adozona.hu
BH 2019.7.207
BH 2019.7.207
A 2006. évi V. tv. (Ctv.) 77. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítandó, ha a kérelmező jogi érdekét nem valószínűsíti. A cégnyilvántartás közhitelessége biztosításának célja közvetlen jogi érdek nélkül a kérelem érdemi vizsgálatát nem teszi lehetővé. A cégbíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálhatja az eljárás lefolytatásának szükségességét, de eljárását a kérelmező nem kényszerítheti ki [Ctv. 75. §, 76. §, 77. § (1) bek. c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A cégjegyzék adatai szerint a zártkörűen működő részvénytársaság kérelmezett jegyzett tőkéje 50 000 000 forint. A részvények számára és névértékére rovat 2010. május 31-étől kezdődő hatállyal az alábbi adatokat tartalmazza: 488 darab 10 000 forint névértékű A000001-A000488 sorozatszámú törzsrészvény, 12 darab 10 000 forint névértékű elsőbbségi részvényfajtába és elővásárlási jogot biztosító részvényosztályba tartozó B000001-B000012 sorozatszámú részvény.
[2] A Fővárosi Törvényszék a kére...
BH 2019.7.207 A 2006. évi V. tv. (Ctv.) 77. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítandó, ha a kérelmező jogi érdekét nem valószínűsíti. A cégnyilvántartás közhitelessége biztosításának célja közvetlen jogi érdek nélkül a kérelem érdemi vizsgálatát nem teszi lehetővé. A cégbíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálhatja az eljárás lefolytatásának szükségességét, de eljárását a kérelmező nem kényszerítheti ki [Ctv. 75. §, 76. §, 77. § (1) bek. c) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A cégjegyzék adatai szerint a zártkörűen működő részvénytársaság kérelmezett jegyzett tőkéje 50 000 000 forint. A részvények számára és névértékére rovat 2010. május 31-étől kezdődő hatállyal az alábbi adatokat tartalmazza: 488 darab 10 000 forint névértékű A000001-A000488 sorozatszámú törzsrészvény, 12 darab 10 000 forint névértékű elsőbbségi részvényfajtába és elővásárlási jogot biztosító részvényosztályba tartozó B000001-B000012 sorozatszámú részvény.[2] A Fővárosi Törvényszék a kérelmezett két részvényese között értékpapír-jogviszonyból származó igény tárgyában folyamatban volt perben a 2016. április 7-én jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta a peres felek egyezségét, amelyben a peres felek megállapították, hogy a 2011. augusztus 15-én kötött csereszerződéssel a per alperese által átruházott kérelmezetti "A" sorozatú 000487 sorszámú "névre szóló" törzsrészvény nem értékpapír, mivel nem felel meg a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 199. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a névre szóló értékpapírok érvényességi kellékének. Ezt követően a peres felek meghatározták az elszámolás módját, majd rögzítették, hogy az egyezséget azért kötötték, mivel a bíróság arról tájékoztatta őket, hogy az általuk kötött csereszerződés érvénytelen.
A kérelem és a kérelmezett védekezése
[3] A kérelmező a 2016. június 10-én előterjesztett, többször kiegészített törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében >a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. § (1) bekezdés d) pontja, 74. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja alapján a kérelmezett működéstől eltiltását, és a Ctv. 81. §-a szerinti fokozatos intézkedések mellőzésével a cég megszűntnek nyilvánítását, valamint a felszámolók névjegyzékét vezető hatóság kérelmezett törvénysértő működéséről történő értesítését kérte.[4] Hivatkozott a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt perre és kifejtette, ítélet hatályú jogerős végzéssel bizonyított tény, hogy a kérelmezett társaság nyomdai úton előállított "A" sorozatú törzsrészvényei nem értékpapírok. Ennek következtében az "A" sorozatú törzsrészvények átalakításával létrehozott "B" sorozatú elsőbbségi részvények előállítása is jogszabályba ütközött. Utalt arra is, hogy ezen részvények forgatmánnyal történt átruházásai - miként a hivatkozott perbeli - lehetetlen szolgáltatásra irányultak, a részvénykönyvbe így törvényes és joghatás kiváltására alkalmas bejegyzések nem lettek volna tehetők. Állította, hogy a kérelmezett nem felelt és nem felel meg a Gt. 171. § (1) bekezdése (illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:210. §-a) kötelező előírásának, ami miatt a közhiteles adatként nyilvántartott alaptőkeadat valótlan és törvénysértő, ezért sérül a cégnyilvántartás közhitelessége.
