adozona.hu
AVI 2009.10.111
AVI 2009.10.111
A gépjármű forgalmi engedély szerinti forgalomba helyezése nem azonos a belföldi forgalomba hozatal fogalmával (1995. évi C. tv. 128. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhatóság határozatával a felperest összesen 509 202 Ft vámteher megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság 10. szám alatti ítéletében a megyei bíróság 72. sorszámú ítéletével jogerőre emelkedett városi bíróság 166. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta. A büntetőbíróság ítélete a felperest bűnösnek mondta ki üzletszerűen, bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett csempészet bűntettében, valamint a jelentős értékű vámárura folytatólagos, üzletszerűen, b...
AVI 2009.10.111 A gépjármű forgalmi engedély szerinti forgalomba helyezése nem azonos a belföldi forgalomba hozatal fogalmával (1995. évi C. tv. 128. §)
Az elsőfokú vámhatóság határozatával a felperest összesen 509 202 Ft vámteher megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság 10. szám alatti ítéletében a megyei bíróság 72. sorszámú ítéletével jogerőre emelkedett városi bíróság 166. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta. A büntetőbíróság ítélete a felperest bűnösnek mondta ki üzletszerűen, bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett csempészet bűntettében, valamint a jelentős értékű vámárura folytatólagos, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett vámorgazdaság bűntettében és 30 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében. A büntetőbíróság ítélete a felperestől 1997. június 21-én lefoglalt Alfa Romeo típusú személygépkocsi lefoglalását megszüntette, és a vámteher megfizetését követően kiadni rendelte a felperes részére. Az elsőfokú vámhatóság megállapította, hogy a vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelés nélküli forgalomba hozatalát a felperes elősegítette, így a vámáru jogellenes forgalom hozójává vált. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 128. § (2) bekezdésére figyelemmel - mivel a csempészet bűncselekménye elkövetésének napja pontosan nem volt megállapítható - a vámteher felfedése napján (1997. június 21.) érvényes jogszabályi előírások szerint kellett a vámterhet kiszabni.Az alperes határozatával az elsőfokú határozat 3. oldalán az utolsó előtti bekezdés első mondatát megváltoztatta, egyebekben azt helybenhagyta. A felperes vámfizetési kötelezettségével kapcsolatban hivatkozott a Vtv. 125. § (2) bekezdés d) pontjára, 131. § (5) bekezdésére, 126. § a) és b) pontjára. A vámteher-követelési jogának elévülése nem következett be, mert az a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nyugszik.
A felperes keresetében a vámhatározatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a követelés elévült, a büntetőeljárás ideje alatt nem nyugodott. Vitatta, hogy a gépjármű forgalomba helyezésére sor került volna.
A vámhatóság nem tisztázta a forgalomba hozatal napját, ami a felperes szerint 1996. április 1. napja előtti időpontra esett, így nem a Vtv., hanem az 1966. évi 2. tvr. volt hatályban, amely nem ismerte a követelési jog elévülésének nyugvását.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, a büntetőeljárásban széles körű bizonyítási eljárás folyt le, és a jogerős ítélet azt rögzítette, hogy a behozatal napja az Alfa Romeo típusú gépjármű esetében pontosan nem állapítható meg. A vámeljárásban a felperes maga sem tudta megjelölni a konkrét napot. Mivel az elkövetés napja nem volt megállapítható, ezért a vonatkozó jogszabályok alapján a felfedés napja tekinthető a vámteher kiszabása szempontjából irányadó időpontnak.
Az elsőfokú bíróság nem osztotta a felperes elévülés körében tett kifogásait sem, e körben teljes egészében osztotta az alperes jogi okfejtését.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme szerinti érdemi döntés meghozatalát. Másodlagosan kérte annak hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára történő utasítását. Továbbra is fenntartotta álláspontját, hogy a vámkövetelési jog elévült, mivel a perbeli gépjármű 1996. január 24-e előtt került az ország területére, és a Vtv. 140. §-át nem lehet visszamenőlegesen alkalmazni. Az elsőfokú bíróság nem indokolta, hogy mely napot tekinti fogalmilag a belföldi forgalomba hozatal napjának. A vámszervek nem tettek eleget tényállás tisztázási kötelezettségüknek, nem kísérelték meg tisztázni a vámteher esedékessége szempontjából elsődleges, forgalomba hozatal napjának meghatározását.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy a vámkövetelési jog nem évült el. A felfedés napja az irányadó a vámteher kiszabása, esedékessége szempontjából. Az alperes tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett. E körben utalt arra, hogy a büntetőeljárásban sem lehetett pontosan megállapítani a csempészet elkövetésének pontos napját.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság is egyetért az alperes azon jogi okfejtésével, hogy a gépjármű forgalmi engedély szerinti konkrét forgalomba helyezése nem azonos a Vtv. szerinti belföldi forgalomba hozatal fogalmával. A perbeli gépjármű Magyarországra a vámhatóságnál történő bejelentés nélkül került behozatalra, így a jogellenes belföldi forgalomba hozatal napja az a nap, amikor T. T. vámkezelés nélkül a gépkocsit az országba behozta. Az elkövetés pontos dátumát azonban a büntetőeljárásban sem sikerült feltárni, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy e körben az alperes a tényállást nem tisztázta megfelelően.
A Vtv. 128. § (2) bekezdése alapján a vámáru jogellenes forgalomba hozatala esetén a vámterhet az elkövetés napján, ennek ismerte hiányában pedig a felfedés napján érvényes jogszabály előírásai szerint, forintban kell kiszabni. Mivel a gépjármű Magyarországra történő behozatalának időpontját nem lehetett megállapítani, ezért a felfedés napján érvényes jogszabályi előírásokat kellett figyelembe venni. A felfedés napja 1997. június 21-e volt, amikor a büntetőeljárás keretében a nyomozóhatóság a felperestől a gépjárművet lefoglalta. Ezen időpontra figyelemmel a Vtv. hatályba lépését megelőzően hatályban volt, a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet szabályai a perben nem alkalmazhatók.
A Vtv. 139. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a vámhatóság által az e törvény 125. § (2) bekezdés c)-e) pontjaiban foglalt esetekben a vámáru utáni vámteher követelési joga az esedékességtől számított öt év elteltével évül el. Az időpontokra figyelemmel a felperes esetében 1997. június 21. napját kell tekinteni az elévülés kezdő időpontjának. A 2000. július 1. napján hatályba lépett 2000. évi XXXII. törvény 71. §-a módosította a Vtv. 140. § (1) bekezdés c) pontját. Ezek szerint nyugszik az elévülés a jogellenes forgalomba hozatal miatt indult büntetőeljárás esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. A felperes hivatkozásával szemben ez az eljárásjogi jogszabály visszamenőlegesen nem állapított meg új szabályozást, hiszen ez esetben nem törölte az 1997. június 21. napjától 2000. június 30. napjáig történő elévülési időszakot. A jogszabály módosítása az elévülési időszak folyamatában állapított meg egy nyugvási időtartamot. Mivel a felperes esetében az elévülés a Vtv. 140. § (1) bekezdés c) pontjának hatályba lépéséig nem következett be, ezt a szabályozást az elévülési idő számításánál figyelembe kellett venni. Ebből következően 2000. július 1. napjától 2004. november 17. napjáig a felperes esetében az elévülés nyugodott, így az elsőfokú határozat meghozatalakor az elévülés nem következett be.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.536/2006.)