adozona.hu
AVI 2009.1.11
AVI 2009.1.11
A vámhatóságnak bizonyítania kell, hogy a vámáru melyik árucsoportba tartozik (Kereskedelmi Vámtarifa 1. sz. melléklet)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2002. július 19-én az M. PUSZTA fantázianevű termék (továbbiakban: perbeli termék) vámkezelését kérte belföldi forgalom számára 0910-91-90-00 vámtarifaszám feltüntetésével. A mintavételt követően a Vám-és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (továbbiakban: VPVI) megállapította, hogy a perbeli termék külső (érzékszervi) vizsgálata szerint élénkpiros színű, paprikás illatú és ízű, a tetején olajos, sűrűn folyós ízesítőkeverék, amelyben a sótartalom 2,13 m/m%. Megállapította továbbá, ho...
A felperes keresete alapján a Fővárosi Bíróság 10. sorszámú jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú vámhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Előírta, hogy az új eljárás során a vámhatóságnak részletesen ki kell fejtenie, mire alapozza azt, hogy a hagyma, növényi olaj és zsír, cukor jelenléte a 9. Árucsoportban nem megengedett, valamint ezen összetevők milyen okból változtatják meg a termék fűszerjellegét.
Az új eljárás alapján hozott elsőfokú határozat a felperes terhére ismételten 289 793 Ft vám és 72 449 Ft áfa-különbözetfizetési kötelezettséget írt elő. Megállapította, hogy perbeli termék folyékony halmazállapotú és a 9. Árucsoportban nem megengedett fűszerkeverék jelleget megváltoztató anyagok (hagyma, cukor, füstízű só) jelenléte miatt a termék nem osztályozható a 09.10 vámtarifaszám alá. A növényi olaj és zsír szintén nem megengedett, a hígítók közt nem található folyékony adalékanyag.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a termékben szereplő hagyma, növényi olaj és zsír, cukor és füstízű só a termék fűszerjellegét megváltoztatja. A termék olajos, sűrűn folyó keverék, mely folyékony halmazállapotban nem szilárd, őrölt vagy zúzott formában kerül forgalomba. A termék a 21.03 vámtarifaszám kritériumának felel meg.
A felperes keresetében részben arra hivatkozott, hogy a megismételt eljárásban a vámhatóságok az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 73. § (2) bekezdése ellenére a jogerős bírósági ítéletben foglaltaknak csak formálisan tettek eleget. A jogi előírások a fűszerkeverékhez adagolható más anyagok körét nem korlátozzák, a perbeli termék, a hozzáadott anyagok ellenére megtartotta eredeti ízesítő és fűszerező tulajdonságait. Bizonyítékként csatolta a gyártó nyilatkozatát a só, a cukor, az olaj hozzáadásával kapcsolatban. A perbeli termék a 9. Árucsoportba tartozik.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú vámhatósági határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú vámhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában hivatkozott a kereskedelmi vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IkM-PM együttes rendelet (továbbiakban: Kereskedelmi Vámtarifa) 2. §-a alapján alkalmazandó 1. számú melléklet 1. szabályára. Ennek értelmében az áruosztályok, az árucsoportok és az árucsoportok címe csak tájékoztatásul szolgál, az árukat a vámtarifaszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó megjegyzések rendelkezései szerint kell osztályozni, valamint az azt követő szabályok szerint feltéve, hogy azok nem ellentétesek a vámtarifaszámokkal és megjegyzésekkel. A 6. szabály értelmében a vonatkozó áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.
Ezt követően az elsőfokú bíróság vizsgálta a Áruosztály Magyarázat 21. Árucsoport 21.03 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat, illetve a 9. Árucsoport előtti megjegyzések és a 9. Árucsoporthoz tartozó általános rendelkezések tartalmát. Ennek alapján rögzítette, hogy a fűszerkeverékekben önmagában más anyag jelenléte [9. Árucsoport megjegyzések (1) bekezdés b) pontja], vagy más árucsoportba tartozó ízesítő, fűszerező anyagok jelenléte [9. Árucsoport általános rendelkezések (2) bekezdés d) pontját követő bekezdés, valamint a 21.03 vámtarifaszám (2) bekezdés] nem zárja ki a 9. Árucsoport alkalmazását. Kifejtette, hogy a 9. és 21. Árucsoport elhatárolásánál a jogalkotó az arányok, mennyiségek tekintetében konkrét meghatározást, kógens szabályt nem adott. Azt kell vizsgálni, hogy a más árucsoportba tartozó anyagok miatt a fűszerek, fűszerkeverékek eredeti ízesítő és fűszerező tulajdonsága megmaradt-e.