[5] A kérelmezett észrevételében elsődlegesen az eljárás megszüntetését, ennek hiányában a kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező nem valószínűsítette az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét, továbbá a cégbíróság hatásköre nem terjed ki a részvények előállításának vizsgálatára. Érdemben is megalapozatlannak tartotta a kérelmet, egyrészt azért, mert a hivatkozott perben a bíróság a jegyzőkönyvben rögzítetten kifejezetten felhívta a peres felek figyelmét arra, hogy a nekik szóló tájékoztatás nem minősül jelen ügy kérelmezettje működésére és a per alperese részvényesi minőségére vonatkozó tájékoztatásnak, másrészt mert a perben a bíróság nem vizsgálta a részvények kibocsátásakor (2002. március 22.) hatályos előírásoknak való megfelelését.
Az első- és másodfokú határozat
[6] Az elsőfokú bíróság végzésével a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a kérelmező a kérelmezettnek nem részvényese. Részvényesi minőség hiányában nem áll fenn - nem is valószínűsíthető - olyan jogi érdek, amely alapján a kérelmező a társaság részvényeivel kapcsolatban törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosult lenne, ezért a Ctv. 77. § (3) bekezdése alapján a kérelem elutasításának volt helye.[7] Megállapította továbbá, hogy a kérelmező jogi érdek fennállása esetén sem lett volna jogosult az eljárás kezdeményezésére, mivel az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a részvények előállításának, kezelésének ellenőrzése a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozó feladat, erre a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki. Ezért a kérelem elutasítása a Ctv. 74. § (3) bekezdése alapján is indokolt.
[8] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Ctv. 77. § (1) bekezdés c) pontjára és (3) bekezdésére utalással rögzítette, a jogi érdekről, annak mibenlétéről a jogszabály nem rendelkezik. E körben ugyanakkor alapvető követelmény, hogy a jogi érdek az adott cég törvényes működése helyreállításával álljon összefüggésben, és ezen keresztül érintse, befolyásolja a kérelmező helyzetét, jogát vagy kötelezettségét. A Kúria több eseti döntésében is kifejtette, hogy a jogi érdek akkor állapítható meg, ha a kérelmező az eljárás lefolytatásának eredményeként kötelezettségektől szabadul vagy jogokat szerez, illetve a döntés egyéb módon kihat jogviszonyaira.
[9] A kérelmező fellebbezési előadása szerint a jogi érdekét lényegében arra alapította, hogy olyan felszámolási eljárásokban regisztrált hitelező, melyekben a felszámolás alatt álló cég képviselője a kérelmezett társaság, ugyanakkor felszámolóként olyan cég, amelynek részvényei nem értékpapírok, törzsrészvényei nem névre szólóak, amelynek tulajdonosi struktúrája nem megismerhető, nem járhat el, a cégjegyzékből törlendő.
[10] Az ítélőtábla felhívta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (2) bekezdése, valamint a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit, rögzítve, a felszámolók névjegyzékét vezető hatóság a felszámolószervezetet törli a névjegyzékből, ha a felszámolószervezet a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek nem felel meg.
