AVI 2009.7.73

A számla szerinti gazdasági esemény hiányában a bizonylat nem tekinthető hiteles dokumentumnak, így arra áfa-levonási jogot alapítani nem lehet (1992. évi LXXIV. tv. 32., 35. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a G. Kft. (továbbiakban: Kft) által 16 413 231 Ft tiszteletdíjról kiállított számlák alapján 2002 évben 5 148 766 Ft általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa) kapcsán adólevonási jogot gyakorolt.
A felperes a Kft Gy. úti kerítésépítés munkálatairól kiállított számlájának áfa-tartalmát is levonásba helyezte. A számla végösszege 1 582 199 Ft volt, áfa-tartalma 316 439 Ft.
A felperes 19 841 000 Ft elszámolandó adóösszeget szerepeltetett 2003 évi áfa-bevallás önellenőrzésében, amely...

AVI 2009.7.73 A számla szerinti gazdasági esemény hiányában a bizonylat nem tekinthető hiteles dokumentumnak, így arra áfa-levonási jogot alapítani nem lehet (1992. évi LXXIV. tv. 32., 35. §)
A felperes a G. Kft. (továbbiakban: Kft) által 16 413 231 Ft tiszteletdíjról kiállított számlák alapján 2002 évben 5 148 766 Ft általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa) kapcsán adólevonási jogot gyakorolt.
A felperes a Kft Gy. úti kerítésépítés munkálatairól kiállított számlájának áfa-tartalmát is levonásba helyezte. A számla végösszege 1 582 199 Ft volt, áfa-tartalma 316 439 Ft.
A felperes 19 841 000 Ft elszámolandó adóösszeget szerepeltetett 2003 évi áfa-bevallás önellenőrzésében, amelyből az előző időszakról áthozott követelés összegeként 7 971 000 Ft-ot tüntetett fel. A felperes 19 701 000 Ft áfa kiutalását kérte, visszaigénylési indokként saját vállalkozásban megvalósított beruházás 200 000 Ft-os adó-küszöbérték túllépését jelölte meg.
Az adóhatóság a felperesnél 2002-2003 évekre áfa adónemben ellenőrzést végzett. Az ennek eredményeként hozott elsőfokú határozatban a felperes terhére 10 930 000 Ft áfa adókülönbözetet, 19 701 000 Ft jogosulatlanul visszaigényelt adót állapított meg, amely után 9 850 000 Ft adóbírságot szabott ki.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 13. § (1) bekezdés 3. pontjában, 32. § (1) bekezdés a) pontjában, 35. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdés bb) pontjában, a 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 165. § (2) bekezdésében, 166. § (2) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a Kft. által kibocsátott számlák az áfa összegét nem hitelesen igazoló dokumentumok. A felperes a kerítésépítés munkálataira kiállított számlát sem helyezhette volna levonásba gazdasági esemény hiányában (ellenőrzési jegyzőkönyv illetve határozat 2. pontja). A tárgyi eszközbeszerzésre jutó levonható adó göngyölített összege a tárgyidőszakban nem haladta meg 200 000 Ft-tal az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét. Ezért a felperes nem volt jogosult áfa-visszaigénylésre.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.
Az elsőfokú bíróságnak az volt a jogi álláspontja, hogy az alperes a felperes által vitatott körben - határozatának (jegyzőkönyvnek) 2. pontja kivételével - helyesen tárta fel az ügyben irányadó tényállást és okszerűen jutott arra a ténybeli és jogkövetkeztetésre, hogy a perrel érintett számlák kapcsán a felperes áfa-levonási jogát nem jogszerűen gyakorolta, illetve nem nyílt meg a beruházásként figyelembe vett költségek után a visszaigénylési jogosultság. Ezért az elsőfokú bíróság az alperes határozatát a 2. ponthoz kapcsolódóan hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot e körben új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásra előírta, hogy az alperesnek a felperes által tárgyaláson, illetve fellebbezéshez csatolt nyilatkozatok figyelembevételével ismételten meg kell vizsgálnia a számla valós tartalmát. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a felperes a kerítés felújítását nem végezte el, akkor a korábbi érdemi döntés fenntartható. Amennyiben azonban a számlában foglalt gazdasági esemény a felperes által előadottak szerint végbe mehetett, akkor a felperes terhére e körben az új eljárásban megállapítás nem tehető.
