adozona.hu
BH+ 2010.10.465
BH+ 2010.10.465
Pártot - mivel a társasági adónemnek nem alanya - az illetékmentesség külön nyilatkozat nélkül megilleti [1990. évi CXIII. tv. 5. §, 1996. évi LXXXI. tv. 2. §]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2007. január 16-án kelt és illetékkiszabásra január 31-én bemutatott adásvételi szerződéssel megvásárolta az 583/10/A/28 helyrajzi számú ingatlant. A felperes az illetékkiszabásra történő bejelentéskor az illetékmentességére nem tett nyilatkozatot.
Az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága a 2007. szeptember 17-én kelt fizetési meghagyásával a felperest 492 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes a fizetési meghagyás kézhezvételét...
Az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága a 2007. szeptember 17-én kelt fizetési meghagyásával a felperest 492 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes a fizetési meghagyás kézhezvételét követően, a jogorvoslati határidőben 2007. október 2-án kelt beadványában kérte az illetékmentessége megállapítását, és nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy vállalkozási tevékenységet nem folytatott, társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az elsőfokú hatóság a T. Körzeti Földhivatal megkeresését követően a 2008. szeptember 15-én kelt határozatával a felperes illetékmódosítás iránti kérelmét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. december 9-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint a felperesnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti illetékmentességről az Itv. 5. § (2) és (3) bekezdése szerint nyilatkozatot kellett volna tennie a törvényi feltételek igazolása mellett, mert az illetékmentesség nem alanyi jogon járó jogosultság. A felperes a határidőhöz kötött nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztotta, a késedelmét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 66. § (1) bekezdése alapján igazolási kérelemmel menthette volna ki, de a felperes igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Arra hivatkozott, hogy az Itv. 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettség nem terheli, mert a társasági adónak nem alanya, ezért az illetékmentesség törvényen alapuló, alanyi jogon illeti meg az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján. Hivatkozott arra is, hogy a nyilatkozattétel elmulasztása nem jár jogvesztéssel, a hatóságnak a Ket. 50. § (3) bekezdése alapján kellett volna eljárnia.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítélete indokolása szerint az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében egyértelmű, hogy a felperest, mint társadalmi szervezetet (pártot) teljes személyes illetékmentesség illeti meg. Ezen túlmenően rámutatott, hogy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 2. § (5) bekezdése és az 5. számú melléklet 9. pontja értelmében a felperesi párt a társasági adónak nem alanya, nem is költségvetési szerv, ezért a felperest az Itv. 5. § (2) és (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettség nem terhelte, a felperest alanyi jogon illette meg a személyes illetékmentesség. A felperest a nyilatkozattétel hiányában is megillette az illetékmentesség, ezért jogsértően döntött az alperes, amikor a nyilatkozattétel hiányára, illetve annak késedelmes megtételére és az igazolási kérelem hiányára tekintettel a felperes illetékmentesség iránti kérelmének nem adott helyt.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontját, (2)-(3) bekezdéseit. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a pártot megillető személyes illetékmentesség alanyi jogon jár. Az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt illetékmentességnek feltétele, hogy a vagyonszerző az illetékkiszabás végett történő bejelentésekor nyilatkozzon az illetékmentességére, amelyet ha elmulaszt, a mulasztását igazolási kérelemmel kimentse a Ket. 66. § (1) bekezdése alapján. A felperes a mulasztásának kimentésére igazolási kérelmet nem terjesztett elő, ezért részére az illetékmentesség nem adható meg. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az illetéktörvény az illetékmentesség megadásához feltételként nyilatkozattételt ír elő, ez alól a pártok részére kivételt nem biztosít. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes a társasági adófizetésre nem kötelezett, nem mentesíti őt a szükséges nyilatkozat megtétele alól. A nyilatkozat megtétele a vagyonszerző kötelezettsége, a hatóságnak hivatalból vizsgálnia nem kell.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Arra hivatkozott, hogy meghatározott szervezetek társasági adómentességét a Tao. kimondja, azt figyelmen kívül hagyni nem lehet. A Ket. 50. § (3) bekezdését alkalmazni kell, a hatóság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket - azaz társasági adó alóli mentességét - nem kell bizonyítani. Mivel a felperes nem alanya a társasági adónak, így rá a társasági adó fizetésére vonatkozó nemleges nyilatkozattételi kötelezettség fogalmilag nem vonatkozhat.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az Itv. az 5. § (1) bekezdésében felsorolt szervezeteknek teljes személyes illetékmentességet biztosít. Az Itv. 5. § (2) bekezdése azonban ezek közül a szervezetek közül az (1) bekezdés c)-g) pontokban említett szervezeteknek csak akkor biztosítja az illetékmentességet, ha a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelem után társasági adófizetési kötelezettség, illetve a költségvetési szerv esetében az eredmény után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A vagyonszerzőnek az Itv. 5. § (3) bekezdése alapján erre vonatkozóan nyilatkozatot kell tennie az illetékkiszabás végett történő bejelentéskor.
A felperes a fenti rendelkezések értelmében az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti társadalmi szervezetek közé tartozik, nyilatkozattételi kötelezettségének azonban az Itv. 5. § (2) bekezdése szerint nem kell eleget tennie, mert mint párt a társasági adónak nem alanya, társasági adófizetési kötelezettsége fel sem merülhet a Tao. 2. § (5) bekezdése, 5. számú melléklet 9. pontja alapján.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontját, a (2) és (3) bekezdések kogens rendelkezéseit és nem azokkal ellentétesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperest alanyi jogon illeti meg a személyes illetékmentesség.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Kfv.VI.39.076/2009.)