adozona.hu
ÍH 2010.135
ÍH 2010.135
NEM MEGFELELŐ FORMÁBAN, VAGY NEM MEGNYITHATÓ MÓDON BENYÚJTOTT ELEKTRONIKUS BEADVÁNY MEGÍTÉLÉSE AZ ELEKTRONIKUS ELJÁRÁSBAN Az elektronikus cégeljárásban a nyomtatvány-kérelem mellékleteként benyújtott azon okiratok, melyek a cégbíróság által nem "megnyithatóak", illetőleg amelyek tartalma nem válik olvashatóvá, jogilag értékelhetetlen, be nem nyújtott mellékletnek tekintendőek [Ctv. 32. § (1) bek., 35. § (1) bek., 36. § (1) bek., 37. § (1) bek., 46. § (1), (3) és (6) bek, 50. § (1) bek., 24/2006. (V. 18.) IM
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az S. Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság cégnyilvántartási adatai szerint a társaság egyedüli részvényese (alapítója) a C. Zrt., bejegyzett képviseletre jogosult Michel D. igazgatósági tag is.
A társaság 2009. november 16-án - dr. L. Éva jogtanácsos útján - változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő Michel D. 2009. október 28-ával történő törlése, és Massimo F. képviseletre jogosult ugyanezen időponttal való bejegyzése iránt. A mellékelt alapítói hat...
Az S. Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság cégnyilvántartási adatai szerint a társaság egyedüli részvényese (alapítója) a C. Zrt., bejegyzett képviseletre jogosult Michel D. igazgatósági tag is.
A társaság 2009. november 16-án - dr. L. Éva jogtanácsos útján - változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő Michel D. 2009. október 28-ával történő törlése, és Massimo F. képviseletre jogosult ugyanezen időponttal való bejegyzése iránt. A mellékelt alapítói határozat szerint az alapító 2009. október 28-án az igazgatóság tagjává jelölte ki Massimo F.-et 2010. május 31-ig.
Az alapítói határozat Michel D. igazgatósági tag visszahívását nem tartalmazza, a kérelemhez a társaság dr. L. Éva jogtanácsos képviseleti jogosultságát igazoló okiratot nem csatolt.
Az elsőfokú bíróság 2009. november 25-én kelt 101. sorszámú végzésével - 45 nap határidővel - a társaságot egyebek mellett a jogi képviselői meghatalmazás benyújtására, valamint a 2009. október 28-i alapítói határozatnak Michel D. igazgatósági tag visszahívásával való kiegészítésére hívta fel (1. és 3. pont).
A végzés 2009. november 27-én szabályszerűen kézbesítésre került.
Az elsőfokú bíróság 2009. december 29-én kelt 103. számú végzésével a kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy a társaság a végzésben írt hiányokat csak részben pótolta, a felhívás 1. és 3. pontjában írtaknak nem tett eleget.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett dr. L. Éva jogtanácsos útján. A végzés megváltoztatását, a változások bejegyzését kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság felhívásának eleget tett, az mégis a hiánypótlás ellenére elutasította a kérelmet. Nem vette figyelembe, hogy az 1983. évi 3. tvr. 2. § (1) bekezdés a) pontja, 3. § (1) bekezdése, valamint 7. § (1) bekezdése szerint, mint jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül elláthatja a társaság képviseletét, de ennek igazolására a jogtanácsosi igazolványa másolatát be is csatolta. Az elsőfokú bíróság azt is figyelmen kívül hagyta, hogy a felhívásnak eleget téve a kiegészített alapítói határozatot is benyújtotta.
Mellékelte az 5/2009. (X. 28.) számú alapító határozatot, mely szerint az alapító 2010. május 31-ig terjedő időre Massimo F.-et kijelölte az igazgatóság tagjává, egyidejűleg Michel D. igazgatósági tagot e tisztségéből visszahívta.
Az elsőfokú bíróság 2010. január 18-án felhívta Michel D. igazgatósági tagot és dr. L. Éva jogtanácsost a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban szükséges jogi képviseletének igazolására.
A társaság 2010. február 1-jén benyújtotta dr. L. Éva jogtanácsosi igazolványának másolatát, mely szerint 2003. szeptember 18-tól "munkaviszony címen" jogosult a társaság képviseletére, valamint a 2003. április 1-jén kelt a C. Rt., a társaság, valamint dr. L. Éva által aláírt megállapodást, mely szerint dr. L. Éva 2003. április 1-jétől, mint vállalati jogtanácsos a társaságnál végez munkát.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 231. § (2) bekezdés d) pontja és 284. § (2) bekezdése értelmében az igazgatóság tagjainak megválasztása és visszahívása tárgyában egyszemélyes részvénytársaságnál a részvényes (alapító) dönt írásban, amelyről a vezető tisztségviselőket értesíteni köteles.
A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra és a törvényességi felügyeleti eljárásra a többször módosított a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése kimondja, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás elektronikus nemperes eljárás.
A 35. § (l) bekezdése és a 36. § (l) bekezdése értelmében a változásbejegyzésre irányuló kérelmet a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon, elektronikus úton kell a Ctv.-ben meghatározott módon és mellékletekkel együtt előterjeszteni.