[11] Egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint nem állapítható meg a kérelmező eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke. Kifejtette, a kérelmezőnek mint hitelezőnek a felszámolási eljárásban fűződhet jogi érdeke ahhoz, hogy azon felszámolás alatt álló cégek képviseletét, amelyeknek regisztrált hitelezője, a jogszabályi feltételeknek megfelelő, névjegyzékbe felvehető felszámoló szervezet lássa el. Ez a jogi érdek azonban nem terjed addig, hogy törvényességi felügyeleti vizsgálat tárgyává lenne tehető a zártkörű részvénytársasági formában működő felszámolószervezet részvényei előállítása jogszabálynak való megfelelősége, a részvények érvényességi kellékeinek megléte, és ezen keresztül a jegyzett tőkére vonatkozó cégjegyzéki adat törvénysértő volta. A kérelmezőnek a felszámoló szervezeten kívülálló harmadik személyként semmilyen jogi érdeke nem fűződhet a felszámolószervezet részvényeinek vizsgálatához, mivel a részvények esetleges jogsértő volta a kérelmező mint hitelező felszámolási eljárásban meghatározott jogait, kötelezettségeit nem érinti. A kérelmező felszámolási eljárásban jelentkező vélt vagy valós érdeksérelme orvoslására a kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás nem alkalmas eszköz.
[12] Alaptalanul hivatkozott a kérelmező fellebbezésében arra, hogy a cégbíróságnak hivatalból is kötelessége lenne a kérelemben foglaltak vizsgálata, mert a jelen, a Ctv. 72. § (3) bekezdésében írt, főszabályként okirati bizonyításra korlátozódó eljárásban az még jogi érdek fennállta esetén is meghaladná a cégbíróság hatáskörét. Megjegyezte, bár a Magyar Nemzeti Banknak a fellebbezés kiegészítéséhez csatolt levele szerint a nyomdai úton előállítandó értékpapírok kötelező tartalmi elemeinek ellenőrzése nem tartozik e szerv feladatkörébe, ebből azonban nem következik, hogy az a cégbíróság hatáskörébe tartozó lenne.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A jogerős végzés ellen a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős végzés a Ctv. 1. § (1) bekezdés c) és d) pontjába, 2. § (2) bekezdésébe, 22. § (1) bekezdésébe, 74. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjába és (2) bekezdésébe, 76. § (1) és (3) bekezdésébe, 77. § (1) bekezdés c) pontjába és (3) bekezdésébe, valamint 86. §-ába ütköző módon jogszabálysértő.[14] A kérelmező előadta, a cégbíróság és az ítélőtábla döntése nem követi a Ctv. célját és konkrét rendelkezéseit, azt kiüresíti, és szabad utat enged a közhitelességét elvesztő cégnyilvántartásnak, amelybe törvénysértő adatok kerülnek rögzítésre. A jogerős, mindenkire kötelező ítélet hatályú döntés alapján a bejegyzett cégadatokkal szemben a kérelmezettnek nincsenek részvényei. A részvényei nem értékpapírok, ezért nem működhet részvénytársaságként, joghatályos döntéseket nem hozhat, a felszámolási eljárásokban megtett intézkedései hatálytalanok.
[15] A kérelmezőnek nincs más jogi lehetősége a cégnyilvántartás törvénysértő adatainak megváltoztatására, mint a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése, ezért mint a felszámolási eljárásokban regisztrált hitelezőnek arra fennáll a jogi érdekeltsége. A kérelmező a felszámoló felmentését hitelezőként kérheti, de a Cstv. 27/A. § (2) bekezdése szerinti, a felszámoló részvényese megismerhetősége fennálltának, vagy fenn nem álltának alapja a törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgálható ténylegesen. Ezért törvényességi felügyeleti eljárást nemcsak hitelezőként a kérelmező, hanem bárki más is jogosult kezdeményezni, amennyiben a cégnyilvántartási adatok közhitelességének hibáját feltárja.
[16] A kérelmező fenntartotta azon álláspontját is, hogy a cégbíróságnak hivatalból is kötelessége a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása jelen esetben, amelyet azzal indokolt, hogy fontos garanciális kérdés, hogy olyan vállalkozás ne rendelkezhessen más vagyona feletti joggal, amelynek a működése törvénysértő, nincsenek részvényei, különösen nem névre szóló részvényei, és 2012. november 20-áig a részvénykönyvébe bejegyzett személyek részvényszerzése semmis. E részvényesek által hozott társasági határozatok ezért nem joghatályosak, ami kihat a törvénysértő módon kijelölt felszámolóbiztosok eljárására is.
