adozona.hu
BH+ 2010.6.275
BH+ 2010.6.275
Ha a vállalkozási szerződés alapján végzett munka során a vállalkozó munkavállalója a munkavédelmi szabályok megszegésével a megrendelő munkavállalójának balesetét okozza, a vállalkozó, mint a károkozó munkavállaló munkáltatója a baleseti járadék megtérítésére köteles [1997. évi LXXXIII. tv. 68. § (1)-(2) bekezdés, Ptk. 348. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes határozatával a felperest 484 296 forint baleseti járadék, valamint 2007. április 1-jétől havi 28 040 forint, a mindenkori emelésekkel növelt összegű baleseti járadék megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes N. T. targoncavezető munkavállalója a C. Magyarország Kft. telephelyén teherrel való tolatás közben az utóbbi gazdasági társaság munkavállalójának, V. I.-nek nekiütközött és bal lábán súlyos sérülést okozott. A targonca a C. Kft. tulajdona volt. A targ...
BH+ 2010.6.275 Ha a vállalkozási szerződés alapján végzett munka során a vállalkozó munkavállalója a munkavédelmi szabályok megszegésével a megrendelő munkavállalójának balesetét okozza, a vállalkozó, mint a károkozó munkavállaló munkáltatója a baleseti járadék megtérítésére köteles [1997. évi LXXXIII. tv. 68. § (1)-(2) bekezdés, Ptk. 348. § (1) bekezdés].
Az alperes határozatával a felperest 484 296 forint baleseti járadék, valamint 2007. április 1-jétől havi 28 040 forint, a mindenkori emelésekkel növelt összegű baleseti járadék megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes N. T. targoncavezető munkavállalója a C. Magyarország Kft. telephelyén teherrel való tolatás közben az utóbbi gazdasági társaság munkavállalójának, V. I.-nek nekiütközött és bal lábán súlyos sérülést okozott. A targonca a C. Kft. tulajdona volt. A targoncavezető a munkafeladat elvégzése közben észlelte ugyan V. I. jelenlétét, de úgy látta, hogy elfér mellette. A felperes megtérítési felelősségét a határozat arra alapította, hogy a targoncavezető nem a tőle elvárható gondossággal végezte munkáját, ezért következett be a baleset, amellyel összefüggő baleseti járadékot felperes az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 68. § (1) bekezdése és a Ptk. 348. § (1) bekezdése alapján köteles megtéríteni. A felperes fellebbezését a másodfokú határozat elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a C. Kft.-vel kötött vállalkozási szerződés értelmében a targonca karbantartása, a munkavédelmi szabályok betartása a megrendelő C. Kft. kötelessége volt. A munkahelyi vezető az ellenőrzést nem megfelelően végezte, a targoncán a tolatás-hangjelző nem működött, a sérült nem kellő körültekintéssel állt meg a baleset helyszínén beszélgetni, ezért a balesetért a felelősség e kft-t terheli, akinek telephelyén, az érdekében végzett tevékenység közben okozott kárt harmadik személynek a felperes munkavállalója.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A bíróság a beszerzett igazságügyi munkavédelmi szakértői vélemény alapján megállapította, hogy nincs olyan előírás, hogy a targoncákat tolatási hangjelzővel kellene felszerelni. A perbeli targonca a normál hangjelzési követelménynek megfelelt, a minden mozgás megkezdése előtt kötelező hangjelzéssel való figyelmeztetés kürtjelzéssel megadható lett volna; a targoncavezető azért nem használta a kürtöt, mert úgy ítélte meg, hogy elfér az udvaron álló személyek mellett. A vállalkozási szerződésben szereplő kötelezettségeinek a C. Kft. eleget tett. Tekintettel arra, hogy a baleset oka a targoncavezetőnek az Emelőgép Biztonsági Szabályzat előírását sértő, gondatlan magatartása volt, felperest terheli a megtérítési felelősség a Ptk. 348. § (1) bekezdése, illetve az Ebtv. 68. § (1)-(2) bekezdése alapján.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetének helytadó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a C. Kft. telephelyén történt munkavégzésre, valamint arra tekintettel, hogy a kft. nem tett eleget a targonca és a munkavégzés körülményei biztosítása során a munkavédelmi szabályokban előírt kötelezettségeinek, a felelősség ezt a gazdasági társaságot terheli, hiszen a munkavégzés is az ő érdekében történt. A vállalkozási szerződésnek az utasítás adásra és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseire hivatkozott. Állította, hogy a C. Kft. nem részesítette a telephelyén hatályos speciális munkavédelmi szabályokra kiterjedő külön oktatásban a felperes munkavállalóját.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy a targoncavezető nem tartotta be az Emelőgép Biztonsági Szabályzat előírását, a C. Kft. közrehatását a baleset bekövetkezésében a peres eljárás adatai nem támasztják alá.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratokhoz becsatolt vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó felperes és a megrendelő C. Kft. úgy állapodtak meg, hogy a vállalkozó részére a megrendelő az általa kijelölt koordinátor útján ad utasítást, és a vállalkozó felel a szerződés teljesítése során a megrendelőnek okozott minden kárért, ideértve egyebek mellett a személyeknek okozott kárt is.
A szerződő feleknek az előbbi megállapodása a felperesnek a munkavállalója által harmadik személynek - a megrendelő munkavállalójának - okozott kárért való felelősségére irányadó szabály [Ptk. 348. § (1) bekezdés] alkalmazását nem érinti, így a vállalkozási szerződésben foglaltakra hivatkozva a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértést tévesen panaszolt.
A balesettel okozati összefüggésben álló jogellenes károkozó magatartás tényét - a targoncavezető szabálytalan eljárását - felperes maga sem vitatta felülvizsgálati kérelmében. A targoncavezető saját nyilatkozata és a perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény egybehangzóan megalapozta etekintetben az ítéleti tényállás megállapítását. A targoncavezetőnek a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. fejezet 8.2.6. pontja szerint a tolatás megkezdése előtt hangjelzéssel figyelmeztetni kellett volna a környezetében tartózkodókat. A normál hangjelzéshez szükséges követelménynek a targonca megfelelt, egy kiegészítő, ún. tolatási hangjelző berendezés felszerelése nem kötelező. Ehhez képest a baleset bekövetkezése nem volt összefüggésbe hozható a targonca állapotával kapcsolatos, a C. Kft. terhére róható mulasztással. Tekintettel arra, hogy a targoncavezető a hivatkozott Szabályzatban előírt általános szabályt szegte meg, nincs jelentősége az ügy megítélése szempontjából annak, hogy a felülvizsgálati kérelemben említett külön munkavédelmi oktatás megtörtént-e, hiszen az ebbe a körbe tartozó szabály megszegésére a perben adat nem merült fel.
A kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben felhozottak alapján jogszabálysértés nem volt megállapítható, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.III.10.984/2008.)