AVI 2009.9.100

Nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a fél nem akadályozza az ellenőrzést, együttműködési kötelezettségét nem sérti meg (2003. évi XCII. tv. 172. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adóhatóság 2005. szeptember 7-étől kezdődően a január-június hónapokra vonatkozóan a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett. A revízió alatt, a 2005. október 24-én hozott elsőfokú határozatban kötelezte a felperest 100 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére. Döntését a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 172. § (1) bekezdés l) pontjában, 172. § (12) bekezdésében foglaltakra alapította.
A felperes fellebbezése folytán ...

AVI 2009.9.100 Nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a fél nem akadályozza az ellenőrzést, együttműködési kötelezettségét nem sérti meg (2003. évi XCII. tv. 172. §)
Az adóhatóság 2005. szeptember 7-étől kezdődően a január-június hónapokra vonatkozóan a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett. A revízió alatt, a 2005. október 24-én hozott elsőfokú határozatban kötelezte a felperest 100 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére. Döntését a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 172. § (1) bekezdés l) pontjában, 172. § (12) bekezdésében foglaltakra alapította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2005. december 27-én hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes képviselője mulasztásával hátráltatta az adóhatósági ellenőrzés mielőbbi befejezését.
A felperes az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte, vitatta azok jogalapját eljárási és anyagi jogszabálysértésre hivatkozással.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és jogerős ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes az ellenőrzést nem akadályozta, együttműködési és megjelenési kötelezettségét nem mulasztotta el, így vele szemben az Art. 172. § (1) bekezdés l) pontjára alapított bírság kiszabásának nem volt helye.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy határozata megalapozott és érdemben is jogszerű döntést tartalmazott. Nem értékelhető a felperes javára az a körülmény, hogy az adóhatóságnak hivatali eljárása közben véletlenül birtokába került a felperes által át nem adott dokumentum.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a rendkívüli jogorvoslati eljárásban a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek. Az ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az hiányos, iratellenes, avagy téves, okszerűtlen, a logika szabályaival nyilvánvalóan ellentétesen megállapításokat, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség [Pp. 275. § (1) és (2) bekezdése].
Az alperes határozatában megállapított tényállás szerint a felperes 2005. szeptember 26-án jelent meg az adóhatóság hivatali helyiségében, ekkor mutatta be a bevallásba foglalt adatokat alátámasztó okiratokat és úgy nyilatkozott, hogy hiánytalanul átadott minden dokumentumot, a becsatolt iratok azonban nem tették lehetővé az ellenőrzés mielőbbi lezárását. E megállapításokkal szemben az elsőfokú bíróság ítéletében iratszerűen rögzítette, hogy a felperes képviselője nem az adóhatóság hivatali helyiségében jelent meg, és a jegyzőkönyv felvételére sem itt, hanem a B., P. u. 38. szám alatt került sor, illetve az okiratokat a felperes nem a jegyzőkönyv felvétele napján, hanem korábban, 2005. szeptember 16-án csatolta (2005. szeptember 26-ai jegyzőkönyv).
Az alperes határozata szerint az adózó képviselője mulasztásával hátráltatta az adóhatósági ellenőrzés mielőbbi befejezését, illetve az adóhatóság csak hosszadalmas eljárással tudta beszerezni a szükséges iratokat. E megállapításokkal szemben az elsőfokú bíróság ugyancsak iratszerűen rögzítette, hogy e megállapításra alapot adó adatok nem lelhetőek fel, ezzel ellentétben az iratokból az állapítható meg, hogy az alperes október 4-én már rendelkezett a számára szükséges okirattal (2005. október 4-ei R. Bank képviselőjével felvett adóhatósági jegyzőkönyv és annak mellékletei).
A felperes - az alperes által meg nem cáfolt adatok szerint - valamennyi szóbeli adóhatósági idézésre megjelent, a helyszíni szemle megtartását biztosította, a felperes felé az alperes hiánypótlási felhívást nem adott ki. A felperes életszerűen hivatkozott arra is, hogy a R. Bank megkeresésére az ellenőrzés során mindenképpen sor került volna, mivel az adózó által közölt adatokat az adóhatóság ellenőrizni köteles.
Az elsőfokú bíróság iratszerűen állapította meg azt is, hogy a 2005. szeptember 26-ai jegyzőkönyvből megállapíthatóan a felperesi képviselő kifejezetten jelezte az ellenőrzés számára a R. Banknál fellelhető szerződéseket.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az iratszerű tényekből okszerű, helyes és logikus következtetéssel jutott arra a meggyőződésre, hogy az alperes határozata "pontatlanul tartalmazza a felperes képviselőjének dokumentumok átadására vonatkozó nyilatkozatát is", és a felperessel szemben a mulasztási bírság kiszabásának jogalapja nem állt fenn. A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanis nem tehető olyan megállapítás, mely szerint a felperes az ellenőrzést akadályozta volna, együttműködési kötelezettségét megsértette volna.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.405/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.