adozona.hu
AVI 2009.3.35
AVI 2009.3.35
Elkülönül egymástól az eladásra vásárolt értékpapírok értékesítésének elszámolása a határidő ügyletek pénzügyi elszámolásától (1991. évi XVII. tv. 2. sz. melléklet 23/a pontja)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság 2000. május 18-tól 2003. adóévek vonatkozásában folytatott le ellenőrzést a felperesnél, melynek eredményeként határozatával a felperes terhére 6 686 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, kötelezte még 3 321 000 Ft adóbírság, és 3 587 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.
A felperes fellebbezésében csak a jegyzőkönyv 7. pontjában foglalt megállapításokat vitatatta.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy a felperes tőzsdei határidős...
A felperes fellebbezésében csak a jegyzőkönyv 7. pontjában foglalt megállapításokat vitatatta.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy a felperes tőzsdei határidős ügyletet kezdett 2000. november 16-án, és a még nyitott pozíciókra vonatkozó nem realizált árfolyam-különbözeteket számolta el és állította be bevallásában.
A felperes tévesen számolta el az árfolyam-különbözetet a 2000. adóévre vonatkozóan.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a számvitelről szóló tárgyi időszakra hatályos 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) a mérlegkészítés időpontjához köti a pénzügyi műveletek elszámolását, így az árfolyamveszteséget zárlati tételként a 2000. december 31-i záráskor kellett lekönyvelnie.
A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy abban kellett a bíróságnak állást foglalnia, hogy a tőzsdei ügyletekből keletkező árfolyamveszteséget, illetve nyereséget a mérlegkészítés időpontjáig, vagy az adóév fordulónapjáig kellett figyelembe venni. Ennek kapcsán pedig az Sztv. 2. sz. melléklet 23. pontjának a) alpontjában írtakat miként kell értelmezni perbeli esetben.
Az Sztv. 64. § (1) bekezdése szerint az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó a naptári évtől december 31-i fordulónappal egyszerűsített mérleget és eredmény-levezetést köteles készíteni. A mérlegkészítés végső határideje a tárgyévet követő év május 31. napja. A mérlegforduló az a nap, amely időpontig a lezajlott eseményeket számba kell venni, ha ettől a törvény eltérést engedélyez, ott konkrétan rögzíti.
Az Sztv. 48. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi műveletek ráfordításai között a fizetett kamatokat és kamatjellegű kifizetéseket, a pénzügyi műveletek leírását, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait kell kimutatni. A tőzsdei határidős ügylet lényegéből az következik, hogy az árfolyam értékétől való eltérés pénzügyileg csak az ügylet lezárásakor jelent a befektető számára nyereséget vagy veszteséget. Ebből következően a tőzsdei határidős devizaügylet esetében az árfolyamértéktől való eltérés pénzügyileg csak az ügylet lezárásakor jelenik meg. Ekkor derül ki, hogy a befektető számára veszteséget vagy nyereséget jelent.
A perben vitatott Sztv. 2. számú melléklet 23/a pontja értelmében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell kimutatni: az eladásra vásárolt értékpapírok, saját részvények, üzletrészek értékesítésekor a szerződés szerinti eladási napon kimutatott, és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is realizált árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget, a határidős ügyletek határidős árfolyamon számított forint összege és a lejárat napján érvényes árfolyamon számított forint összeg közötti különbözetet.
E jogszabályhely értelmezésekor az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az két kategóriát rögzít. Elkülönül egymástól az eladásra vásárolt értékpapírok, saját részvények, üzletrészek értékesítése, és a határidős ügyletek. A határidős ügyletek esetében a lejárat napját veszi határidőnek, amely egybevág egyébként a határidős ügyletek nevéből is következő tulajdonsággal. Ebből következően a mérlegkészítés időpontja, mint határidő, a határidős ügyletekre nem vonatkozik, az alperes határozata jogszerű volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és a keresetének történő helyt adást azzal, hogy az Sztv. 47. §, 48. § (1) bekezdés, és 49. §-a értelmében a mérlegkészítés időpontjáig, 2001. május 31-ig (realizált árfolyamveszteséget) zárlati tételként kellett könyvelnie a tárgyévi (2000. évi) eredmény meghatározásánál. Ez következik az Sztv. 2. számú melléklet 23/a pontjának értelmezéséből is.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 13. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság az Sztv. 48. § (3) bekezdése, 64. § (1) bekezdés, a 2-es számú melléklet 23/a pontja értelmezése, és egybevetése alapján jogszerű döntést hozott, amellyel a Legfelsőbb Bíróság is mindenben egyetértett.
Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá a tőzsdei határidős ügyletek lényegére, vagyis, hogy pénzügyileg az ügylet csak lezáráskor jelenik meg nyereségként, vagy veszteségként a befektető számára.
Az Sztv. 2. számú melléklet 23/a. pontjával kapcsolatban is helytállóan fejtette ki, hogy ez két külön esetkört, kategóriát rögzít és szabályoz. Elkülönül egymástól az eladásra vásárolt értékpapírok, saját részvények, üzletrészek értékesítése elszámolásának szabálya, valamint a másik eset, a határidős ügyletek pénzügyi elszámolása. A határidős ügyletek esetében a határidős árfolyamon számított forint összege és a lejárat napján érvényes árfolyamon számított forint összeg közötti különbözetet kell kimutatni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között. Ezt a különbözetet pedig csak a lejárat napján lehet megállapítani, ezért a felperes helytelenül járt el, amikor már a lejárat előtt 2002. december 31-ével zárlati tételként könyvelte azt le.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.335/2006.)