AVI 2009.9.96

Az internetről szerzet céginformáció nem alkalmas az adóalanyiságnak, a valós gazdasági tevékenység végzésének, a számla szerinti felek közötti teljesítésének, a kellő körültekintés igazolására [1992. évi LXXIV. tv. 44. § (5) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2004. II. és III. negyedévében összesen 3 972 677 Ft előzetesen felszámított adót (továbbiakban: áfát) vont le az általa fizetendő adó összegéből 13 db tehergépkocsi javításáról, felújításáról, javításhoz szükséges alkatrészek értékesítéséről M. Kft. által kiállított számlák alapján. A felperes 2004. III. negyedévében 950 000 Ft áfát vont le 1 db önjáró rakodógép értékesítéséről az L. Kft. által kiállított készpénzfizetési számla alapján.
A felperes 2004. IV. negyedévében 3 780 00...

AVI 2009.9.96 Az internetről szerzet céginformáció nem alkalmas az adóalanyiságnak, a valós gazdasági tevékenység végzésének, a számla szerinti felek közötti teljesítésének, a kellő körültekintés igazolására [1992. évi LXXIV. tv. 44. § (5) bek.]
A felperes 2004. II. és III. negyedévében összesen 3 972 677 Ft előzetesen felszámított adót (továbbiakban: áfát) vont le az általa fizetendő adó összegéből 13 db tehergépkocsi javításáról, felújításáról, javításhoz szükséges alkatrészek értékesítéséről M. Kft. által kiállított számlák alapján. A felperes 2004. III. negyedévében 950 000 Ft áfát vont le 1 db önjáró rakodógép értékesítéséről az L. Kft. által kiállított készpénzfizetési számla alapján.
A felperes 2004. IV. negyedévében 3 780 000 Ft áfát vont le az általa fizetendő adó összegéből 2 db (2004. október 6-án és december 10-én) kiállított egyszerűsített számla alapján, amelyen számlakibocsátóként az L. Kft. szerepel. A bizonylatokon önjáró munkagép, illetve 1400 m2-es könnyűfém-szerkezetes mobil csarnok került leszámlázásra. A felperes a 2004. IV. negyedévi bevallásában előző időszakról beszámítható csökkentő tételként 904 000 Ft-ot szerepeltetett.
Az adóhatóság a felperesnél bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló ellenőrzéseket végzett. Az ennek eredményeként hozott 2004. II. és III. negyedévre vonatkozó elsőfokú határozatot a fellebbezésre eljáró alperes részben megváltoztatva határozatában kötelezte a felperest 4 922 000 Ft áfa adókülönbözet, 2 009 000 Ft adóbírság, 639 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.
A 2004. IV. negyedévet érintő elsőfokú határozatot megváltoztatva az alperes határozatában kötelezte a felperest 4 684 000 Ft áfa adókülönbözet, 2 342 000 Ft adóbírság és 32 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.
Az alperes mindkét határozatát az 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 32. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, 44. § (5) bekezdésében, a 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 166. § (2) bekezdésében, a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 97. § (4) bekezdésében, az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 26. § (4) bekezdésében, 27. §-ában foglaltakra alapította.
A felperes kereseteiben az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte, vitatta azok jogalapját.
Az elsőfokú bíróság a felperes kereseteit alaposnak találta, és az alperes határozatait az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú adóhatóságokat új eljárásra kötelezte. Jogi álláspontja szerint az alperes nem tett eleget az Art. 97. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének, a rendelkezésre álló bizonyítékok nem elégségesek annak megállapításához, hogy a számlán feltüntetett és egyébként nem vitatott tartalmú gazdasági esemény nem a számla szerinti felek között jött létre. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az Áfa tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja, 44. § (5) bekezdése alapján a perben vitatott körben adólevonási jogát jogszerűen gyakorolta, ezért a megismételt eljárás keretében az elsőfokú adóhatóság köteles biztosítani a vitatott számlák áfa-tartalmának levonásba helyezését.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes kereseteinek elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Pp. 339. § (1) bekezdésében, 339/A. és 339/B. §-aiban, 163. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A határozathozatalhoz szükséges tényállást a rendelkezésére álló keretek között kellő mértékben feltárta, érdemi döntései megalapozottak és jogszerűek voltak. A perbeli tanúvallomások - okirati bizonyítékok hiányában - nem alkalmasak az alperesi határozatoktól eltérő tényállások megállapítására illetve az ítélet szerinti ténybeli és jogkövetkeztetések levonására.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes kereseteit elutasította.
A számlakibocsátó társaságok képviselője az M. Kft.-t 2003. január 2-án vásárolta, tulajdoni hányadát az utolsó számla kibocsátását követő napon, 2004. augusztus 17-én két ukrán állampolgárnak eladta. A képviselő az L. Kft.-t 2004. szeptember 10-én vásárolta. A két társaság cégnyilvántartás szerinti székhelye azonos, mégpedig egy olyan épület, amely ezeken a cégeken kívül több más gazdasági társaságnak és képviselőinek, kézbesítési megbízottjainak is a cégnyilvántartás szerinti bejelentett székhelye illetve lakcíme. E székhely - a K. Nagyközség Polgármesteri Hivatalának (továbbiakban: Hivatal) tájékoztatása szerint - egy lakatlan, romos épület, amely gazdasági tevékenység folytatására alkalmatlan. A két kft.-nek bejelentett telephelye nem volt, a Hivatal nyilvántartásában nem szerepeltek, bevallási adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, bejelentett munkavállalókkal nem rendelkeztek. A számlakibocsátó illetve képviselője - amely a két társaság esetén azonos - a bejelentett címére küldött idézésre az adóhatóságnál nem jelent meg.
