszakértői szerv által megállapított nap. Ennek hiánya esetére tartalmaz rendelkezést a második fordulat, amely mintegy vélelemként írja elő, hogy az állapotváltozás időpontjának az orvosi vizsgálat napját, de állapotrosszabbodás esetén legkorábban annak bejelentése napját kell tekinteni. Ez utóbbi rendelkezés tehát orvosi szakértelmet nem igénylő tényekhez, a vizsgálati, illetve bejelentési időponthoz köti az állapotrosszabbodás napját. Ebből következően sem vonatkoztatható az orvosszakértői szerv eljárása esetén az állapotrosszabbodás időpontjának megállapítására is a bejelentési időpont, hiszen ezesetben az orvosszakértői szerv eljárása etekintetben szükségtelen lenne orvosi szakértelmet igénylő kérdés hiányában.
Az előbbiekre tekintettel a jogerős ítélet helyes jogértelmezéssel, jogszabálysértés nélkül vette figyelembe az állapotrosszabbodás időpontjaként az - érdemben alperes által sem vitatott - orvosszakértői véleményben megállapított időpontot, és ennélfogva ebben a részében a TnyR. 23/A. §-ába ütköző alperesi határozatok hatályon kívül helyezéséről, alperes új eljárásra kötelezéséről a Pp. 339. § (1) bekezdésének megfelelően rendelkezett.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. III. 10.024/2009.).
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.