adozona.hu
AVI 2009.11.119
AVI 2009.11.119
A Közösségi Vámkódex szabályait kötelező érvénnyel kell alkalmazni az vámjog területén [2003. évi CXXVI. tv. 1. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővámhivatal a felperes vámkezelési kérelme alapján 2005. március 23-án a Törökországból vásárolt és közvetlenül szállított 1704906500 taric kód alá osztályozott "Damla" töltött cukorka szabad forgalomba bocsátását végezte el. A vámkezelések utólagos felülvizsgálata alapján megállapította, hogy az áruk ugyan az EK-Török Társulási Tanács 1/95. számú határozata alapján a Vámunió szerződés hatálya alá tartoznak, de a 20. cikk alapján az 1. számú mellékletben felsorolt termékek esetén a mezőgaz...
AVI 2009.11.119 A Közösségi Vámkódex szabályait kötelező érvénnyel kell alkalmazni az vámjog területén [2003. évi CXXVI. tv. 1. § (1) bek.].
A Fővámhivatal a felperes vámkezelési kérelme alapján 2005. március 23-án a Törökországból vásárolt és közvetlenül szállított 1704906500 taric kód alá osztályozott "Damla" töltött cukorka szabad forgalomba bocsátását végezte el. A vámkezelések utólagos felülvizsgálata alapján megállapította, hogy az áruk ugyan az EK-Török Társulási Tanács 1/95. számú határozata alapján a Vámunió szerződés hatálya alá tartoznak, de a 20. cikk alapján az 1. számú mellékletben felsorolt termékek esetén a mezőgazdasági összetevők utáni (MEURSING kód) kiegészítő vámot kell alkalmazni. A Fővámhivatal új eljárás során két határozatával a taric kód megváltoztatása mellett, összesen 812 186 Ft vámot szabott ki a felperessel szemben.Az alperes határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperes keresetében egyrészt arra hivatkozott, hogy az EK-Török Társulási Tanács 1/95. számú határozatának (továbbiakban: 1/95. számú határozat) 1. számú melléklet a 1707 vámtarifaszám megjelölési termékekre nem vonatkozik, másrészt az 1/95. számú határozat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (továbbiakban: Jat.) alapján nem lett kihirdetve, annak szövege magyar nyelven nem hozzáférhető. A 2005. szeptember 21-én hatályba lépett 111/2005. számú VPOP utasítás visszamenőleg nem volt alkalmazható.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2/A. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdésére utalással megállapította, hogy az Alkotmány felhatalmazása alapján a Csatlakozási Szerződés rendelkezései szerint az Európai Unió többi tagállamával közösen, illetőleg az Európai Unió intézményei útján történik majd a közügyek egy részének intézése. Az Európai Unió alapító szerződései a Magyar Köztársaság területén az Alkotmány felhatalmazása alapján lesznek kötelezőek. Az Európai Unió alapító szerződései alapján alkotott közösségi jog külön tagállami aktus nélkül alapíthat jogokat és kötelezettségeket közvetlenül a tagállamok fennhatósága alá tartozó személyek számára.
A Jat. 16. § (1) és (2) bekezdései valóban előírják a nemzetközi szerződés magyarországi kihirdetését, annak jogszabályba foglalását, azonban az Uniós csatlakozást követően aláírt Csatlakozási Szerződés ezt felülírta.
Megállapította, hogy az alperes határozata nem sértett jogszabályt, amikor az 1/95. számú határozatot alkalmazta függetlenül attól, hogy annak magyarországi kihirdetésére nem került sor. Jogszerűen került alkalmazásra az 1/95. számú határozat 1. számú melléklete is.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak, valamint a vámhatározatok hatályon kívül helyezését. Fenntartotta jogi álláspontját, hogy az alkalmazott 1/95. számú határozat a Jat. alapján nem került kihirdetésre, azt magyar nyelven jogszabályba nem foglalták. A vámkezeléskor a VPOP hivatalos tájékoztatójában nem szerepelt az 1704 tarifális megjelölésű termékek köre, mint kiegészítő vámkötelezettséggel terhelt áruféleség, a 111/2005. VPOP utasítást visszamenőleg nem lehetett volna alkalmazni.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta azzal, hogy az 1/95. számú határozatot a csatlakozást követően alkalmazni kellett.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Jat. 16. § (1) bekezdése alapján az általánosan kötelező magatartási szabályt tartalmazó nemzetközi szerződést tartalmának megfelelő szintű jogszabályba foglalva kell kihirdetni. A (2) bekezdés értelmében a jogszabályba nem foglalt nemzetközi szerződést - ha a köztársasági elnök, vagy a kormány másként nem rendelkezik - a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A felperesnek ezen jogszabályhelyre való utalása általánosságban valóban helytálló, de az Európai Unióhoz történő csatlakozás ettől eltérő, teljesen speciális jellegű politikai, gazdasági, jogi helyzetet teremtett.
Erre a speciális helyzetre utal az elsőfokú bíróság által hivatkozott Alkotmányban megfogalmazott rendelkezések is, melynek lényege, hogy a Magyar Köztársaság az egyes, Alkotmányból eredő hatásköreinek önálló és szuverén intézkedéséről részben lemond, és ezt a többi tagállammal közösen gyakorolja. Ebből és a Csatlakozási Szerződésből is megállapíthatóan a Magyar Köztársaság a csatlakozással kötelezettséget vállalt arra, hogy a csatlakozást megelőző időszakban megalkotott közösségi jogszabályokat elfogadja, és azt magára nézve kötelezőnek tekinti. Ebből következően nem volt szükség a csatlakozást megelőző és közvetlenül hatályosuló közösségi jog minden egyes aktusának a belső jog szerinti kihirdetésére, vagy jogszabályba foglalására, mert azok a Csatlakozási Szerződéssel a belső jog részévé váltak.
Az Európai Közösségek joga része a tagállamok belső jogrendszereinek és jogszabályainak jelentős része közvetlenül érvényesülhet a belső jogban a nélkül, hogy a tagállam további, külön jogalkotói aktussal ehhez hozzájárulna.
Az előbbiek alátámasztására a Legfelsőbb Bíróság hivatkozik a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. § (1) bekezdésére, mely szerint az Európai Közösség vámjogát (a továbbiakban: közösségi vámjog) - annak elsőbbsége mellett - az e törvény hatálya alá tartozó területen a jelen törvényt is figyelembe véve kell végrehajtani. A (2) bekezdés felsorolja, hogy melyek az e törvény alkalmazásában a közösségi jog legfontosabb aktusai, így a Tanács 2913/92. EK rendelete a Közösség Vámkódex létrehozásáról. A közösségi vámjog legfontosabb közösségi jogszabálya a Közösség Vámkódex a Jat. 16. § (1), (2) bekezdésében szabályozottak alapján nem került kihirdetésre, hiszen a 2003. évi CXXVI. törvény nem a kihirdetéséről, hanem a közösségi vámjog végrehajtásáról szól. Ennek ellenére nyilvánvaló valamennyi vámjoggal foglalkozó gazdálkodó szervezetnek, vámszerveknek és a bíróságnak is, hogy a Közösség Vámkódex szabályait kötelező érvénnyel kell alkalmazni a vámjog területén.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a 111/2005. VPOP utasítás nem tekinthető jogszabálynak, de az alperes határozatának megállapításai nem ezen az utasításon alapulnak, hanem az 1/95. határozat kötelezően alkalmazandó szabályain.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 270. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.014/2007.)