A számlák olyan számlatömbökből származnak, amelyek beszerzésére a számlákon megjelölt keltezési, teljesítési időpontokat követően került sor. A mobilcsarnok vásárlásról kiállított számla 15 400 000 Ft 2004. december 10-ei egyösszegű kiegyenlítéséről szól, míg a szerződés a vételár részletekben történő megfizetését és 3 500 000 Ft 2004. november 15-ei átadását tartalmazza. Ez utóbbi az alaki illetve tartalmi hiteltelenség esetén a felperesnek nyilvánvalóan tudnia kellett, hogy a bizonylat nem alkalmas az adólevonási jog gyakorlására, hiszen a számla és a szerződés a rendelkezésére állt. Kiemeli e körben a Legfelsőbb Bíróság még azt is, hogy a felperes közigazgatási eljárásban tett nyilatkozata szerint a mobilcsarnokot az M. Kft. szállította le, a számlát mégis a L. Kft.-től fogadta be (2005. június 7-ei adóhatósági jegyzőkönyv).
A felperes - saját nyilatkozata szerint - a számlakibocsátók székhelyén, telephelyén nem járt, kizárólag a cégnyilvántartás adatait tekintette meg. A számlák ellenértéke - a bizonylatok szerint - készpénzben került kiegyenlítésre oly módon, hogy arról - egy eset kivételével - átvételi elismervény, vagy egyéb bizonylat nem készült. A felperes a szerződéseken és számlákon kívül a számlák szerinti gazdasági események - alvállalkozásban történő teljesítések - igazolására alkalmas számviteli bizonylatokra (Pl.: készletnyilvántartásra, szállítással kapcsolatos, vállalkozási célú felhasználást, átvételt illetve továbbszámlázást igazoló dokumentumokra…) nem hivatkozott, ilyeneket nem bocsátott az adóhatóság illetve a bíróság rendelkezésére. A számlakibocsátók és a felperes képviselője a perben sem csatolt semmilyen olyan számviteli dokumentumot, amely alkalmas lett volna annak igazolására, hogy a számla szerinti gazdasági események a valóságban, ténylegesen is a számla szerinti felek között mentek végbe. Ennél fogva az alperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a peres eljárás során lefolytatott bizonyítás nem tárt fel egyetlen olyan felperes javára szóló, igazolt adatot, amely alapot adhatott volna az alperesi határozatokban megállapított tényállásoktól eltérő tényállások megállapítására, illetve ezektől eltérő ténybeli és jogkövetkeztetések levonására.
Az alakilag és tartalmilag hiteles számla jogosítja fel az adóalanyt az adólevonási jog gyakorlására [Áfa tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja, 35. § (1) bekezdése, Sztv. 166. § (2) bekezdése]. Ennél fogva az a tény, hogy a számlák szerinti tárgyak egy részét a felperes bemutatta egyéb adat hiányában, az előzőekben ismertetettekre figyelemmel nem támasztja alá azt, hogy a gazdasági esemény a számla szerinti felek között a számlák szerinti módon zajlott volna le, illetve, hogy a számlák alakilag és tartalmilag egyaránt hiteles bizonylatok lennének. Az Sztv. szabályaiból következően a számviteli dokumentumok, könyvelési adatok az érdekelt felek nyilatkozataival vagy tanúvallomással nem helyettesíthetőek, nem módosíthatóak. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a tanú még arra sem tud érdemi nyilatkozatot tenni, hogy szakértelme hiányában kik és hol végezték el a szakismeretet igénylő javítási munkálatokat, honnan származtak a számla szerinti alkatrészek, munkagépek, illetve ha az adózó képviselője korábbi nyilatkozatától eltérő nyilatkozatot tesz a szállítás körülményeire nézve.
A bizonylaton vevőként feltüntetett adóalany adózással kapcsolatos jogai akkor nem sérülhetnek, ha az adóköteles tényállás kapcsán a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás körülményeit figyelembe véve kellő körültekintéssel járt el [Áfa tv. 44. § (5) bekezdése]. A felperes terhére ezért nem értékelhető az a tény, hogy a számlakibocsátó adóbevallási, illetve befizetési kötelezettségét nem teljesítette. A felperes által hivatkozott, internetről szerzett céginformáció sem alkalmas az adóalanyiságnak, valós gazdasági tevékenység végzésének, a számla szerinti felek közötti teljesítésnek illetve a kellő körültekintésnek az igazolására.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az alperes határozatai a felülvizsgálattal érintett körben nem sértettek jogszabályt, ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes kereseteit elutasította [Pp. 275. § (4) bekezdése]. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.443/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.