adozona.hu
BH 2010.11.316
BH 2010.11.316
Jogszabályi rendelkezés hiányában nem minősül építési tilalomnak a telek nem teljes közművesítettsége, ezért a telekadó fizetési kötelezettség fennáll [1990. évi C. tv. 52. §, 19. §, 5. §, 1997. évi LXXIV. tv. 20. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
H. Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) határozataiban a felperes terhére, a tulajdonát képező H. 3784, 3755, 3783 hrsz.-ú, belterületi ingatlanok után 2007. január 1. napjától évi telekadót vetett ki. A határozatok azonos tartalmú indokolásában az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a R.-i Földhivatal ingatlan-nyilvántartásának adatai szerint a telkek építési tilalom alatt nem állnak, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. §...
BH 2010.11.316 Jogszabályi rendelkezés hiányában nem minősül építési tilalomnak a telek nem teljes közművesítettsége, ezért a telekadó fizetési kötelezettség fennáll [1990. évi C. tv. 52. §, 19. §, 5. §, 1997. évi LXXVIII. tv. 20. §].
H. Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) határozataiban a felperes terhére, a tulajdonát képező H. 3784, 3755, 3783 hrsz.-ú, belterületi ingatlanok után 2007. január 1. napjától évi telekadót vetett ki. A határozatok azonos tartalmú indokolásában az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a R.-i Földhivatal ingatlan-nyilvántartásának adatai szerint a telkek építési tilalom alatt nem állnak, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. §-ának 43. pontja, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. §-a, a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet, valamint a H. Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 20/2002. (XII. 11.) számú rendelete (a továbbiakban: Önk. r.) alapján adókötelesek, és a felperes köteles telekadót fizetni.A fellebbezése folytán eljárt alperes határozataival az elsőfokú hatóságot az adóbírság megállapítása tekintetében új eljárás lefolytatására utasította, egyebekben az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú hatóság által helytállóan alkalmazott jogszabályok értelmében az építési tilalom az önkormányzat által rendeletben meghatározott, vagy a jegyző által határozattal elrendelt tilalmat jelent. Az adózó tulajdonában álló ingatlanokra nem rendeltek el építési tilalmat, azon hivatkozása pedig, hogy a telkek közművesítettség hiányában nem beépíthetők, nem jogszabályi mentességi feltétel, ezért a felperest adómentesség nem illeti meg.
A felperes keresetében az első- és másodfokú határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy H. Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 27/2006. (XI. 29.) számú rendeletével módosította az Önk. r.-et, és 2007. január 1. napjától a Htv. 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján telekadó fizetési kötelezettséget vezetett be. H. Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 8/2005. (IV. 6.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) a 9. § (6) bekezdésében akként rendelkezik, hogy az új lakóterület-fejlesztési területek beépítésének előfeltétele a terület teljes közművesítettsége, amely nem állt fenn e területen fekvő telkeire 2007. évben. Álláspontja szerint telekadó fizetési kötelezettség 2007. évre nem terheli, mivel a telkek a beépítés lehetőségével nem rendelkeztek, amely tilalomként értelmezhető, és fennállt, még abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartásba nem került feltüntetésre.
Az elsőfokú bíróság megkeresésére az elsőfokú hatóság azt a tájékoztatást adta, hogy a felperes tulajdonában lévő ingatlanok belterületbe vonására képviselő-testületi határozattal került sor, az új lakóterület-fejlesztési területen a szennyvízcsatorna átadására 2007. július 16. napján került sor, az ivóvízhálózat 2006. évben, míg a gázberuházás 2008. évben készült el.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatait - az elsőfokú határozatokra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a HÉSZ 9. §-ának (6) bekezdése alapján a teljes közművesítettségig a terület beépítésére, így építési engedély kiadására nem kerülhetett sor. A felperes telkei 2007. évben - a teljes közművesítettség hiánya miatt - nem voltak beépíthetőek, ezért azokra telekadó fizetési kötelezettséget megállapítani nem lehetett.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az alkalmazott jogszabályokat - így a Htv. 19. § a) pontját, 52. § 43. pontját, az Étv. 20. § (1) bekezdését - tévesen, és a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseivel ellentétesen értelmezte. Lényegében fenntartotta a határozataiban foglaltakat.
