adozona.hu
AVI 2009.2.24
AVI 2009.2.24
Jövedéki ügyben a törvényben előírt mérték átlépése esetén az egész feltalált mennyiség kereskedelmi mennyiségnek minősül (2003. évi CXXVII. tv. 110. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jövedéki hatóság 2005. április 21-én, a felperes által működtetett piacon ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés során összesen 500 csomag magyar adójegy nélküli cigarettát találtak, amelyet büntetőeljárás keretében lefoglaltak, és jövedéki eljárást kezdeményeztek. Az ellenőrzés eredményeként a jövedéki hatóság 2005. július 15-én kelt határozatával a felperest 1 147 400 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2005. augusztus 26-án kelt határozatával az ...
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2005. augusztus 26-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. A határozat indokolása szerint a jövedéki termékeket a felperes tulajdonában álló telephelyen foglalták le. Az elárusító-pavilon nem volt bérbe adva, ezért a felperes minősült a megtalált termékek birtokosának.
A felperes keresetében e határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Ptk. 187. § (1), valamint 196. § (1) bekezdésére, és ennek alapján megállapította, hogy a felperes a lefoglalt jövedéki termékek vonatkozásában birtokosnak minősült. Ezért a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 114. § (3) bekezdése, és (4) bekezdése alapján a jövedéki bírság megfizetésére kellett kötelezni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.
A felperes megismételte a korábbiakban kifejtett jogi álláspontját és részletezte, hogy milyen intézkedéseket próbált tenni annak érdekében, hogy a bérbe nem adott asztalokba semmilyen tiltott terméket ne lehessen elhelyezni. A felperes hangsúlyozta, hogy sem egyenes, sem eshetőleges szándéka a birtoklásra nem volt, a feltalálást követően a birtoklásról le is mondott. A Jöt. 114. § (1) és (4) bekezdései vele szemben nem alkalmazhatók, mert nem természetes személy.
Az alperes a felülvizsgálati tárgyaláson előadott ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A nem vitás tényállás szerint a felperes által üzemeltetett piac területén a jövedéki ellenőrzés során a bérbeadás hiányában lezárt asztalban az ellenőrzés jövedéki ellenőrzés alól elvont termékeket, cigarettát talált.
A felperes álláspontja szerint jövedéki jogszabálysértést nem követett el. A Jöt. 114. § (1) és (4) bekezdése a felperesre, mint jövedéki termékkel tevékenységet nem folytató társaságra nem vonatkozik. Ezen túl hivatkozott arra is, hogy a cigarettát zártöréssel ismeretlen tettes helyezhette el a feltalálási helyén, amely a felperesen kívül álló ok miatt történt, birtokosnak ezért nem tekinthető.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Jöt. 114. § (1) és (2), valamint (3) bekezdésében a törvény felsorolja azokat a tényállásokat, amelynek megvalósulása esetén a jövedéki hatóságnak bírságot kell kivetnie. Ezekben a rendelkezésekben valóban a természetes személy, illetőleg a gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók azok, akik a nevezett tényállások megvalósulása esetén bírsággal sújthatók. A Jöt. 114. § (4) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és más egyéb gazdálkodó szervezetek is megvalósítják a jövedéki törvénysértést, amennyiben az előzőekben felsorolt tevékenységet folytatják. Ezt erősíti a Jöt. 4. § a) pontja is.
Az előzőekben ismertetett jogszabályi tényállást a felperes a jövedéki adózatlan termékek birtokban tartásával valósította meg.
A felperes álláspontja szerint a birtoklás azért nem valósult meg esetében, mert akaratán és tudtán kívül került a tulajdonában lévő területre a jövedéki termék.
A Legfelsőbb Bíróság már számos ítéletében rámutatott arra, hogy a Polgári Törvénykönyv és a kapcsolódó bírói gyakorlat szerint birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolják-e. A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg, és nem az, hogy a tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. A birtoklás létrejöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra való akarat nélkül is.
Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság ítéletében arra, hogy a Jöt. szigorú, objektív felelősségi szabályokat tartalmaz, így önmagában a törvény nem enged olyan hivatkozási, kimentési lehetőséget, mely szerint a felperesnek nem volt szándékában a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtokban tartása.
Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá ítéletében arra is, hogy a Jöt. 110. § (5) bekezdés b) pontja szerint a 800 db-ot meghaladó mennyiségű cigaretta kereskedelmi mennyiségnek minősül. Ennek alapján a jövedéki hatóság helyesen döntött a felperesre kirótt bírság összegéről. Természetesen e jogszabályi rendelkezés nem jelentheti azt, hogy a 800 db alatti mennyiségű cigarettánál szankcionálatlan maradhat a birtoklás ténye. A törvényben előírt mérték átlépésével az egész feltalált mennyiség kereskedelmi mennyiségnek minősül.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.180/2006.)