A VPVI vizsgálati jegyzőkönyve konkrét anyagmegjelölés nélkül rögzítette, hogy a termék olyan anyagot is tartalmaz, melyet a 9. Árucsoport előtti megjegyzések (1) bekezdése, valamint a 9. Árucsoporthoz tartozó általános rendelkezések nem engednek meg. A VPVI 73/1-2003. számon kiadott vámtarifaszám részletes indokolása tárgyú iratában már kifejtette, hogy a hagyma, a növényi olaj és a zsír, valamint a cukor a 9. Árucsoportban nem megengedett, mivel a termék fűszerjellegét megváltoztatják. A közigazgatási határozatok a termék fűszerjellegét megváltoztató anyagnak minősítették a füstízű sót is.
Ezzel szemben az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a hagyma, a növényi olaj és a zsír, valamint a cukor mennyiségére és arányára utaló adat sem a VPVI szakvéleményében és annak részletes indokolásában, sem a közigazgatási határozatokban nincs. Csupán rögzítették, hogy jelenlétük nem megengedett, mivel a termék fűszerjellegét megváltoztatják. Ez azonban ellentétes a VPVI szakvéleményének érzékszervi vizsgálatával. Az alperes azt sem indokolta meg, hogy a folyékony halmazállapot milyen jogi előírás alapján zárja ki a perbeli termék 9. Árucsoportba történő szabályozását. Szintén értelmezhetetlen az olaj, mint folyékony adalékanyag hígítóként való figyelembevételének kizártsága is. Az iratok nem állapítható meg, hogy a füstízű só miért változtatta meg a perbeli termék fűszerjellegét, erre a VPVI sem utalt szakvéleményében.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a közigazgatási szervek eljárásuk során nem tárták fel, és nem tisztázták azokat a jogilag releváns tényeket és körülményeket, amelyek alapján a perbeli termék 9. Árucsoportba történő osztályozása kizárható. Az Áe. 73. § (3) bekezdésében foglaltak ellenére a vámhatóságok eljárása és határozatai a megismételt eljárásban sem feleltek meg az Áe. 26. §, 43. § és 66. §-ában rögzített tényállás tisztázási és határozat indokolási követelményeknek.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem a Kereskedelmi Vámtarifa rendelkezések 1. szabálya alapján járt el, és nem megfelelően értékelte az árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket, rendelkezéseket. A perbeli termék sűrűn folyós olajos keverékjellege miatt már eleve nem tartozhat a 9. Árucsoportba. Csak azok az anyagok nem változtatják meg a fűszerek, fűszerkeverékek jellegét, amelyek elsősorban az íz, az aroma kiemelésére, festésére, tartósítására szolgálnak. A perbeli termékhez adott adalékanyagok (hagyma, növényi olaj és zsír, cukor és füstízű só) azonban a 9. Árucsoportban nem megengedettek, mert azok a termék fűszerjellegét megváltoztatják. Az elsőfokú bíróságnak lehetősége lett volna a bizonyítékokat értékelni, és dönteni az áruosztályozást illetően. Eljárásjogi jogszabálysértésre hivatkozással utasította a vámhatóságot új eljárásra, mégis anyagi jogi megállapításokat is tett az új eljárás tekintetében, amellyel elvonta az elsőfokú hatóság hatáskörét.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy a vizsgált anyagok hozzáadása a keverék jellegét nem változtatta meg. Más ügyben az alperes is elismerte, hogy ellentétes az a rendszertani értelmezés, amely a fűszerek és az ételízesítők között szilárd és folyékony halmazállapotuk között tesz különbséget. A fűszerek eredeti ízesítő tulajdonságainak vizsgálata érzékszervi vizsgálat nélkül nem oldható meg.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 8. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság által felülvizsgálandó elsőfokú bírósági ítéletnek abból a jogi tényből kellett kiindulnia, hogy az ügyben a Fővárosi Bíróság 10. sorszámú ítéletével az alperes korábbi jogerős határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú vámhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Előírta, hogy az új eljárás során a vámhatóságnak részletesen ki kell fejtenie, hogy mire alapozza azt, hogy a hagyma, növényi olaj és zsír, cukor jelenléte a 9. Árucsoportban nem megengedett, ezen összetevők milyen okból változtatják meg a perbeli termék fűszerjellegét. Az új eljárás során meghozott jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében a Fővárosi Bíróságnak azt kellett vizsgálnia és azt vizsgálta elsődlegesen, hogy a vámhatóságok az Áe. 73. § (3) bekezdésére figyelemmel eleget tettek-e a korábbi jogerős ítélet előírásainak.