A felperes ellenkérelmet a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásáig nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, így a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet csak az abban foglaltak alapján értékelhette.
A Htv. felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat - azon belül vagyoni típusú adókat - vezethet be [1. § (1) bekezdés, 5. § a) pont]. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén kiterjed az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra [4. § a) pont]. E törvényhelyek alapján H. Önkormányzat Képviselő-testülete helyi adókat, közöttük telekadót vezetett be, amely alapján az adókötelezettség kiterjedt felperesnek a perbeli ingatlantulajdonaira.
Az önkormányzat jegyzője adóhatóságnak minősül, feladatkörében nyilvántartja az adózókat, az adót megállapítja, beszedi [adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 10. § (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés].
Az adót az adóhatóság bevallás alapján kivetéssel állapítja meg [Art. 25. § (1) bekezdés c) pont]. A kivetéses adózás azt jelenti, hogy az adóhatóság határozattal állapítja meg - a vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított idegenforgalmi adó kivételével - a helyi adókat. A felperes helyi adó kötelezettségéről az adóhatóság kivetéses adózás keretében rendelkezett.
A Htv. 2. §-a szerint az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki, továbbá arra, hogy [6. § a), d), e) pontok] az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa; az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse; e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza. Az Art. 14. §-ának (2) bekezdése alapján törvény mentesítheti az adózót adókötelezettség alól.
Sem az Art., sem a Htv. a felperes személyére adómentességet nem határozott meg. Az adótárgyra vonatkozóan mentességet a Htv. szabályoz, illetve az önkormányzati rendelet szabályozhat. A kivetéses adózás szabályai szerint az adóhatóság állapítja meg határozattal a helyi adót, amelynek keretében azt is megállapítja, hogy az adótárgy a törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott mentességi feltételeknek megfelel-e. Amennyiben az adótárgy a mentességi feltételeknek megfelel, az adóhatóság megállapítja az adómentességet, ellenkező esetben (adómentesség hiányában) adófizetési kötelezettséget állapít meg.
A Htv. 19. §-ának a) pontja értelmében mentes az adó alól az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt. A Htv. 52. §-ának 43. pontja szerint építési tilalom: az Étv. alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom. E pontban meghatározott építési tilalmat az Étv. 20. §-ának (3) és (4) bekezdései alapján önkormányzati rendelettel, vagy egyedi építésügyi hatósági határozattal lehet és kell elrendelni, meghatározott anyagi jogi és eljárásjogi szabályok alapján. A felperesi ingatlanokra vonatkozóan azonban építési tilalom sem az Étv. 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott önkormányzati rendelettel, sem a (4) bekezdés szerinti építésügyi hatósági határozattal 2007. évre nem volt elrendelve.
A felperes nem tudott megjelölni olyan konkrét jogszabályi rendelkezést, amely építési tilalomnak minősítené a perbeli telkek nem teljes közművesítettségét, avagy a beépítési előfeltételek nem teljesítettségét, kereseti kérelme ezért jogszabályi alap, és az ingatlanaira elrendelt építési tilalom hiányában alaptalan. Az elsőfokú bíróság ellentétes álláspontja téves.
A Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy az alperes által helytállóan hivatkozott, jelen felülvizsgálati eljárást megelőzően meghozott legfelsőbb bírósági határozatok közül a Kfv. II. 39.011/2005/8. számú ítélet szerint: "a telekadó mentesség feltétele a Htv. 19. § a) pontja alapján az építési tilalom fennállása. A 2000. évi CXII. törvény 9. §-a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséhez köti az építési engedély kiadását. Ez a rendelkezés nem építési tilalmat jelent, hanem építési korlátozást, amelyben foglalt kikötés teljesítése esetén az építési engedély kiadható, az építési korlátozás azonban adómentességi feltételként nem értelmezhető."
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében kimondta, hogy: "a Htv. 52. § 43. pontja határozza meg, hogy mi az építési tilalom. Olyan fogalom, hogy "kvázi" beépítési, változtatási tilalom, nem létezik".
A Legfelsőbb Bíróság a megjelölt ítéletekben foglaltakkal egyet ért, azonos jogi álláspontja alapján hozta meg döntését.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. V. 35.516/2009.)