A jogerős ítélet keresetnek helyt adó rendelkezése ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, és e körben is a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás jogszabálysértő, az érdemi döntés nem felel meg az Áfa tv. 32. § (1) bekezdés a) pontjában, 35. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11. sorszámú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét e körben is elutasította.
A rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján dönt [Pp. 275. § (1) bekezdése].
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján a következőket állapította meg:
A Kft. 2002. április 8-i keltezéssel és teljesítéssel bocsátotta ki a felperes felé 1 582 199 Ft+316 439 Ft áfát tartalmazó számlát a 38236/502. hrsz. alatti ingatlan kerítésépítéséről. Az adóhatóság megkeresésére a F. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal közigazgatási iroda építésügyi hatósági csoportja olyan tájékoztatást adott ki, mely szerint ezzel a telekkel kapcsolatos kerítésépítés engedélyhez kötött tevékenység, az ingatlanra azonban elmúlt 5 évben ilyen engedélyt nem kértek. A helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy az utóbbi 5 évben az ingatlanon új kerítést nem építettek. A revízió 2004. szeptember 9-én tartott helyszíni vizsgálatot, melynek során megállapította, hogy a terület elhanyagolt, csak egy szakasza van drótkerítéssel bekerítve. A felperes fellebbezéséhez N. J.-nének az F. Önkormányzat Képviselőtestülete egyik tagjának, valamint R. N.-nak a Kft. volt alkalmazottjának nyilatkozatait csatolta annak igazolására, hogy az ingatlanon kerítés létesült. Ezeket a nyilatkozatokat az alperes nem fogadta el a számla valóságtartalmának igazolására alkalmas bizonyítékként.
A felperes az adóigazgatási eljárás során és keresetében sem hivatkozott arra, hogy a perrel érintett ingatlanon valójában nem új kerítés épült, hanem egy régi került felújításra, helyreállításra, így erre nézve bizonyítékot sem csatolt. Ennél fogva az elsőfokú bíróság tévesen rögzítette ítéletének indokolásában, hogy a felperes már a közigazgatási eljárás során előterjesztett fellebbezésében is hivatkozott a kijavításra, és erre nézve csatolta N. J.-né nyilatkozatát (elsőfokú ítélet 8. oldal 4. bekezdés).
Kiemeli e körben a Legfelsőbb Bíróság, hogy N. J.-né nyilatkozata sem tartalmaz olyan kijelentést, amely arra utalna, hogy nem kerítésépítésre, hanem felújításra került volna sor, ilyet R. N.-né sem rögzít. Osztja a Legfelsőbb Bíróság az alperes jogi álláspontját a tekintetben is, hogy az építésügyi hatóságnak adóhatóság megkeresésére adott hivatalos tájékoztatásában és a helyszíni szemlékben foglaltakkal szemben a képviselőtestület egyik tagjától származó nyilatkozat nem alkalmas egyéb adatok hiányában a számlán feltüntetett gazdasági esemény megtörténtének igazolására, az építésügyi hatáskörrel és szakértelemmel rendelkező szerv tájékoztatásában foglaltak valóságtartalmának megdöntésére.
Az adójogi jogvita eldöntése szempontjából nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a kerítésépítés engedélyezett, vagy engedély nélkül elvégzett munka-e vagy sem, amennyiben az a valóságban ténylegesen a számla szerinti felek között, a számla szerinti módon végbemegy. A felperes azonban a perben sem ajánlott fel N. J.-né és R. N. tanúkénti meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványon kívül egyéb bizonyítékot a számla hitelességének, a számla szerinti gazdasági eseménynek az igazolására. Az önkormányzati szakhatóság és a revízió helyszíni szemle eredményeként rögzített adataival szemben - amelyek azt igazolják, hogy új kerítés nem került felépítésre - a kereseti érvelésében foglaltakat nem bizonyította.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy tényállás tisztázási kötelezettségének határozata 2. pontja tekintetében is eleget tett, és, hogy a jogerős ítéletben e körben megállapított tényállás, ténybeli jogkövetkeztetések tévesek. Az alperes határozata a 2. pont szerinti érdemi döntés tekintetében is megfelel az Áfa tv. 32. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében és az Sztv. 165-166. §-aiban foglaltaknak. Számla szerinti gazdasági esemény hiányában a bizonylat nem minősül hiteles dokumentumnak, arra áfa-levonási jogot alapítani nem lehet.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét e körben is elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.381/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.