BH 2010.7.200

Az adózó és az adóhatóság között nem áll fenn polgári jogviszony; nem a Ptk., hanem az Art. szabályai az irányadóak az adóhatóság késedelmes tőke visszatérítésére [2003. évi XCII. tv. 14. §, 37. §, 135. §, 1959. évi IV. tv. 301. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adóhatóság 2002-2003. adóévek vonatkozásában bevallások utólagos ellenőrzését végezte a felperesnél.
Az ennek eredményeként hozott elsőfokú és jogerős másodfokú határozatokat a Fővárosi Bíróság 2006. november 14-én kelt ítéletével hatályon kívül helyezte, és az első fokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Ezen eljárás folyamán a felperes 2007. június 14-én érkezett kérelmében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 135. § (4) bekezdésére figyelemmel kérte ...

BH 2010.7.200 Az adózó és az adóhatóság között nem áll fenn polgári jogviszony; nem a Ptk., hanem az Art. szabályai az irányadóak az adóhatóság késedelmes tőke visszatérítésére [2003. évi XCII. tv. 14. §, 37. §, 135. §, 1959. évi IV. tv. 301. §].
Az adóhatóság 2002-2003. adóévek vonatkozásában bevallások utólagos ellenőrzését végezte a felperesnél.
Az ennek eredményeként hozott elsőfokú és jogerős másodfokú határozatokat a Fővárosi Bíróság 2006. november 14-én kelt ítéletével hatályon kívül helyezte, és az első fokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Ezen eljárás folyamán a felperes 2007. június 14-én érkezett kérelmében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 135. § (4) bekezdésére figyelemmel kérte 2005. október 13-ától a kiutalás napjáig terjedő időszakra kamat kiutalását. Ezen felül a Ptk. 301. § (2) bekezdése alapján 2007. január 19. napjától a kifizetés napjáig kérte késedelmi kamat megállapítását és kifizetését.
Az adóhatóság a tőkeösszeget 2007. május 25-én és május 30-án, a kamatot május 29-én és május 31-én automatikusan kiutalta. A kamatot felülvizsgálva elsőfokú határozatával a felperes kérelmének részben helyt adott, és javára további 705 000 Ft kamatot, és ez után késedelmi kamatot állapított meg. A Ptk. 301. § (2) bekezdése alapján kért kamat vonatkozásában a kérelmet elutasította. A felperes és az adóhatóság között a jogszabálysértő határozatból eredő visszafizetési kötelezettség tekintetében kizárólag közigazgatási, adójogi jogviszony áll fenn, a Ptk. szerinti kamatszabályok alkalmazásának nincs helye.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy nemcsak az Art. keretein belül jár kamat, hanem a Ptk. szabályait is figyelembe kell venni. A jogerős ítéletre tekintettel a Ptk. 301. § (2) bekezdése is alkalmazandó.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Fővárosi Bíróság ítélete teljesítési határidőt nem állapított meg. Az alperes határozatának hatályon kívül helyezése eredményezte a visszatérítési igényt, a felek közötti jogvita nem a Ptk.-ban írt teljesítési határidőhöz, hanem adójogviszonyból ered. Hivatkozott a BH 2000 évi 443. számú eseti döntésre, mely szerint adójogi jogszabályi felhatalmazás hiányában a Ptk. szerinti szabályok alkalmazásának nincs helye.
A felperes esetében az Art. 135. § (4) bekezdése teremtette meg a visszatérítési igényt. Ez utal az Art. 165. § (2) bekezdésében szabályozott késedelmi pótlék mértékére. Ez a kamat mértékére irányadó, mivel az Art. 135. § (4) bekezdése szerinti kamat sem elnevezésében, sem tartalmát tekintve nem késedelmi kamat, mivel a törvény nem esedékesség utáni időre járó kamatként szabályozza. A perbeli kamat a jogszabálysértő határozattal történt adóbeszedés következménye.
E kamat után az Art. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kiutalás késedelmes teljesítése esetére az Art. 37. § (6) bekezdését kell alkalmazni. A kamat a tőkekiutalással együtt esedékes, így amennyiben a kamat kiutalására nem a tőkeösszeg kiutalásával egyidejűleg, hanem később kerül sor, úgy ezen kamat után az Art. 37. § (6) bekezdése alapján szintén a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamat jár.
