adozona.hu
BH+ 2010.8.370
BH+ 2010.8.370
Ha az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés bekövetkezését az orvosszakértői vélemények egybehangzóan olyan időpontra véleményezték, amikor az igénylő nem állt munkaviszonyban, az átmeneti járadék iránti igény elutasítása jogszabálysértés nélkül történt, mert nem minősülhetett megváltozott munkaképességű munkavállalónak és a jogszabály szerinti rehabilitációs eljárásra sem kerülhetett sor [387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes átmeneti járadék iránti igényét az alperes elutasította a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (továbbiakban: R.) 1. §-ára, 2. § (1) bekezdés a) pontjára és 19. § (1) bekezdésére hivatkozva, mert megállapította, hogy felperes 50 százalékos munkaképesség-csökkenése nem munkaviszony, illetve munkaviszony jellegű jogviszony fennállása alatt következett be. A felperes fellebbezése folytán eljár...
BH+ 2010.8.370 Ha az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés bekövetkezését az orvosszakértői vélemények egybehangzóan olyan időpontra véleményezték, amikor az igénylő nem állt munkaviszonyban, az átmeneti járadék iránti igény elutasítása jogszabálysértés nélkül történt, mert nem minősülhetett megváltozott munkaképességű munkavállalónak és a jogszabály szerinti rehabilitációs eljárásra sem kerülhetett sor [387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 19. §].
A felperes átmeneti járadék iránti igényét az alperes elutasította a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (továbbiakban: R.) 1. §-ára, 2. § (1) bekezdés a) pontjára és 19. § (1) bekezdésére hivatkozva, mert megállapította, hogy felperes 50 százalékos munkaképesség-csökkenése nem munkaviszony, illetve munkaviszony jellegű jogviszony fennállása alatt következett be. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes igazgatója határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta.Keresetében felperes a határozat megváltoztatását, az átmeneti járadékra való jogosultsága megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy 50 százalékos munkaképesség-csökkenése már 2005 májusában fennállt.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A megállapított tényállás szerint az 1949. 02. 18-án született felperes 2005. május 11-éig állt munkaviszonyban a B. Bt.-nél.
A kirendelt igazságügyi orvosszakértő a felperes 50 százalékos munkaképesség-csökkenését - az ORSZI I. és II. fokú orvosi bizottsága véleményével egyezően - 2007. október 1-jétől fennállónak véleményezte.
Tekintettel arra, hogy ezt megelőzően a felperes munkaviszonya már 2005. május 11-én megszűnt, az R. 2. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszonya megszűnésekor nem tartozott az R.a> hatálya alá. A bíróság ezért megállapította, hogy az átmeneti járadék iránti igény elutasítása nem volt jogszabálysértő.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat hozatalát kérte téves jogszabály értelmezésre hivatkozva. Vitatta, hogy az R. 20. § szerinti jogosultság szempontjából ügydöntő jelentősége van a munkaképesség-csökkenés bekövetkezése időpontjának.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte jogszabálysértés hiányában.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése értelmében az ügyben még alkalmazandó R. 19. § (2) bekezdés a) pontja szerint a megváltozott munkaképességű dolgozókat - az R. 20. §-ában szabályozott feltételek szerint - megillető átmeneti járadék iránt terjesztette elő igényét.
Az R.a> alkalmazása szempontjából megváltozott munkaképességű az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, és nyugdíjban nem részesül [R. 2. § (1) bekezdés a) pont].
Az R. 19. §-a értelmében az R.a> szabályai alapján szociális ellátást csak az igényelhet, aki munkaviszonya megszűnése előtt megváltozott munkaképességű dolgozó lett, és az R.a> rendelkezése szerinti rehabilitációs eljárás keretében egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem oldható meg.
A felülvizsgálati kérelemben nem vitatott peres adatok szerint felperes 50 százalékos munkaképesség-csökkenésének bekövetkezését az orvosszakértői vélemények egybehangzóan olyan időpontra véleményezték, amikor felperes nem állt munkaviszonyban, így nem minősülhetett megváltozott munkaképességű munkavállalónak, az R. 9. § szabályai szerinti rehabilitációs eljárásra sem kerülhetett sor.
Az alperes erre tekintettel az átmeneti járadék iránti igényt jogszabálysértés nélkül utasította el.
A felülvizsgálati kérelem az R. 20. §-a szerinti jogosultsági feltételeket említve, az R.a> hivatkozott rendelkezései figyelembe vétele nélkül téves jogértelmezést alaptalanul panaszolt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf.Bír. Mfv.III.10.053/2009.)