adozona.hu
EH 2009.2090
EH 2009.2090
Az alszámla használata nem zárja ki azon törvényi feltétel teljesülését, hogy az iskola alapítója a fejlesztési támogatás felett nem rendelkezhet [2003. évi LXXXVI. tv. 5. §, 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 15. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2004. és 2005. évben fejlesztési támogatás nyújtásáról állapodott meg a M. J. N. Szakképző Iskolával (továbbiakban: iskola), melynek alapján a felperes 2004 évben 2 832 000 Ft, 2005 évben 1 500 000 Ft fejlesztési támogatást nyújtott az iskolának. Az elsőfokú adóhatóság a 2004., 2005. évek bevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés keretében hozott határozatában a felperes terhére szakképzési hozzájárulás adónemben összesen 4 332 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, a...
EH 2009.2090 Az alszámla használata nem zárja ki azon törvényi feltétel teljesülését, hogy az iskola alapítója a fejlesztési támogatás felett nem rendelkezhet [2003. évi LXXXVI. tv. 5. §, 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 15. §].
A felperes 2004. és 2005. évben fejlesztési támogatás nyújtásáról állapodott meg a M. J. N. Szakképző Iskolával (továbbiakban: iskola), melynek alapján a felperes 2004 évben 2 832 000 Ft, 2005 évben 1 500 000 Ft fejlesztési támogatást nyújtott az iskolának. Az elsőfokú adóhatóság a 2004., 2005. évek bevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés keretében hozott határozatában a felperes terhére szakképzési hozzájárulás adónemben összesen 4 332 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott és késedelmi pótlékot írt elő. Megállapította, hogy a felperes a támogatást nem közvetlenül az iskolának nyújtotta, hanem az iskola fenntartójának.A felperes fellebbezés folytán eljárt alperes 2008. május 20-ai határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a megállapított adókülönbözet törlését kérte.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú adóhatározatra kiterjedően megváltoztatta, és a felperes terhére az adókülönbözetként megállapított szakképzési hozzájárulást törölte, míg a további társasági adónemben tett megállapításokat és az ahhoz kapcsolódó szankciókat nem érintette. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Szht.) 5. § (1), (2) bekezdés a) pontjára, valamint az Szht. végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet (továbbiakban: OM r.) 6. § (2) bekezdése, 15. § (4) bekezdés b) pontja alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes részéről a bank meghatározott számú számlaszámára teljesített átutalás az iskola, vagy az iskola alapítója számára nyújtott támogatás volt-e. A bíróság utalt arra, hogy az iskola részéről önálló bankszámlát a vonatkozó jogszabályok nem kívántak meg és az sem követelmény, hogy a támogatás az adóhatóságnál nyilvántartott számlára érkezzen meg. Hivatkozott arra, hogy a bank 2004. június 11-ei levele, az aláírás-bejelentő kartonok, valamint az iskola alapítójának és az iskola igazgatójának közös nyilatkozatából megállapíthatóan a bejelentett számla ténylegesen az iskola pénzforgalmának lebonyolítására hivatott alszámla volt. Az iskola alapítójának és az iskola igazgatójának számla feletti együttes rendelkezési jogosultsága biztosította, hogy az iskola vezetőjének egyetértése nélkül az alapító nem férhetett hozzá a felperesnek átutalt összegekhez. A bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak a körülménynek, hogy a számlán lévő pénzekkel való rendelkezéshez az alapító aláírására is szükség volt, ugyanis az iskola képviselőjének tudta nélkül a pénz nem volt kezelhető, ezért teljesült az a jogszabályi feltétel, hogy a támogatást az iskola számára nyújtották. A Fővárosi Bíróság kifejtette, hogy a felperes és az iskola között létrejött megállapodásokban az iskola alapítója nem szerepelt szerződő félként. A támogatás törvényességét nem érinti az a körülmény, hogy az iskola nem az adóhatóságnál bejelentett bankszámlaszámát, hanem a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámla számot jelölte meg a támogatás átutalásához.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a keresetet elutasító döntés meghozatalát kérte. Kifejtette, hogy a jogerős ítélettel ellentétben nem sértette meg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 97. § (4) és (6) bekezdésében írtakat. A tényállást ugyanis megfelelően feltárta és abból helyes jogi következtetésre jutott. Hangsúlyozta, hogy a bankszámlaszerződés szerint a számla tulajdonosa az iskola alapítója volt, a bankszámlaszerződés az iskola alapítójának képviselője írta alá. A bankszámlaszerződés nem utal alszámlára, tehát azt az iskola alapítójának bankszámlájaként kell kezelni. Ennek megfelelően nem teljesül az a törvényi előírás, hogy az iskola alapítója nem rendelkezhet a fejlesztési támogatás felett. Az Szht. 5. § (2) bekezdés a) pontja értelmében az iskola fenntartója nem kapcsolódhat be a támogatást nyújtó felperes és a szakképző iskola kétoldalú jogviszonyába. A felperes felelősséggel tartozik azért, hogy olyan iskolával kösse meg az együttműködési szerződést, amely közvetlenül fogadni tudja a fejlesztési támogatást. Az alperes rámutatott arra, hogy a bankszámla felett az iskola önállóan nem rendelkezhetett, ezért erre a számlára a felperes szabályszerűen nem teljesíthetett szakképzési hozzájárulást.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte hivatkozással arra, hogy a bank 2004. június 11-ei igazolása értelmében az együttműködési megállapodásban feltüntetett bankszámlaszám az iskola rendelkezése alatt állt. A becsatolt aláírás-bejelentő kartonok adatai is igazolják, hogy az alszámla felett számlatulajdonosként az iskola rendelkezhetett. Az aláírások kartonok kizárják annak lehetőségét, hogy az iskola alapítója a számla felett önállóan rendelkezhessen, ezért teljesült az a törvényi feltétel, hogy a fejlesztési támogatás összegét az iskola számára nyújtotta a felperes. A felperes közölte továbbá, hogy az iskola csak 2006. április 6-ától rendelkezik saját adószámmal, mint önálló jogi személy. Az ezt megelőző helyzet azonban nem képezhette akadályát annak, hogy a felperestől fejlesztési támogatásban részesülhessen, hiszen minden törvényi feltételnek megfelelt, a fejlesztési támogatás elkülönült kezelését is biztosította.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság osztotta a jogerős ítéletben kifejtett azon álláspontot, hogy a felperes a fejlesztési támogatást az iskola számára nyújtotta. Ezt támasztja alá az a körülmény, hogy az együttműködési megállapodást a felperes az iskolával kötötte, és az alszámla kezelésére jogosult egyik személy az iskola képviselője volt, akinek tudta és közreműködése nélkül az alszámlára utalt fejlesztési támogatás felhasználása nem volt megvalósítható. A felülvizsgálati kérelemben előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, az alszámla használata nem zárja ki azon törvényi feltétel teljesülését, hogy az iskola alapítója a fejlesztési támogatás felett nem rendelkezhet. Az alszámla kezelésére ugyanis az iskola alapítójának képviselője csak az iskola képviselőjével együttesen volt jogosult. Önmagában az alszámla léte nem jelentette azt, hogy az iskola alapítója a fejlesztési támogatással kapcsolatos, a felperes és az iskola között fennálló kétoldalú jogviszonyba bekapcsolódott volna. A fejlesztési támogatás törvényes folyósításának nem jogszabályi feltétele az, hogy a bankszámla felett az iskola önállóan, további személyek közreműködése nélkül rendelkezhessen.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.270/2009.)