Az Art. 4. § (1) bekezdés b) pontját figyelembe véve az Art. 135. § (4) bekezdése szerinti kamat költségvetési támogatásnak minősül. E kamat adójogi jellegét a Legfelsőbb Bíróság ítélete is megállapította, az adójogi jellege e kamatnak költségvetési támogatás.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új ítélet meghozatalát. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a felperes keresetét csak részben bírálta el, nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy az adóhatóságnak milyen határidőn belül kellett volna kiutalnia a felperest megillető, visszajáró tőkeösszeget. A felperes kétféle kamatot különböztet meg, az Art. szerinti "ügyleti kamatot" és a Ptk. szerinti "késedelmi kamatot". Jogi álláspontja szerint az adóhatóság mind a tőke, mind az Art. szerint "ügyleti kamat" kiutalásával késedelembe esett, így a Ptk. 301. § (2) bekezdése alapján köteles késedelmi kamatot fizetni. Ha a kiutalt összegek költségvetési támogatásnak minősülnek, úgy az Art. 37. § (4) bekezdése 30 napos kiutalási határidőt határoz meg.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy az Art. nem tartalmaz határidőt, az Art. 135. § (4) bekezdése szerinti visszatérítési igényre e körben a 37. § (4) bekezdés nem alkalmazható. Az Art. 37. § (6) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség azért keletkezett, mert a 135. § (4) bekezdése szerinti kamat-visszatérítéssel esett késedelembe.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Art. 135. § (4) bekezdése alapján, ha az adóhatóság határozata jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adó-megállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekköré­ben felmerült okra vezethető vissza. A perbeli esetben a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. A felperesnek ezzel a beszedett adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék tekintetében visszatérítési igénye keletkezett. A jogerős ítélet ennek visszatérítésére határidőt nem állapított és nem is állapíthatott meg, hiszen nem az volt a per tárgya, maga az Art. sem tartalmaz erre vonatkozóan határidőt. Ebből azonban nem következik az a felperesi érvelés, hogy akár a Pp.</a>, akár a Ptk. teljesítési határidejét kellene figyelembe venni.
A Legfelsőbb Bíróság ítélete - amely megjelent a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2006/1461. számú alatt - egyértelműen kifejti, hogy az Art. 134. § (4) bekezdése szerinti kamat költségvetési támogatásnak minősül. Ez a törvényben meghatározott feltételek esetén járó juttatás, annak a kieső adózói bevételnek vagy költségnek a pótlására szolgál, amit az idéz elő, hogy az adózó pénzét jogszabálysértő határozat miatt meghatározott időtartamra átengedte az adóhatóságnak.
A Legfelsőbb Bíróság jelen tanácsa is kifejti, hogy az adóhatóság ezen fizetési kötelezettsége vonatkozásában a Ptk. szabályok alkalmazásának nincs helye, a felek között fennálló közigazgatási, adójogi jogviszony még részben sem változik át a Ptk. szerinti magánjogi jogviszonnyá.
Az, hogy az Art. 135. § (4) bekezdése teljesítési határidőt nem tartalmaz, nem jelenti azt, hogy az adóhatóság szankció nélkül késlekedhetne annak teljesítésével. A visszatérítendő összeg után ugyanis az adóhatóságnak a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot kell fizetnie, vagyis minél később fizeti vissza az adózónak, annál magasabb összegű kamatot kell fizetnie. E kamat késedelmi jellege tehát ilyen formán érvényesül.
Az adóhatóság által fizetendő kamatot nem lehet a felperes által megjelölt "ügyleti" kamatra és "késedelmi" kamatra elkülöníteni, és külön érvényesíteni a két kamatfizetési igényt. A tőke vonatkozásában az Art. 135. § (4) bekezdése tartalmazza a kamatfizetésre vonatkozó szabályt.
A tőkét és a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot egyidejűleg kell visszatéríteni. Amennyiben az adóhatóság e kamatfizetéssel késedelembe esik, erre az esetre kell alkalmazni az Art. 37. § (6) bekezdését. E szerint, ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Az Art. ezen szabálya nem a tőke, adózó szerinti késedelmes kifizetésére vonatkozik, mert annak kamatszabályát az Art. 135. § (4) bekezdése tartalmazza. A perbeli esetben az adóhatóság a tőkét és a kamatot nem egyidejűleg utalta ki, majd a kamatszámítással kapcsolatban megállapította, hogy annak kezdő időpontja tévesen került meghatározásra, így a felperesnek különbözetként 705 000 Ft kamat kiutalásáról rendelkezett. Ezen kamat kiutalásával kapcsolatban azonban már az Art. 37. § (6) bekezdése kapcsán valóban késedelembe esett az adóhatóság. Ezt azonban nem lehet egybemosni az Art. 135. § (4) bekezdése szerinti visszatérítési igény alapján keletkező késedelmi pótlék azonos mértékű kamat megfizetésével.
A felperes korábbi eljárás során arra is hivatkozott, hogy az adóhatóság gyakorlata is a Ptk. 301. § (2) bekezdés figyelembevétele volt, ezzel kapcsolatban hivatkozott az 1/2004. AEÉ 2. APEH utasításra. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az APEH utasítás nem jogszabály, nem kötelező érvényű, valamint a 8/2006. (AEÉ 12.) APEH utasítás hatályon kívül helyezte a felperes által hivatkozott utasítást.
A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozottal szemben az elsőfokú bíróság foglalkozott a teljesítési határidő kérdésével, amikor kifejtette, hogy a korábbi jogerős ítélet nem tartalmazta, hogy az alperes fizetési, visszafizetési kötelezettségei milyen időponttal kell megtörténjenek. Kifejtette jogi álláspontját az Art. 135. § (4) bekezdése, 37. § (3) bekezdése alkalmazásával és a Ptk. 301. § (2) bekezdésének alkalmazhatatlanságával kapcsolatban.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.261/2009.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.