[17] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A Kúria a jogerős végzést a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt nem találta jogszabálysértőnek.[19] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező által előadottak valószínűsítik-e a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez a Ctv. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint megkívánt jogi érdekét. A Kúria - annak szükségtelen megismétlése nélkül - maradéktalanul osztotta a jogerős végzésben e körben kifejtett, az egységes joggyakorlatnak megfelelő jogi álláspontot. Olyan konkrét érvelést az eljárás során, de felülvizsgálati kérelmében sem adott elő a kérelmező, amely valószínűsítené, hogy az általa állított jogszabálysértő helyzet személyes jogaira, kötelezettségeire kihatna. Egyetlen konkrét felszámolási eljárást sem jelölt meg, amelyben a kérelmező hitelezőként, a kérelmezett felszámolóként járna el, és a jelen eljárásban állított jogszabálysértő helyzet a kérelmező jogaira és kötelezettségre kihatott volna.
[20] A Kúria nem tartotta helytállónak a kérelmező azon érvelését sem, amely szerint a jogszabálysértőnek állított cégjegyzéki adat törlése érdekében a cégnyilvántartáshoz mint közhiteles nyilvántartáshoz fűződő jogi érdekre tekintettel bárki jogosult törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésére. Ez a jogértelmezés egyértelműen ellentétes a korábban már ismertetett Ctv. 77. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezésével. A Ctv. 77. § (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt jogalanyok azok, akik jogi érdekük valószínűsítése nélkül kezdeményezhetnek törvényességi felügyeleti eljárást. A b) pontban felsoroltak is csak meghatározott feltételekkel.
[21] A cégbíróság hivatalbóli eljárása követelményével összefüggésben előadottakkal kapcsolatban a Kúria álláspontja a következő. A Ctv. 75. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság hivatalból vagy kérelemre jár el. A Ctv. 3. Címe tartalmazza a hivatalbóli, a 4. Cím a kérelemre történő eljárás szabályait, a jogszabály szerkezetéből is kitűnően tehát két egymástól elkülönülő, eltérő szabályok szerint induló és lefolytatandó eljárásról van szó (BDT 2015.3303., 2014.3051.). A felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott Ctv. 76. § (3) bekezdése értelmében a 76. § (1) bekezdés a) pontja szerint hivatalból indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a cégbíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban. A kérelmező részt kívánt venni az eljárásban, ezért az első körülmény nem állapítható meg. Amennyiben a kérelemre indult eljárásban a cégbíróság a kérelmező jogi érdekeltségének hiányát megállapítja, a kérelem elutasításának van helye. A bíróság ez utóbbi tartalmú jogerős döntésének felülvizsgálata képezte jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát, és a fentebb kifejtettek szerint a felülvizsgálati kérelmet e körben a Kúria megalapozatlannak találta.
[22] Ettől eltérő jogkérdés, hogy a cégbíróság a kérelem alapján, tehát a hivatalos eljárása során tudomására jutott tények, körülmények ismeretében a Ctv. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján indokoltnak tartja-e hivatalból a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A kérelmező által benyújtott törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemre hozott jogerős végzés felülbírálata során azonban a cégbíróság hivatalbóli eljárásának elmaradása a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti (Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.173/2009/7. szám). Az a jogerős határozatban helyesen írtak értelmében a cégbíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés. A hivatalbóli eljárás elmaradását sem az nem sérelmezheti, aki az eljárásban nem kíván részt venni, sem az, aki jogi érdeke vagy más feltétel hiányában nem vehetett részt az eljárásban, és az sem akinek a kérelmét jogi érdeke hiányában a bíróság jogerősen elutasította. A hivatalbóli eljárást tehát az adott ügyben irányadó tényállás esetén a kérelmező nem kényszerítheti ki.
[23] A kérelmező jogi érdekének hiányában a Kúria nem foglalhatott állást a felülvizsgálati kérelemben az ügy érdemére vonatkozó érvek, és az azok alátámasztásaként megjelölt jogszabálysértések tárgyában. Arra azonban utal, hogy egy 2011. évi jogszabálysértő helyzetre utaló bíróság által jóváhagyott végzés a törvénysértés jelenlegi fennállását nem szükségszerűen igazolja.
[24] A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések nélkül hozott jogerős ítéletet az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.231/2018.)
