adozona.hu
ÍH 2010.90
ÍH 2010.90
FELSZÁMOLÁS KEZDEMÉNYEZÉSE SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ KÖVETELÉSNÉL - LÉTRE NEM JÖTT SZERZŐDÉS - RÁUTALÓ MAGATARTÁSSAL SZERZŐDÉSKÖTÉS I. A szerződésen alapuló, nem vitatott követelésre alapítottan akkor lehet felszámolási eljárást kezdeményezni, ha a felek között a szerződés létrejötte megállapítható. II. Ráutaló magatartással akkor jön létre a szerződés, ha a felek a szerződés lényeges pontjaiban megállapodtak. A szolgáltatás igénybevétele és a számla átvétele alapján a szerződés létrejötte akkor állapítható meg,
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével az adós elleni felszámolási eljárást soron kívül megszüntette. Megítélése szerint az adós azért nem fizetésképtelen, mert a hitelező nem bizonyította, hogy az adóssal szemben érvényesített, és a felszámolási kérelem alapját képező követelés szerződéses jogviszonyból származik. A felek nyilatkozatai és a becsatolt okirati bizonyítékok értékelése alapján azt a következtetést vonta le, hogy a felek a vállalkozási szerződés lényeges tartalmi ...
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével az adós elleni felszámolási eljárást soron kívül megszüntette. Megítélése szerint az adós azért nem fizetésképtelen, mert a hitelező nem bizonyította, hogy az adóssal szemben érvényesített, és a felszámolási kérelem alapját képező követelés szerződéses jogviszonyból származik. A felek nyilatkozatai és a becsatolt okirati bizonyítékok értékelése alapján azt a következtetést vonta le, hogy a felek a vállalkozási szerződés lényeges tartalmi elemében, a díjkikötés tárgyában érdemben nem tudtak megegyezni. Utalt arra, hogy önmagában az áramfogyasztás ténye, a számla átvételének ténye nem minősíthető olyan ráutaló magatartásnak, amely szerint az adós a hitelező által egyoldalúan kialakított elszámolás szerinti fizetési kötelezettséget vállalta volna.
A végzés ellen, annak megváltoztatása és az adós fizetésképtelenségének megállapítása, és felszámolása elrendelése iránt a hitelező fellebbezett. Állította, hogy az adóssal megkötött szerződés alapján került sor részéről a szolgáltatás nyújtására, ezt igazolja - álláspontja szerint - az eljárás során becsatolt levelezés tartalma, az adós ügyvezetője által 2008. december 3-án e-mailben megküldött levél - melyben az adós kijelentette, hogy a 2008. október 15. napjától igénybe vett áramdíjat megtéríti -, a 2008. december 11. napján e-mailben az adós részére megküldött energiaszolgáltatási szerződés tervezete is. A szerződés létrejöttére tekintettel pedig az adós fizetésképtelen, mert a tartozást csak a fizetési felszólítás kézhezvételét követően vitatta, és az elismert tartozásnak is csak egy részét fizette ki.
Az adós az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a fizetésképtelenség fennállása, illetőleg hiánya szempontjából lényeges tényeket helyesen, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok mérlegelése alapján állapította meg. A fellebbezésben foglaltaktól eltérően tehát az elsőfokú bíróság ténymegállapítása helyes a 2008. december 1-jei e-mail üzenet tartalmára és az írásbeli szerződés-tervezet átadásának időpontjára és módjára nézve is.
A helyesen megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság érdemben helyes következtetést vont le, helyesen állapította meg, hogy az adós fizetésképtelensége fennállásának a többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételei tekintetében a bizonyítás a hitelezőt terhelte, és azt is, hogy ez a bizonyítás sikertelen volt. A szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződéstervezetet egyik fél sem írta alá, és a díjfizetés mértékét is tartalmazó szóbeli megállapodás sem jött létre a felek között, és nem állapítható meg a szerződés létrejötte ráutaló magatartás alapján sem (Ptk. 216. §).
Ráutaló magatartás csak akkor állapítható meg, ha valamely magatartásból a másik félnek egyértelműen fel kellett ismernie a szerződési akaratot, mert az általános élettapasztalat szerint az másképp nem volt értékelhető. A bírói gyakorlat igen szigorú ennek megítélésében. A ráutaló magatartás nem hoz létre szerződést, ha a felek magatartása - önmagában vagy a korábbi tárgyalásokkal részmegegyezésekkel együtt - nem fejezi ki a megegyezést a szerződés lényeges pontjaiban. Az adós részéről a szolgáltatás igénybevétele, illetőleg a számla átvétele csak annak elfogadását jutatta kifejezésre, hogy az igénybe vett szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, azt azonban nem, hogy azt is elfogadta volna, hogy ennek az ellenszolgáltatásnak az összegét a hitelező egyoldalúan jogosult megállapítani. A hitelező által alkalmazott konkrét szolgáltatási díjat a számla átvételével azért sem fogadhatta el az adós, mert a hitelező által igényelt díjazás mértékéről csak a számla átvételével egyidejűleg átvett szerződés tervezetből értesült.
Helyesen vonta le tehát az elsőfokú bíróság azt a következtetést, hogy a felek között szerződés nem jött létre, köztük elszámolási vita van, a fizetésképtelenségnek a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyik előfeltétele, a szerződéses kapcsolat hiányzik. Ebből következően nincs jelentősége annak, hogy az adós a követelést elkésetten vitatta, és annak sem, hogy az általa elismert követelésnek csak egy részét fizette meg.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször módosított Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazott Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkf. IV. 30.136/2009/2.)