Az elsőfokú bíróság ítélete teljes körűen ismertette azt a jogszabályi hátteret, amelyet vizsgálnia kellett a perbeli vámáru besorolásánál. E körben ismertette a Kereskedelmi Vámtarifa 1. sz. mellékletének 1. és 6. szabályait és ezekből kiindulva vizsgálta tovább az Áruosztály II/9. Árucsoport, IV/21. Árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket, illetve ugyanezen árucsoportokra vonatkozó Áruosztály magyarázat megjegyzéseit, illetve általános rendelkezéseit.
Ezen jogszabályok vizsgálatából okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a fűszerkeverékekben önmagában más anyag jelenléte, vagy más Árucsoportba tartozó ízesítő, fűszerező anyagok jelenléte nem zárja ki a 9. Árucsoport alkalmazásának lehetőségét. A jogalkotó a 9. és 21. Árucsoport elhatárolásánál az arányok és mennyiségek tekintetében konkrét meghatározást nem adott. Az elhatárolás döntő kritériuma, hogy az eredeti ízesítő és fűszerező tulajdonsága a vámárunak megmaradt-e.
A korábbi jogerős ítéletben kifejtettek alapján jogszerűen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a vámhatóságok a megismételt eljárásban sem bizonyították, hogy a vámáru miért nem tartozhat a 9. Árucsoportba, és miért tartozik a 21. Árucsoportba. Az új eljárásban is a vámhatóság csak sommás megállapításokat tartalmaz, mely szerint a hagyma, a növényi olaj és a zsír, valamint a cukor a 9. Árucsoportban nem megengedett. Ez önmagában nem felel meg a jogszabályoknak, hiszen csak akkor nem megengedett, ha a termék fűszerjellegét megváltoztatják. A közigazgatási határozatok továbbra sem tartalmaznak arra indokolást, hogy ezen anyagok mennyiben, milyen módon változtatták meg a termék fűszerjellegét. A füstízű sót is fűszerjelleget megváltoztató anyagnak minősítették, de ezzel kapcsolatban sincs egyéb adat, indokolás. A vámhatóság megállapításai ellentétesek a felperes által csatolt nyilatkozattal, amely a só, cukor és olaj hozzáadására vonatkozik.
Az alperesi határozat arra sem tartalmaz jogi indokolást, hogy a folyékony halmazállapot miért zárná ki a 9. Árucsoportba történő szabályozást. Az olaj, mint folyékony adalékanyag hígítóként való figyelembevételének kizártságát sem egyértelműsítette az alperes különös tekintettel arra, hogy más eljárásban nem tett különbséget az ételízesítők szilárd és folyékony halmazállapota között.
Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az Áe. 73. § (3) bekezdésében foglaltak ellenére az alperes határozata a megismételt eljárásban sem felel meg a tényállás tisztázási és határozatindokolási körülményeknek, nem vette figyelembe a korábbi jogerős ítélet előírásait.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltaktól eltérően a jogerős ítéletben kifejtett, az új eljárásra vonatkozó előírások nem vonták el a vámhatóság hatáskörét. A Legfelsőbb Bíróság által felülvizsgált jogerős ítélet nem határozta meg, hogy a perbeli termék melyik árucsoportba tartozik, hanem azokra a jogszabályokra hívta fel a figyelmet, amelyek az elhatárolást és a beazonosítást megalapozhatják, ezeket az elhatárolási és beazonosítási kritériumokat a vámhatóságnak megfelelően bizonyítania kell.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.132/2006.)