AVI 2009.12.125

A kellő gondosság körében ügyelni kell az üzleti partner megválasztására [1992. évi LXXIV. tv. 44. § (5) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú adóhatóság 2003-2004. adóévekre vonatkozóan általános forgalmi adónemben folytatott le ellenőrzést, melynek eredményeként határozatával a felperes terhére 21 513 000 Ft adóhiányt állapított meg, amely után 10 756 000 Ft adóbírságot szabott ki és 4 524 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. Indokolása szerint az előterjesztett számlák alapján a felperest nem illeti meg az általános forgalmi adó levonási jogosultság, mert a számlák alakilag és tartalmilag hiteltelenek.
Az alpere...

AVI 2009.12.125 A kellő gondosság körében ügyelni kell az üzleti partner megválasztására [1992. évi LXXIV. tv. 44. § (5) bek.]
Az elsőfokú adóhatóság 2003-2004. adóévekre vonatkozóan általános forgalmi adónemben folytatott le ellenőrzést, melynek eredményeként határozatával a felperes terhére 21 513 000 Ft adóhiányt állapított meg, amely után 10 756 000 Ft adóbírságot szabott ki és 4 524 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. Indokolása szerint az előterjesztett számlák alapján a felperest nem illeti meg az általános forgalmi adó levonási jogosultság, mert a számlák alakilag és tartalmilag hiteltelenek.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a számlák formailag és alakilag megfelelnek az előírásoknak, a alperes nem alkalmazta megfelelően az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 97. § (4), (5), (6) bekezdéseit, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 44. § (5) bekezdését és a 7003/2002. (Pk. 21.) PM irányelvet.
A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) és 35. § (1) bekezdése alapján az áfa-levonási jog csak hiteles dokumentum birtokában gyakorolható. A számla alaki és tartalmi kellékére vonatkozóan irányadó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 166. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak. A tartalmi, alaki kellékek körébe tartozik, hogy nem jogosít adólevonásra a nem létező cég által kibocsátott számla, illetve a fiktív ügyletről adóalany által kiállított számla.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a közigazgatási eljárásban a tényállás feltárása teljes körűen és maradéktalanul megtörtént, eljárási jogszabálysértés nem állt fenn. Az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdésével kapcsolatban kifejtette, hogy a perbeli jogügyletekben a felperes a kellő körültekintést elmulasztotta, üzleti partnereit nem ellenőrizte. Nem tanúsított kellő gondosságot a nagy értékű ügyleteket tartalmazó számlák befogadása alkalmával.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, keresetének történő helyt adást. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást tévesen állapította meg, a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte. Nem vette figyelembe az Art. 97. § (4)-(6) bekezdését, megsértette a Pp. 206. §-át. Az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdése alapján kellő körültekintéssel járt el.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 9. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, és az ügyben jogszerű döntést hozott, amellyel a Legfelsőbb Bíróság is mindenben egyetértett.
A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság az alábbiakra mutat rá.
A felülvizsgálati kérelemben - annak rendkívüli perorvoslati jellegére figyelemmel - a tényállás módosítására, a bizonyítékok újraértékelésére, felülmérlegelésére általában nincs lehetőség. Erre csak akkor van mód, ha a jogerős határozat tényállást nem állapított meg, vagy megállapításai iratellenesek, a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint azonban az elsőfokú bíróság a fenti hibáktól mentesen, a Pp. 206. § (1) bekezdése alapján értékelte a közigazgatási eljárásban és a perben felmerült bizonyítékokat, a Pp. 221. §-ában foglalt indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.
A perben vitatott számlakibocsátók mindegyikével kapcsolatban részletesen kifejtette, hogy a számlák milyen alaki, tartalmi hibákban szenvednek, melyre figyelemmel az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja, 35. § (1) bekezdés és az Sztv. 166. § (2) bekezdésére figyelemmel a felperes nem élhetett volna jogszerűen az általános forgalmi adó visszaigénylési jogosultságával.
Az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdésére figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan mérlegelte a bizonyítékokat és arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem tanúsított kellő gondosságot üzleti partnerei megválasztásában, a gazdasági folyamat lebonyolításában, ezért erre való hivatkozása sem volt megalapozott.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.002/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.