A 37. § (l) bekezdése kimondja, hogy a jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a változásbejegyzési kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok elektronikus okirati formába történő átalakítása is.
Az elektronikus cégbejegyzési eljárás részletes szabályait az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet (Ecvhr.) tartalmazza.
Az 5. § (1) bekezdése szerint az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a bejegyzésre, (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a közigazgatási informatikáért felelős miniszter által kibocsátott ajánlásban foglaltaknak megfelelő, a céginformációs szolgálta honlapján közzétett informatikai jellemzőkkel rendelkező elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni.
A 6. § pedig kimondja, hogy a jogi képviselő elektronikus úton a céginformációs szolgálat honlapján közzétett, a közigazgatási informatikáért felelős miniszter által kibocsátott ajánlásban foglalt informatikai feltételeknek megfelelő, minősített elektronikus aláírással, időbélyegzővel ellátott okiratot (mellékleteket) nyújthat be a cégbíróságra.
Az elektronikus eljárásban tehát valamennyi beadvány csakis elektronikus úton nyújtható be, éspedig értelemszerűen olyan formátumban, amelyhez a cégbíróság általi hozzáférés (megnyitás), olvashatóság biztosított. A nem megfelelő, ezért megnyithatatlan formátumban továbbított elektronikus irat jogilag be nem nyújtott iratnak tekintendő.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése szerint is irányadó 46. § (1) bekezdése értelmében a cégbíróság azt vizsgálja, hogy a bejegyzendő adatok, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
A (3) bekezdés szerint, ha a bejegyzést kérő nem csatolta a fenti mellékletekben felsorolt szükséges iratokat, illetve, ha a kérelem, valamint a mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzést tartozik kiadni.
A (6) bekezdés szerint a hiánypótlási határidő elmulasztása, vagy a hiánypótlás hiányos, hibás előterjesztése esetén a cégbíróság a kérelmet elutasítja.
A Ctv. 1. számú melléklet I./1. b)-c) pontja és 11. pontja szerint változásbejegyzés esetén csatolandó melléklet a hatályosított szövegű - változásokkal egybefoglalt - létesítő okirat, a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata, valamint a jogi képviselő meghatalmazása, illetve a képviseleti jogát igazoló okirat.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében az eljárásban továbbá eltérő rendelkezés hiányában a Pp.</a> szabályai irányadók. Így alkalmazandók a képviseleti jogosultság igazolására nézve írtak is.
A Pp. 69. § (5) bekezdése kimondja, hogy a gazdálkodó szervezet jogtanácsosa meghatalmazásának igazolásáról külön jogszabály eltérően rendelkezhet.
A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. 7. § (1) bekezdése értelmében a jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli a szervezetet.
A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. végrehajtására kiadott 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 12. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, a Tvr. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogtanácsos képviseleti jogosultságát a jogtanácsosi igazolvány tanúsítja.
Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, a jogtanácsos útján benyújtott, igazgatósági tag törlésére is irányuló változásbejegyzési kérelem csatolandó melléklete a jogtanácsos képviseleti jogát igazoló okirat, valamint a legfőbb szerv, egyszemélyes részvénytársaság esetén, az alapító határozata a törölni kért igazgatósági tag visszahívásáról.
A változásbejegyzési eljárás elektronikus módjából következően pedig a kérelem mellékletét oly módon kell benyújtani, hogy annak tartalma - figyelemmel a fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre is - az elektronikus rendszeren belül a cégbíróság által megismerhető, megnyitható legyen.
Azon okirati melléklet, amely ennek a követelménynek nem tesz eleget, vagy esetlegesen akár szkennelési hibából üres lapként kerülnek csatolásra, be nem nyújtottnak tekintendők.
Az adott ügyben a társaság az egyik igazgatósági tag törlésére is irányuló kérelmét jogtanácsos útján terjesztette elő, anélkül azonban, hogy a jogtanácsos képviseleti joga igazolására nézve okiratot, valamint az igazgatósági tag törlése alapjául szolgáló alapítói határozatot benyújtott volna.
Helyesen hívta fel ezért az elsőfokú bíróság a társaságot hiánypótlásra.
Kétségtelen, hogy a társaság az iratjegyzék szerint 102. sorszám alatt, 2009. december 21-én hiánypótlást nyújtott be, amely az "irattar/2009/1221/011004330800120" hivatkozási számú elektronikus okirat alapján iktatásra került, a "MICROSEC e-Szigno" program pedig a hiánypótlás tartalmaként "kérelem formanyomtatvány", "változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró döntésre jogosult szervnek a határozata" "a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása", "kísérőlevél" elnevezésű okiratokat jelöl.
Mindezen okiratok közül azonban csak a kérelemnyomtatvány tartalma ismerhető meg, a fellebbezésben is hivatkozott okiratoké (jogtanácsosi igazolvány másolata, kiegészített alapítói határozat) nem, mivel azok nem nyithatók meg, tartalmuk nem olvasható, így az elsőfokú bíróság számára sem válhattak ismertté.
A fent kifejtettek szerint ezért helyesen tekintette az elsőfokú bíróság ezen okiratokat be nem nyújtottnak, s helyesen vonta le ennek jogkövetkezményét is a kérelem elutasításával.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 43.445/2010/2.)