* * *
TELJES VÉGZÉS
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnökeDr. Tibold Ágnes előadó bíró
Dr. Bajnok István bíró
A kérelmező: T. Párt
A kérelmező képviselője: Dr. Barbalics Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Barbalics István ügyvéd
A kérelmezett: K. Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A kérelmezett képviselője: Dr. Holobrádi Emese ügyvéd
Az ügy tárgya: kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgtf.44.220/2017/5. számú végzés
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cgt. 01-16/007351/10. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Megállapítja, hogy a le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A cégjegyzék adatai szerint a zártkörűen működő részvénytársaság kérelmezett jegyzett tőkéje 50.000.000 forint. A részvények számára és névértékére rovat 2010. május 31-étől kezdődő hatállyal az alábbi adatokat tartalmazza: 488 darab 10.000 forint névértékű A000001-A000488 sorozatszámú törzsrészvény, 12 darab 10.000 forint névértékű elsőbbségi részvényfajtába és elővásárlási jogot biztosító részvényosztályba tartozó B000001-B000012 sorozatszámú részvény.[2] A Fővárosi Törvényszék a kérelmezett két részvényese között értékpapír jogviszonyból származó igény tárgyában folyamatban volt perben a 32.G.44.575/2015/12. számú 2016. április 7-én jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta a peres felek egyezségét, amelyben a peres felek megállapították, hogy a 2011. augusztus 15-én kötött csereszerződéssel a per alperese által átruházott kérelmezetti "A" sorozatú 000487 sorszámú "névre szóló" törzsrészvény nem értékapapír, mivel nem felel meg a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 199. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a névre szóló értékpapírok érvényességi kellékének. Ezt követően a peres felek meghatározták az elszámolás módját, majd rögzítették, hogy az egyezséget azért kötötték, mivel a bíróság arról tájékoztatta őket, hogy az általuk kötött csereszerződés érvénytelen.
A kérelem és a kérelmezett védekezése
[3] A kérelmező a 2016. június 10-én előterjesztett, többször kiegészített törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. § (1) bekezdés d) pontja, 74. § (1) bekezdés a) c) és d) pontja alapján a kérelmezett működéstől eltiltását, és a Ctv. 81. §-a szerinti fokozatos intézkedések mellőzésével a cég megszűntnek nyílvánítását, valamint a felszámolók névjegyzékét vezető hatóság kérelmezett törvénysértő működéséről történő értesítését kérte.[4] Hivatkozott a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt perre és kifejtette, ítélet hatályú jogerős végzéssel bizonyított tény, hogy a kérelmezett társaság nyomdai úton előállított "A" sorozatú törzsrészvényei nem értékpapírok. Ennek következtében az "A" sorozatú törzsrészvények átalakításával létrehozott "B" sorozatú elsőbbségi részvények előállítása is jogszabályba ütközött. Utalt arra is, hogy ezen részvények forgatmánnyal történt átruházásai - miként a perbeli - lehetetlen szolgáltatásra irányultak, a részvénykönyvbe így törvényes és joghatás kiváltására alkalmas bejegyzések nem lettek volna tehetők. Állította, hogy a kérelmezett nem felelt és nem felel meg a Gt. 171. § (1) bekezdés (illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:210. §) kötelező előírásának, ami miatt a közhiteles adatként nyilvántartott alaptőke adat valótlan és törvénysértő, emiatt sérül a cégnyilvántartás közhitelessége.
[5] A kérelmezett észrevételében elsődlegesen az eljárás megszüntetését, ennek hiányában a kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező nem valószínűsítette az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét, továbbá a cégbíróság hatásköre nem terjed ki a részvények előállításának vizsgálatára. Érdemben is megalapozatlannak tartotta a kérelmet, egyrészt azért, mert a hivatkozott perben a bíróság a jegyzőkönyvben rögzítetten kifejezetten felhívta a peres felek figyelmét arra, hogy a nekik szóló tájékoztatás nem minősül jelen ügy kérelmezettje működésére és a per alperese részvényesi minőségére vonatkozó tájékoztatásnak, másrészt mert a perben a bíróság nem vizsgálta a részvények kibocsátásakor (2002. március 22.) hatályos előírásoknak való megfelelését.
