EH 2009.2113

A használatbavételi engedélyben feltüntetett ingatlantulajdonos nem tekinthető - csak ebből az okból - építtetőnek, így nem illeti meg illetékmentesség. Csak az építtető kérhet használatbavételi engedélyt. [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 23. §, 28. §, 32. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2003. február 24-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 15568/1. helyrajzi számú, lakóház és udvar megjelölésű ingatlan 85500/798200 tulajdoni hányadát. A felperes a szerződésben nyilatkozott arról, hogy lakóház építésére alkalmas telek tulajdonrészt vásárolt, amelyre vállalja négy éven belül lakóház építését. A szerződő felek rögzítették egyúttal azt is a szerződésben, hogy a többlakásos lakóépületet a D. Kft. jogerős építési engedély alapján kivitelezi. A felperes az adás...

EH 2009.2113 A használatbavételi engedélyben feltüntetett ingatlantulajdonos nem tekinthető - csak ebből az okból - építtetőnek, így nem illeti meg illetékmentesség. Csak az építtető kérhet használatbavételi engedélyt. [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 23. §, 28. §, 32. §].
A felperes 2003. február 24-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 15568/1. helyrajzi számú, lakóház és udvar megjelölésű ingatlan 85500/798200 tulajdoni hányadát. A felperes a szerződésben nyilatkozott arról, hogy lakóház építésére alkalmas telek tulajdonrészt vásárolt, amelyre vállalja négy éven belül lakóház építését. A szerződő felek rögzítették egyúttal azt is a szerződésben, hogy a többlakásos lakóépületet a D. Kft. jogerős építési engedély alapján kivitelezi. A felperes az adásvételi szerződéssel egyidejűleg a D. Kft. építtetővel építési szerződést kötött az ingatlan beépítésére.
Az adásvételi szerződés a P.-i Körzeti Földhivatalhoz 2003. február 26-án került benyújtásra. A Megyei Illetékhivatal a 2003. szeptember 8-án kelt fizetési meghagyásával a felperessel szemben 343 000 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket és 3000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket írt elő. A visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetését négy év időtartamra felfüggesztette. A fizetési meghagyásban tájékoztatta a felperest, hogy a lakóház felépítését a négy éves határidő elteltét követő 15 napon belül a nevére szóló használatbavételi engedéllyel kell igazolnia, ellenkező esetben a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket az esedékesség napját követő naptól számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetnie.
A Megyei Illetékhivatal jogutóda, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága 2007. március 14-én kelt megkeresésére a P. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Műszaki Osztály 2007. március 30-án kelt átiratában közölte, hogy a felperes részére sem építési engedélyt, sem használatbavételi engedélyt nem adtak ki. Az elsőfokú adóhatóság a 2007. június 21-én kelt 3726502726. számú határozattal a felperest 343 000 forint illeték és 203 410 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 87. § (2) bekezdése alapján.
A felperes fellebbezést nyújtott be, és az alperes a 2007. december 11-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta akként, hogy a felperesnek a 343 000 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie. A határozat indokolása szerint a felperes nem minősült építtetőnek, nevére szóló használatbavételi engedélyt a részére nem adtak ki, ezért a felperes a lakóház beépítési kötelezettségét nem teljesítette, nem illeti meg az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti illetékmentesség.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, állítva, hogy az alperes a tényállást nem tisztázta, a használatbavételi engedély tárgyában az építésügyi hatóságnál jogorvoslati eljárás van folyamatban, melynek eredményét a hatóság nem várta be a határozata hozatala előtt.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, ezért az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolása szerint a perbeli ingatlanra az építésügyi hatóság a határozatokkal módosított határozattal a D. Kft., dr. S. Gy., dr. S.-né dr. V. A. építtetőknek adott építési engedélyt. A lakóház felépítését követően a D. Kft. építtető részére a 09-1069/2004/2. számú határozattal használatbavételi engedélyt adtak. Ezt a határozatát az építésügyi hatóság a határozatával kijavította és a használatbavételi engedélyben építtetőként feltüntette dr. S. Gy. és dr. S.-né dr. V. A. építtetőket is. A felperes a használatbavételi engedélyt adó határozat kijavítása iránt kérelmet terjesztett elő, amelyet az elsőfokú építésügyi hatóság a végzésével elutasított. A végzés ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. Időközben a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal mint másodfokú építésügyi hatóság felügyeleti intézkedés keretében a 2007. november 26-án kelt határozatával a 09-1551/2007/4. számú határozatot megsemmisítette és a használatbavételi engedélyt adó határozat rendelkező részét megváltoztatta akként, hogy a D.