adozona.hu
BH 2010.6.161
BH 2010.6.161
A munkaviszonyban álló szövetkezeti elnök megbízásának visszavonása a tisztség megszűnését eredményezi, a munkaviszonyának megszüntetéséről a munkajogi szabályok alkalmazásával kell intézkedni [1992. évi I. tv. 41. §, Mt. 87. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát, és az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását igényelte.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes munkaviszonyát 2006. augusztus 22. napjával az alperes jogellenesen szüntette meg, és a munkaviszony az ítélet jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek költségtérítést, munkabért, ezen összegek k...
BH 2010.6.161 A munkaviszonyban álló szövetkezeti elnök megbízásának visszavonása a tisztség megszűnését eredményezi, a munkaviszonyának megszüntetéséről a munkajogi szabályok alkalmazásával kell intézkedni [1992. évi I. tv. 41. §, Mt. 87. §].
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát, és az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását igényelte.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes munkaviszonyát 2006. augusztus 22. napjával az alperes jogellenesen szüntette meg, és a munkaviszony az ítélet jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek költségtérítést, munkabért, ezen összegek kamatát, valamint perköltséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2004. január 1-jétől állt az alperes alkalmazásában, határozatlan idejű munkaviszony keretében ügyvezető elnöki teendőket látott el. A szövetkezet alapszabálya értelmében az igazgatóság feladatait az ügyvezető elnök látta el, tevékenységéért a közgyűlésnek volt felelős. Az alkalmazottak felett munkáltatói jogkör gyakorlónak számított.
Az alperes rendkívüli közgyűlése a 2006. május 24-én kelt határozatával ugyanezen naptól kezdődően a felperes elnöki megbízását visszavonta, és ezen feladatok alól mentesítette. 2006. május 25-én a felperes munkavégzését a munkáltató megakadályozta, az iroda ajtaján lévő zárat lecserélte, a felperes pedig az új zárhoz nem rendelkezett kulccsal.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes munkaviszonya és ügyvezető elnöki tisztsége összefonódott, a visszahívása egyben a munkaviszonya megszüntetését is jelentette. Ezt bizonyítja, hogy a munkavégzését az alperes megakadályozta, amikor az irodán a zárat még a közgyűlés napján lecserélte. A közgyűlési határozat csak az azonnali visszahívás tényét rögzíti, a felmondási időre vagy az az alóli felmentésre nem tartalmaz utalást. A bíróság hivatkozott az Mt. 87. §-ának (2) bekezdésében, valamint az Mt. 6. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglaltakra. A felperessel a közgyűlési határozatban foglalt döntést az alperes "hivatalosan nem közölte, nem indokolta", tehát a felmondás jogellenes. A 2006. augusztus 11-ei levél a célzott joghatás kiváltására nem volt alkalmas, mert egy megszüntetett munkaviszonyt újból megszüntetni nem lehet, a felek pedig írásban nem kötöttek olyan megállapodást, amely szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot közös megegyezéssel visszavonják. Az alperes a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg, ezért az Mt. 100. §-ában foglalt jogkövetkezményeket köteles viselni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta azzal, hogy a felperes munkaviszonya 2008. január 11-én szűnt meg.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az ügyvezető elnöki tisztség betöltésére létesített munkaviszony a tisztségből való visszahíváskor megszűnik, azonban a felperes nem tagsági jogviszony keretében és ahhoz kapcsolódó munkaviszony jellegű jogviszonyban látta el a tisztséget. A 2006. május 24-ei közgyűlési határozat kizárólag a felperes szövetkezeti elnöki megbízásának visszavonásáról, és az elnöki feladatok alóli mentesítéséről szól, így hiába volt jelen személyesen a felperes a közgyűlésen, ezt a határozatot a munkaviszonyát érintő megszüntetésnek és megfelelő közlésnek nem lehetett értelmezni. 2006. május 24-én az alakiságok betartásával a munkáltatónak kellett volna intézkedni, amelyet a későbbi, augusztus 11-ei alperes által felmondásnak tekintett levél nem pótolhatott. Ez az utóbbi intézkedés pedig nem csupán azért érvénytelen, mert egy már megszűnt jogviszonyt kívánt újból felszámolni, hanem mert nem az arra jogosulttól származott. A felperes esetében a munkáltatói jogkört a szövetkezet közgyűlése gyakorolta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes alaptalanul hivatkozott a BH 1994/58. számú eseti döntésben foglaltakra.
Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult.
Érvelése szerint a jogerős ítélet az 1992. évi I. törvény 41. §-ának (1) bekezdés d) pontjába, valamint az Mt. 86. § c) pontjába ütközött, ezért az törvénysértő. Amikor a szövetkezet közgyűlése a felperest az ügyvezető elnöki tisztségéből azonnali hatállyal felmentette, nemcsak az 1992. évi I. törvényen alapuló szövetkezeti jogviszonya szűnt meg, hanem az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszonya is. A két jogviszony egymáshoz való illeszkedéséből következik, hogy a munkajogviszony csupán ún. feltétel bekövetkezéséig jöhetett létre. Ezt támasztotta alá a BH 1994/58. számú eseti döntés is. A szövetkezeti elnöki tisztségre tekintettel létesített munkaviszonynak, és az erre kötött munkaszerződésnek abban az esetben van önálló jogi jelentősége, ha a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése az elnöki tisztség megtartása mellett valósulna meg.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Az új, szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény szabályainak megfelelően készített alapszabály szerint tisztségviselő a szövetkezettel munkaviszonyban is állhat. A felperes munkaviszonyának tartalmát az Mt.</a> szabályozza, így utalt az Mt. 87. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes munkaviszony keretében látta el az ügyvezető elnöki tisztséget, tagsági jogviszonyt az alperes szövetkezettel nem létesített. Elnöki megbízását a közgyűlés visszavonta, ezáltal munkaviszonyát is megszűntnek tekintette, és a felperest további tevékenységének végzésében megakadályozta.
Az alperes alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében az 1992. évi I. törvény 41. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak téves értelmezésére. A törvény értelmében a közgyűlés általi felmentéssel csak a tisztségviselő megbízása szűnik meg, önmagában az intézkedés a munkaviszony megszüntetését nem eredményezi. Az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése sorolja fel a munkaviszony megszüntetésének lehetséges módozatait, amelyek között a visszahívás nem szerepel, így a munkaviszonyban álló felperes foglalkoztatásának megszűnésére jogszabályi feltételek hiányában került sor. A másodfokú bíróság az ítéletében helytállóan utalt az Mt. 87. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján arra, hogy a felperes ugyan személyesen is jelen volt a közgyűlésen, az ott megszövegezett határozatot a munkáltató azonban a munkaviszonyban előírt módon vele nem közölte.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a munkáltató 2006. május 24-ei intézkedésével jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, így a jogvita eldöntése szempontjából közömbös, hogy az új elnök 2006. augusztus 11-én írt levelének mi volt a tartalma, az joghatás kiváltására már nem volt alkalmas.
Alaptalanul hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében a BH 1994/58. számú eseti döntésre is, mint amely a "versengő jogviszonyok" helyes értelmezésére ad eligazítást. A jogerős ítélet a törvénynek megfelelően fejtette ki, hogy a hivatkozott döntés szövetkezeti tag kiválásával kapcsolatban hozott munkáltatói rendkívüli felmondásról szól, jelen esetben pedig a felperes tagsági viszonnyal nem rendelkezett. A lényeges tényállásbeli különbség miatt a döntésben foglaltak jelen jogvita eldöntése szempontjából nem értékelhetőek.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta [Pp. 275. §-ának (3) bekezdése].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.316/2008.)