Az első- és másodfokú határozat
[6] Az elsőfokú bíróság végzésével a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a kérelmező a kérelmezettnek nem részvényese. Részvényesi minőség hiányában nem áll fenn - nem is valószínűsíthető - olyan jogi érdek, amely alapján a kérelmező a társaság részvényeivel kapcsolatban törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosult lenne, ezért a Ctv. 77. § (3) bekezdése alapján a kérelem elutasításának volt helye.[7] Megállapította továbbá, hogy a kérelmező jogi érdek fennállása esetén sem lett volna jogosult az eljárás kezdeményezésére, mivel az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII.24.) Korm. rendelet értelmében a részvények előállításának, kezelésének ellenőrzése a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozó feladat, erre a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki. Ezért a kérelem elutasítása a Ctv. 74. § (3) bekezdése alapján is indokolt.
[8] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Ctv. 77. § (1) bekezdés c) pontjára és (3) bekezdésére utalással rögzítette, a jogi érdekről, annak mibenlétéről a jogszabály nem rendelkezik. E körben ugyanakkor alapvető követelmény, hogy a jogi érdek az adott cég törvényes működése helyreállításával álljon összefüggésben, és ezen keresztül érintse, befolyásolja a kérelmező helyzetét, jogát vagy kötelezettségét. A Kúria több eseti döntésében is kifejtette, hogy a jogi érdek akkor állapítható meg, ha a kérelmező az eljárás lefolytatásának eredményeként kötelezettségektől szabadul vagy jogokat szerez, illetve a döntés egyéb módon kihat jogviszonyaira.
[9] A kérelmező fellebbezési előadása szerint a jogi érdekét lényegében arra alapította, hogy olyan felszámolási eljárásokban regisztrált hitelező, melyekben a felszámolás alatt álló cég képviselője a kérelmezett társaság, ugyanakkor felszámolóként olyan cég, amelynek részvényei nem értékapírok, törzsrészvényei nem névre szólóak, amelynek tulajdonosi struktúrája nem megismerhető, nem járhat el, a cégjegyzékből törlendő.
[10] Az ítélőtábla felhívta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (2) bekezdése, valamint a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V.12.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdés a) pontja, 4. § (1) bekezdése és 5. § (1) bekezdés ba) pontja rendelkezéseit, rögzítve, a felszámolók névjegyzékét vezető hatóság a felszámoló szervezetet törli a névjegyzékből, ha a felszámoló szervezet a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek nem felel meg.
[11] Egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint nem állapítható meg a kérelmező eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke. Kifejtette, a kérelmezőnek mint hitelezőnek a felszámolási eljárásban fűződhet jogi érdeke ahhoz, hogy azon felszámolás alatt álló cégek képviseletét, amelyeknek regisztrált hitelezője, a jogszabályi feltételeknek megfelelő, névjegyzékbe felvehető felszámoló szervezet lássa el. Ez a jogi érdek azonban nem terjed addig, hogy törvényességi felügyeleti vizsgálat tárgyává lenne tehető a zártkörű részvénytársasági formában működő felszámoló szervezet részvényei előállításának jogszabálynak való megfelelősége, a részvények érvényességi kellékeinek megléte, és ezen keresztül a jegyzett tőkére vonatkozó cégjegyzéki adat törvénysértő volta, a felszámoló szervezet működésének törvényessége. A kérelmezőnek a felszámoló szervezeten kívülálló harmadik személyként semmilyen jogi érdeke nem fűződhet a felszámoló szervezet részvényeinek vizsgálatához, mivel a részvények esetleges jogsértő volta a kérelmező mint hitelező felszámolási eljárásban meghatározott jogait, kötelezettségeit nem érinti. A kérelmező felszámolási eljárásban jelentkező vélt vagy valós érdeksérelme orvoslására a kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás nem alkalmas eszköz.
