A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a kérelmezett a 2007 novemberében készült Magatartási kódex kiadásakor megsértette az Mt. 21. § (2) bekezdésében foglalt..." />

EH 2009.2065

A munkavállalók nagyobb csoportját érintő, tartalmában a korábbiakhoz képest új szabályozást magában foglaló magatartási kódexet a munkáltató köteles a szakszervezettel véleményeztetni [Mt. 21. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A kérelmező a munkaügyi bíróságnál kérelmet terjesztett elő, melyben a kérelmezett "Magatartási kódex" intézkedésének hatályon kívül helyezését kérte, mert álláspontja szerint azzal, hogy a kódexet előzetesen a kérelmezővel nem véleményeztette, megsértette az Mt. 21. § (2) bekezdésében foglalt szakszervezeti jogosítványt.
A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a kérelmezett a 2007 novemberében készült Magatartási kódex kiadásakor megsértette az Mt. 21. § (2) bekezdésében foglalt...

EH 2009.2065 A munkavállalók nagyobb csoportját érintő, tartalmában a korábbiakhoz képest új szabályozást magában foglaló magatartási kódexet a munkáltató köteles a szakszervezettel véleményeztetni [Mt. 21. §].
A kérelmező a munkaügyi bíróságnál kérelmet terjesztett elő, melyben a kérelmezett "Magatartási kódex" intézkedésének hatályon kívül helyezését kérte, mert álláspontja szerint azzal, hogy a kódexet előzetesen a kérelmezővel nem véleményeztette, megsértette az Mt. 21. § (2) bekezdésében foglalt szakszervezeti jogosítványt.
A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a kérelmezett a 2007 novemberében készült Magatartási kódex kiadásakor megsértette az Mt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakat. A bíróság ezt meghaladóan a kérelmet elutasította.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a kérelmezett 2007 novemberében kódexet adott ki a munkavállalók részére, mellyel kapcsolatban a szakszervezet véleményét nem kérte ki. A kódex több ponton olyan rendelkezést tartalmazott (pl. összeférhetetlenség, vezetők 50 eurós ajándék értékhatár, vesztegetés és korrupció), amely a munkaviszonyok fenntartását, az Mt. 103. § (1) bekezdés b) pontjának pontosítását határozta meg.
A kérelmezett fenti eljárásával az Mt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakat megszegte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kódex hatályon kívül helyezése iránti kérelem azonban megalapozatlan, a jogszabály az Mt. 21. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén az érvénytelenség jogkövetkezményét nem rendeli alkalmazni.
A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság osztotta a munkaügyi bíróság érvelését, és megállapította, hogy a kódex több ponton olyan rendelkezést tartalmazott, amely a munkavállalók munkaviszonyának fenntartására kihatott.
A kérelmezett felülvizsgálati kérelemében elsődlegesen a végzés megváltoztatását és a kérelmező kérelmének elutasítását, másodlagosan a végzések hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy a bíróságok nem jelölték meg pontosan, hogy mely rendelkezések azok, amelyek lényeges változást okoztak a foglalkoztatási feltételekben, munkakörülményekben, illetve kihatottak a munkaviszony fenntartására, valamint hogy a példálózó felsorolás egyes elemeinek miért volt, vagy lehetett ilyen hatása. A kérelmezett álláspontja szerint a Magatartási kódexnek nincs olyan rendelkezése, amely ne létezett volna már korábban, akár jogszabályban, kollektív szerződésben, vagy belső szabályzatban. A kódex csupán összefoglalt, nem megállapított, ezért nem értelmezhető a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedésnek. A kérelmezett korábbi érdemi ellenkérelmére, fellebbezésére is tekintettel kérte a jogerős végzés megváltoztatását.
A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A kérelmezett felülvizsgálati kérelme nem alapos.
Az Mt. 21. § (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.
Megalapozott az eljárt bíróságok álláspontja, mely szerint a kérelmezett által bevezetett Magatartási kódex nem csupán a már meglévő szabályok és kollektív szerződés rendelkezései megismétlésének, hanem a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedésnek minősült.
A kódex több esetben a korábbiakhoz képest új magatartási szabályokat vezetett be. Az Üzleti Etika című részben foglalt rendelkezés - mely szerint a munkavállalók kötelesek jelenteni a jelen etikai irányelvek és alapelvek megsértését, mely esetekben, általánosságban elsőként közvetlen felettesükhöz kell fordulniuk - sem a kollektív szerződésben, sem a korábbi, 2004. szeptember 8-án kelt Etikai kódexben nem került rögzítésre.
Az új intézkedés Összeférhetetlenség cím alatt módosította a munkavállalók részéről elfogadható kisebb értékű ajándékok értékhatárát 10 000 forintról 50 euró összegre.
A kódex Titoktartás, belső információk kezelése című részében előírt magatartási normákat a korábbi szabályozástól eltérően, új elemeket bevezetve határozták meg.
A Magatartási kódexhez írt elnöki bevezető szerint kérelmezett a belső irányelvek betartását az összes menedzser és munkavállaló részére rendszeres értékelési szemponttá kívánta tenni: "Az irányelvek megsértése a megfelelő következményeket vonja maga után, amelyek a munkaviszony megszüntetését is magukban foglalhatják, sőt szélsőséges esetekben akár polgári peres eljárás indítását, vagy kártérítési igényt vonhat maga után." A fenti nyilatkozat - tartalma szerint - kilátásba helyezte, hogy az új Magatartási kódexben foglalt irányelvek megsértése a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésével szankcionálható. Fenti rendelkezést a kérelmezett a korábbi belső szabályaiban nem rögzítette.
A fentiek miatt helytálló a bíróságok álláspontja, mely szerint a Magatartási kódex a munkavállalók nagyobb csoportját érintette, tartalmában a korábbiakhoz képest új munkáltatói intézkedésnek minősült, és azt mint tervezetet a kérelmezett az érdekképviseleti szakszervezettel köteles lett volna véleményeztetni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.782/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.