-Kft., dr. S. Gy., dr. S.-né dr. V. A. építtetők részére adott jogerős építési engedély alapján a Sz. E. felperes, valamint a dr. B. B., dr. T. I., dr. S. Gy. és dr. S.-né dr. V. A., és S. N. tulajdonában levő 15568/11. helyrajzi számú ingatlanon megvalósult társasházra a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel megadta. Az elsőfokú bíróság a másodfokú építésügyi hatóság felügyeleti intézkedés keretében hozott határozatát akként értékelte, hogy az a felperes nevére is szóló használatbavételi engedély. Erre a határozatra figyelemmel azt állapította meg, hogy az alperes jogsértően járt el, amikor az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételes illetékmentesség teljesítését az Itv. 26. § (2) bekezdése alapján vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a felperes használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik, ezért az illetékmentesség nem illeti meg. Az új eljárásra ezért előírta az alperes számára a feltételes illetékmentesség teljesítésének vizsgálatát.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdését, mert a felperes a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 32. § a) pontja szerinti, nevére szóló használatbavételi engedéllyel nem rendelkezett, a használatbavételi engedélyt adó határozat a felperest csak mint az ingatlannal rendelkezni jogosultat sorolta fel. Használatbavételi engedélyt csak az építtető kérhet az R. 28. § (1) bekezdése alapján, a felperes azonban építtetői minősége elismerését nem kérte az építési eljárás során, az építésügyi hatóság a nevére szóló használatbavételi engedélyt ezért a felperes részére nem adhatott ki. A felperest illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a nevére szóló használatbavételi engedéllyel rendelkezik. Az elsőfokú bíróság tévesen, a másodfokú építésügyi hatóság felügyeleti intézkedés keretében hozott határozata félreértelmezésével állapította meg azt, hogy a felperes részére használatbavételi engedélyt adtak, ezért a felperest az illetékmentesség megilletné.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokkal ellentétesen, az Itv. 26. § (2) bekezdésébe ütközően állapította meg, hogy a felperes nevére szóló használatbavételi engedéllyel rendelkezik és így őt az illetékmentesség megilleti. A Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 2007. november 26-án kelt felügyeleti intézkedés keretében hozott határozata is egyértelműen rögzíti, hogy a R. 32. § a) pontja alapján azért került sor a használatbavételi engedélyt adó határozatban az építtetőkön kívül az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevének és címének feltüntetésére, mert ezt jogszabály előírja. Az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevének feltüntetése nem jelenti egyúttal azt, hogy ezek a személyek építtetőknek minősülnek, és így a használatbavételi engedélyt a részükre vagy részükre is megadták. A használatbavételi engedélyt az R. 28. § (1) bekezdése alapján az építtetőnek kell kérnie, építtetőnek pedig csak az a személy minősül, akinek a részére az építésügyi hatóság építési engedélyt adott ki. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 36. § (1) bekezdés g) pontja alapján a felperesnek lehetősége lett volna arra, hogy a R. 23. § (2) bekezdése alapján építtetői minőségének elismertetését, az építési engedély jogutódlás címén nevére (is) történő átírását kérje. A felperes ilyen, építtetői minőségét elismerő, névátírási kérelmet nem terjesztett elő az építésügyi eljárás során, így építtetőnek nem minősült, ezért részére, a nevére szóló használatbavételi engedély nem volt kiadható.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság tévesen, a fentebb hivatkozott jogszabályokkal is ellentétesen értelmezte a másodfokú építésügyi hatóság felügyeleti jogkörben hozott határozatát. Az ingatlantulajdonos határozatban történő feltüntetésére jogszabályi előírás folytán került sor, de a használatbavételi engedélyt csak az építtetők részére adta meg a hatóság. Mindebből következően a felperes az Itv. 26. § (2) bekezdése alapján az illetékmentesség feltételeinek teljesítését igazolni nem tudta, ezért részére az Itv. 26. § (1) bekezdése a) pontja alapján az illetékmentesség nem adható meg.
Helytállóan járt el tehát az adóhatóság, amikor a megállapított, de megfizetésében felfüggesztett visszterhes vagyonátruházási illeték késedelmi pótlékkal történő megfizetését írta elő az Itv. 87. § (2) bekezdése alapján.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 35.419/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.