[12] Alaptalanul hivatkozott a kérelmező fellebbezésében arra, hogy a cégbíróságnak hivatalból is kötelessége lenne a kérelemben foglaltak vizsgálata, mert a jelen, a Ctv. 72. § (3) bekezdésében írt, főszabályként okirati bizonyításra korlátozódó eljárásban az még jogi érdek fennállta esetén is meghaladná a cégbíróság hatáskörét. Megjegyezte, bár a Magyar Nemzeti Banknak a fellebbezés kiegészítéséhez csatolt levele szerint a nyomdai úton előállítandó értékapapírok kötelező tartalmi elemeinek ellenőrzése nem tartozik e szerv feladatkörébe, ebből azonban nem következik, hogy az a cégbíróság hatáskörébe tartozó lenne.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A jogerős végzés ellen a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős végzés a Ctv. 1. § (1) bekezdés c) és d) pontjába, 2. § (2) bekezdésébe, 22. § (1) bekezdésébe, 74. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjába és (2) bekezdésébe, 76. § (1) és (3) bekezdésébe, 77. § (1) bekezdés c) pontjába és (3) bekezdésébe, valamint 86. §-ába ütköző módon jogszabálysértő. Hivatkozott még az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmére is.[14] A kérelmező előadta, a cégbíróság és az ítélőtábla döntése nem követi a Ctv. célját és konkrét rendelkezéseit, azt kiüresíti, és szabad utat enged a közhitelességét elvesztő cégnyilvántartásnak, amelybe törvénysértő adatok kerülnek rögzítésre. A jogerős, mindenkire kötelező ítélet hatályú döntés alapján a bejegyzett cégadatokkal szemben a kérelmezettnek nincsenek részvényei. A részvényei nem értékpapírok, ezért nem működhet részvénytársaságként, joghatályos döntéseket nem hozhat, a felszámolási eljárásokban megtett intézkedései hatálytalanok.
[15] A kérelmezőnek nincs más jogi lehetősége a cégnyilvántartás törvénysértő adatainak megváltoztatására, mint a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése, ezért mint a felszámolási eljárásokban regisztrált hitelezőnek arra fennáll a jogi érdekeltsége. A kérelmező a felszámoló felmentését hitelezőként kérheti, de a Cstv. 27/A. § (2) bekezdése szerinti, a felszámoló részvényese megismerhetősége fennálltának, vagy fenn nem álltának alapja a törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgálható ténylegesen. Ezért törvényességi felügyeleti eljárást nemcsak hitelezőként a kérelmező, hanem bárki más is jogosult kezdeményezni, amennyiben a cégnyilvántartási adatok közhitelességének hibáját feltárja. Ezzel a kérelmező nemcsak valószínűsítette a jogi érdekét, hanem igazolni is tudta.
[16] A kérelmező fenntartotta azon álláspontját is, hogy a cégbíróságnak hivatalból is kötelessége a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása jelen esetben, amelyet azzal indokolt, hogy fontos garanciális kérdés, hogy olyan vállalkozás ne rendelkezhessen más vagyona feletti joggal, amelynek a működése törvénysértő, nincsenek részvényei, különösen nem névre szóló részvényei, és 2012. november 20-áig a részvénykönyvébe bejegyzett személyek részvényszerzése semmis. E részvényesek által hozott társasági határozatok ezért nem joghatályosak, ami kihat a törvénysértő módon kijelölt felszámolóbiztosok eljárására is.
[17] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A Kúria a jogerős végzést a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt nem találta jogszabálysértőnek.[19] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező által előadottak valószínűsítik-e a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez a Ctv. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint megkívánt jogi érdekét. A Kúria - annak szükségtelen megismétlése nélkül - maradéktalanul osztotta a jogerős végzésben e körben kifejtett, az egységes joggyakorlatnak megfelelő jogi álláspontot. Olyan konkrét érvelést az eljárás során, de felülvizsgálati kérelmében sem adott elő a kérelmező, amely valószínűsítené, hogy az általa állított jogszabálysértő helyzet személyes jogaira, kötelezettségeire kihatna. Egyetlen konkrét felszámolási eljárást sem jelölt meg, amelyben a kérelmező hitelezőként, a kérelmezett felszámolóként járna el, és a jelen eljárásban állított jogszabálysértő helyzet a kérelmező jogaira és kötelezettségre kihatott volna.
