adozona.hu
AVI 2009.3.28
AVI 2009.3.28
A tulajdonosváltozáskor már elkészült épületrészek értékére vonatkozóan a kivitelező nem bocsáthat ki számlát az új tulajdonos felé (1992. évi LXXIV. tv. 32. § (1) bek., a) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2002. III. negyedévére vonatkozóan bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeként terhére 4 840 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyet jogosulatlan visszaigénylésnek minősített, az adóbírság kiszabását mellőzte. Az M. Kft. által kiállított két számlát a revízió nem fogadta el hiteles dokumentumnak. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy amikor a felperes a perbeli ing...
AVI 2009.3.28 A tulajdonosváltozáskor már elkészült épületrészek értékére vonatkozóan a kivitelező nem bocsáthat ki számlát az új tulajdonos felé (1992. évi LXXIV. tv. 32. § (1) bek., a) pont]
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2002. III. negyedévére vonatkozóan bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeként terhére 4 840 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyet jogosulatlan visszaigénylésnek minősített, az adóbírság kiszabását mellőzte. Az M. Kft. által kiállított két számlát a revízió nem fogadta el hiteles dokumentumnak. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy amikor a felperes a perbeli ingatlant megvásárolta, azon már félkész ház állt, így azt a kivitelező nem értékesíthette az ingatlan új tulajdonosa, a felperes felé. A vitatott számlán szereplő szolgáltatást a kivitelező az I. Kft., és nem a felperes felé nyújtotta.A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását és az általános forgalmi adó visszaigénylési jogosultságának megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az ingatlan tulajdonváltozásakor nem különülhet el a földrészlet és az alkotórésze az épület, mivel főszabály szerint a föld tulajdonjoga az épület jogi sorsát osztja. Így a félkész ház nem a kivitelező tulajdonát képezte, tehát azt nem is értékesíthette az ingatlan tulajdonosa felé.
Az elsőfokú bíróság hivatkozott az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 32. § (1) bekezdés a) pontjára, 35. §-ra és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 166. § (2) bekezdésére, mivel a vitatott két számlán szereplő szolgáltatást a kivitelező nem a felperes felé nyújtotta, így a két számlát az általános forgalmi adó levonására alkalmas hiteles dokumentumként nem lehet elfogadni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását, és keresetének történő helyt adást. Álláspontja szerint jogszabálysértően állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az ingatlan tulajdonváltozásakor nem különülhetett el a földrészlet és az épület. A főszabály alól a Ptk. 97. § (2) bekezdése kivételt tesz. A háromoldalú írásbeli megállapodás lényege az volt, hogy a felépítmény tulajdonjogát a felperesi vevő nem az adásvétellel, hanem a vállalkozási szerződés keretein belül, mint megrendelő jogutódja, a vállalkozási díj kiegyenlítését követően szerzi meg. Erre figyelemmel a felperes jogosult volt a számlát befogadni és az azon szereplő teljesítési időpont is megfelelő volt.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 12. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság a tényállás lényeges elemeit feltárta, az ügyben alkalmazandó jogszabályok ismertetésével és értékelésével jogszerű döntést hozott, amellyel a Legfelsőbb Bíróság is mindenben egyetértett.
A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban az alábbiakat fejti ki.
A Ptk. 97. § (1) bekezdése értelmében az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Téves az a felperesi érvelés, mely szerint az építtető csak akkor szerez tulajdont az épületre - akár félkész épületre is -, ha már a vállalkozói szerződésben foglaltak teljesültek.
A felperes arra helyesen hivatkozott, hogy a Ptk. 97. § (2) bekezdése kivételt tartalmaz, mely szerint az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény, vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik. A perbeli iratok között azonban ilyen jellegű írásbeli megállapodás nem lelhető fel. Az I. Kft. 2000. március 4-én kötött generálkivitelezői szerződést az M. Kft.-vel, amely az építkezést megkezdte. Az építkezés ideje alatt az I. Kft. 2002. július 3-án az ingatlant értékesítette a felperes felé, bár ezen adásvételi szerződésben tévesen nem szerepelt a már elkészült felépítmény megnevezése és értéke. Ugyanezen a napon felperes generálkivitelezői szerződést kötött az M. Kft.-vel az építendő családi ház befejezésére. Ezen szerződésekből nem állapítható meg a Ptk. 97. § (2) bekezdésére való hivatkozás jogszerűsége, a volt földtulajdonos és a kivitelező a felépítendő épület eltérő tulajdonjogára írásbeli megállapodást, szerződést nem kötött.
A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a tulajdonosváltozáskor már elkészült épületrészek értékére vonatkozóan a kivitelező nem bocsáthatott volna ki számlát az új tulajdonos felé, hiszen a gazdasági esemény nem közöttük ment végbe. Az ilyen módon kiállított számlát nem lehet az általános forgalmi adó visszaigénylése szempontjából hiteles dokumentumnak tekinteni.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.316/2006.)