adozona.hu
BH 2010.8.234
BH 2010.8.234
Az ellenőrzést megkezdő hatóság illetékességét nem érinti, ha az adózó székhelyet változtat, így iratbemutatási kötelezettségét is teljesítenie kell [2003. évi XCII. tv. 93. §, 92. §, 88. §, 172. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2007. november 8-án kiadott megbízólevél alapján a M., S. N. K. u. 2. fszt. 11. székhelyű felperesnél 2007. május hónapra egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését végezte, amelynek során a 2007. november 9-én kelt és az adózó által postai úton 2007. november 14-én átvett iratában értesítette a felperest az ellenőrzés elrendeléséről, idézte ügyfélként az adóhatóság helyiségébe, irat...
BH 2010.8.234 Az ellenőrzést megkezdő hatóság illetékességét nem érinti, ha az adózó székhelyet változtat, így iratbemutatási kötelezettségét is teljesítenie kell [2003. évi XCII. tv. 93. §, 92. §, 88. §, 172. §].
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2007. november 8-án kiadott megbízólevél alapján a M., S. N. K. u. 2. fszt. 11. székhelyű felperesnél 2007. május hónapra egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését végezte, amelynek során a 2007. november 9-én kelt és az adózó által postai úton 2007. november 14-én átvett iratában értesítette a felperest az ellenőrzés elrendeléséről, idézte ügyfélként az adóhatóság helyiségébe, iratbenyújtásra szólította fel, és tájékoztatta az ellenőrzés akadályozásának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) előírt szankcióiról.A felperes a megbízólevelet 2008. május 8-án vette át, amelynek záradéka tartalmazta, hogy az igazgatóság illetékességére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r. 13. §-16. §-ai, az Art. 88. §-ának (1) bekezdése az irányadó. A felperes ugyanezen a napon - az ellenőrök által készített jegyzőkönyv szerint - kötelezettséget vállalt arra, hogy 2008. május 14-én a 2007. év május havi vállalkozói iratait az adóhatóság rendelkezésére bocsátja.
Az elsőfokú hatóság a 2008. július 18. napján kelt határozatával a felperest - mivel iratbenyújtási kötelezettségét nem teljesítette - az ellenőrzés akadályozása miatt az Art. 172. §-ának (1) bekezdés 1. pontja alkalmazásával 50 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2008. október 6-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott az elsőfokú határozat meghozatalát megelőzően történt székhelyváltozására, valamint arra, hogy a vállalkozását megszüntette, így álláspontja szerint az elsőfokú hatóság illetékesség nélkül járt el. Állította, hogy az adóhatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapelveit, ügye lezárását követően szankcionálta, az alperes határozatát hiányosan indokolta, az eljárás az elsőfokú hatóság eljárási hibái miatt húzódott el.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az adóhatározatok - a kereseti kérelem keretei között - jogalapjukban és összegszerűségükben jogszerűek.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint az adóhatóság megsértette a Ket. 2. § (2) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 7. §-át, 22. § (1)-(2) bekezdéseit, 46. § (3) és (5) bekezdését, 78. §-át, 97. § (4) bekezdését, az Art. 1. § (5) bekezdését, 98. § (1) bekezdését, 122. §-át, 172. § (1) bekezdés 1. pontját. Lényegében fenntartotta a keresetében foglaltakat.
Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés az Art. 87. §-ának (1) bekezdés c) pontjában meghatározottan ellenőrzési fajta, amelynek során az adóhatóság elsősorban az adózónál fellelhető iratok vizsgálatával ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetőleg az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e [Art. 118. § (1) bekezdés].
Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le. Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja [Art. 95. § (1), (3) bekezdés]. Az ellenőrzést a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni [Art. 94. § (1) bekezdés]. E jogszabályhelyek értelmében az iratoknak az adóhatóság részére való rendelkezésre bocsátása az adózó kötelezettsége, és amennyiben az adóhatóság az ellenőrzést a hivatali helyiségében folytatja le, adózónak az iratait az adóhatóság részére a hivatali helyiségben kell átadnia.
Ténykérdés, hogy mi a tartalma a felperes által átvett, az ellenőrzés elrendeléséről szóló értesítésnek, illetve a megbízólevélnek. Az értesítésből a felperes tudomást szerzett az ellenőrzés elrendeléséről, annak fajtájáról, helyéről és időpontjáról, a vizsgált időszakról, arról, hogy iratbenyújtási kötelezettsége [Art. 95. § (1), (3) bekezdés] alapján mely iratait köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani, és hogy az ellenőrzés akadályozása esetén milyen szankcióval sújtható [Art. 172. § (1) bekezdés 1. pont].
A megbízólevélből megtudta, hogy mely jogszabályhely alapozta meg az elsőfokú hatóság illetékességét (Korm. r. 13. §-16. §), hogy az ellenőrzés határidejét miként kell számítani [Art. 92. § (4) bekezdés]. Az adóhatóság részletes és teljes körű, jogszabályhelyekkel alaposan alátámasztott tájékoztatást nyújtott a felperesnek kötelezettsége teljesítéséhez, a felperes pontosan tudta, hogy mi a kötelezettsége, és annak nem teljesítése miként szankcionálható.
Az értesítésben és a megbízólevélben az elsőfokú hatóság megjelölte az általa közöltek jogszabályi alapját is.
A jogerős ítélet tényállásának részét képezi az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy felperes az iratok rendelkezésre bocsátásának törvényben előírt [Art. 95. § (3) bekezdés] kötelezettségét nem teljesítette, így az ellenőrzést akadályozta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg. Az elsőfokú ítélet tényállását tehát az elsőfokú bíróság jogszerű eljárás során és a valóságnak megfelelően állapította meg.
A felperes magtartásának törvényes jogkövetkezménye [Art. 172. § (1) bekezdés l. pont] volt a mulasztási bírsággal való szankcionálás, az elsőfokú bíróság által helytálló döntéssel jogszerűnek minősített alperesi határozat alapján.
A keresetben felvetett eljárásjogi kérdésekre az észrevételben és a megbízólevélben megjelölt jogszabályhelyek választ adtak, amelyeket az elsőfokú bíróság precíz indokolása is tartalmaz a szükséges és helytálló értelmezéssel együtt.
Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik [Art. 93. § (1) bekezdés]. Az elsőfokú hatóság, mint az ellenőrzést megkezdő hatóság illetékes az ellenőrzés során, ezért az illetékes szervként való eljárását nem befolyásolta a felperes székhelyváltozása (megbízólevél, Kormr. r. 13. §-16. §). Az ellenőrzés határidejének számításánál a megbízólevél átadása (2008. május 8.) és a jegyzőkönyv postára adásának a napja (2008. június 4.) az irányadó, a revízió az ellenőrzés 30 napos határidejét megtartotta [megbízólevél, Art. 92. § (4) bekezdés].
Nem volt a per tárgya annak az elsőfokú határozatnak a felülvizsgálata, amelyet az elsőfokú hatóság saját hatáskörben visszavont. Adóügyben pedig az Art. 5. §-ának (1) bekezdése alapján elsődlegesen az Art. és nem a felperes által hivatkozott Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy jogszerű az alperes határozata, a felperes mulasztásáért és annak jogkövetkezményeiért önmaga a felelős.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. V. 35.362/2009.)