[20] A Kúria nem tartotta helytállónak a kérelmező azon érvelését sem, amely szerint a jogszabálysértőnek állított cégjegyzéki adat törlése érdekében a cégnyilvántartáshoz mint közhiteles nyilvántartáshoz fűződő jogi érdekre tekintettel bárki jogosult törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésére. Ez a jogértelmezés egyértelműen ellentétes a korábban már ismertetett Ctv. 77. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezésével. A Ctv. 77. § (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt jogalanyok azok, akik jogi érdekük valószínűsítése nélkül kezdeményezhetnek törvényességi felügyeleti eljárást. A b) pontban felsoroltak is csak meghatározott feltételekkel.
[21] A kérelmezőnek tehát nincs az adott tényállás mellett az adott eljárásban olyan joga, amely az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. cikk szerinti hatékony jogorvoslathoz való joga sérelmét okozná.
[22] A cégbíróság hivatalbóli eljárása követelményével összefüggésben előadottakkal kapcsolatban a Kúria álláspontja a következő. A Ctv. 75. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság hivatalból vagy kérelemre jár el. A Ctv. 3. Címe tartalmazza a hivatalbóli, a 4. Cím a kérelemre történő eljárás szabályait, a jogszabály szerkezetéből is kitűnően tehát két egymástól elkülönülő, eltérő szabályok szerint induló és lefolytatandó eljárásról van szó (BDT 2015.3303.; BDT 2014.3051.). A felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott Ctv. 76. § (3) bekezdése értelmében a 76. § (1) bekezdés a) pontja szerint hivatalból indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a cégbíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban. A kérelmező részt kívánt venni az eljárásban, ezért az első körülmény nem állapítható meg. Amennyiben a kérelemre indult eljárásban a cégbíróság a kérelmező jogi érdekeltségének hiányát megállapítja, a kérelem elutasításának van helye. A bíróság ez utóbbi tartalmú jogerős döntésének felülvizsgálata képezte jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát, és a fentebb kifejtettek szerint a felülvizsgálati kérelmet e körben a Kúria megalapozatlannak találta.
[23] Ettől eltérő jogkérdés, hogy a cégbíróság a kérelem alapján, tehát a hivatalos eljárása során tudomására jutott tények, körülmények ismeretében a Ctv. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján indokoltnak tartja-e hivatalból a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A kérelmező által benyújtott törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemre hozott jogerős végzés felülbírálata során azonban a cégbíróság hivatalbóli eljárásának elmaradása a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti (Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.173/2009/7.szám). Az a jogerős határozatban helyesen írtak értelmében a cégbíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés. A hivatalbóli eljárás elmaradását sem az nem sérelmezheti, aki az eljárásban nem kíván részt venni, sem az, aki jogi érdeke vagy más feltétel hiányában nem vehetett részt az eljárásban, és az sem akinek a kérelmét jogi érdeke hiányában a bíróság jogerősen elutasította. A hivatalbóli eljárást tehát az adott ügyben irányadó tényállás esetén a kérelmező nem kényszerítheti ki.
[24] A kérelmező jogi érdekének hiányában a Kúria nem foglalhatott állást a felülvizsgálati kérelemben az ügy érdemére vonatkozó érvek, és az azok alátámasztásaként megjelölt jogszabálysértések tárgyában. Arra azonban utal, hogy egy 2011. évi jogszabálysértő helyzetre utaló bíróság által jóváhagyott végzés a törvénysértés jelenlegi fennállását nem szükségszerűen igazolja.
[25] A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések nélkül hozott jogerős ítéletet az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[26] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel az rPp. 78. § (1) bekezdés alapján a kérelmező köteles a kérelmezett jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésre. Annak mértékét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3)-(6) bekezdései alapján állapította meg. Az illetékekről 1990. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdése és 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján a kérelmező személyes illetékmentessége folytán le nem rótt, az 5. § (4) bekezdése szerinti illetéket az állam viseli.[27] A végzés ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.
[28] A Kúria a határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.
Budapest, 2019. március 19.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Bajnok István sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.231/2018.)