adozona.hu
BH+ 2010.5.229
BH+ 2010.5.229
A fegyveres szerv hivatásos állományú tagját magasabb beosztásba való kinevezésekor a soron következő rendfokozatba akkor kell előléptetni, ha a viselt rendfokozata a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál (rendfokozati maximumnál) legalább kettővel alacsonyabb [Hszt. 80. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A főhadnagy rendfokozatú felperest a rendőrkapitányság vezetője 2004. október 1-jei hatállyal kinevezte az A.-i rendőrőrsre csoportvezetőnek, majd 2006. november 1-jétől őrsparancsnoki beosztásba. A felperes szolgálati panaszában, majd a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében arra hivatkozott, hogy a 2004. október 1-jei, illetve 2006. november 1-jei kinevezésekor a viselt rendfokozata a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatánál legalább kettővel alacsonyabb volt, ezért őt a Hszt. 80. §...
BH+ 2010.5.229 A fegyveres szerv hivatásos állományú tagját magasabb beosztásba való kinevezésekor a soron következő rendfokozatba akkor kell előléptetni, ha a viselt rendfokozata a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál (rendfokozati maximumnál) legalább kettővel alacsonyabb [Hszt. 80. § (3) bekezdés].
A főhadnagy rendfokozatú felperest a rendőrkapitányság vezetője 2004. október 1-jei hatállyal kinevezte az A.-i rendőrőrsre csoportvezetőnek, majd 2006. november 1-jétől őrsparancsnoki beosztásba. A felperes szolgálati panaszában, majd a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében arra hivatkozott, hogy a 2004. október 1-jei, illetve 2006. november 1-jei kinevezésekor a viselt rendfokozata a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatánál legalább kettővel alacsonyabb volt, ezért őt a Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pontja alapján 2004. október 1-jétől százados, 2006. november 1-jétől őrnagy rendfokozatba soron kívül elő kellett volna léptetni.A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes rendfokozata csoportvezető beosztásban 2004. október 1-jétől 2006. október 31-ig százados, míg őrsparancsnoki beosztásban 2006. november 1-jétől kezdődően őrnagy.
A munkaügyi bíróság szerint a Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pontjában megjelölt rendszeresített rendfokozat alatt a 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2. számú melléklete szerinti rendfokozati maximumot kell érteni. Ellenkező esetben a soron következő előrelépésre vonatkozó rendelkezés [Hszt. 78. § (1) bekezdés] sem lenne értelmezhető. Ezért azt állapította meg, hogy a felperes kinevezéskori rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál 2004. október 1-jén és 2006. november 1-jén legalább kettővel alacsonyabb volt, ezért a felperest a Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pontja alapján elő kellett volna léptetni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pontjában előírt rendszeresített rendfokozat a rendszeresített rendfokozathoz kötött beosztásokra vonatkozik, amely nem azonos az adott beosztásra irányadó maximális rendfokozattal. A 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 25. §-a értelmében csak a tábornoki és az ezredesi rendfokozattal rendszeresített státuszok kerültek szabályozásra, melyet a BM rendelet 1. számú melléklete felsorol. A felperes beosztása ugyanakkor a 2. számú mellékletben szerepel, amely a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos státuszokat és az ahhoz tartozó rendfokozati maximumokat szabályozza. Így a csoportvezető beosztáshoz és az őrsparancsnoki beosztáshoz is alezredesi rendfokozati maximum van meghatározva. Miután a rendfokozattal rendszeresített fogalom nem azonos a rendfokozati maximummal, ezért a felperes esetében a Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt kötelező előléptetési szabály nem alkalmazható.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte.
Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság jogsértően a 11/1997. (II. 18.) BM rendelet rendelkezései alapján értelmezte a Hszt. 80. § (3) bekezdését, és tévesen jutott arra a jogi következtetésre, hogy a rendfokozattal rendszeresített fogalom nem azonos a rendfokozati maximummal. A felülvizsgálati érvelés szerint a Hszt. alapján mind a soron, mind a soron kívüli előléptetés alapvető feltétele, hogy az előléptetést a beosztásban rendszeresített rendfokozat lehetővé tegye. A soron történő előléptetések esetén - eltérő rendelkezés hiányában - ezért a beosztásban elérhető rendfokozati maximum egyúttal beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot is jelent.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 80. § (3) bekezdés b) pontjának a perben még irányadó rendelkezése szerint a hivatásos állomány tagját soron következő rendfokozatba elő kell léptetni magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatánál legalább kettővel alacsonyabb.
A perben az nem volt vitatott, hogy a főhadnagy rendfokozatú felperest 2004. október 1-jétől, majd 2006. november 1-jétől is magasabb beosztásba nevezték ki, a csoportvezető és az őrsparancsnoki beosztásban is a rendfokozati maximum az alezredes [11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2. számú melléklete], a felperes viselt főhadnagyi rendfokozata azonban a kinevezések időpontjában ennél hárommal alacsonyabb volt (Hszt. 1. számú melléklete).
A Hszt. 2. § s) pontja értelmében a törvény alkalmazásában magasabb beosztás: nagyobb felelősséggel, szélesebb hatáskörrel és ennek megfelelően magasabb rendfokozattal és illetménnyel járó státusz. A Hszt. 4. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek. A Hszt. 4. § (2) bekezdése szerint is a rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A törvény megállapíthatóan azonban nem határozza meg, hogy mit kell érteni a "beosztáshoz rendszeresített rendfokozat" alatt.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997. (II. 18.) BM rendelet (továbbiakban: R.) 1. számú melléklete a tábornoki és az ezredesi rendfokozattal rendszeresített státuszok megnevezését, számát és megoszlását szabályozza, míg a 2. számú melléklet szabályozza a fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos státuszok rendfokozati maximumát.
Ezen rendelkezések kizárólag nyelvtani értelmezését jelenti a jogerős ítélet által kifejtett álláspont, ugyanakkor a Hszt. 67-98. §-aihoz, valamint a Hszt. 246-254. §-aihoz fűzött miniszteri indokolás - amelyre a Hszt. időközben bekövetkezett módosítása és az ahhoz fűzött miniszteri indokolás tükrében lehet következtetni - azt támasztja alá, hogy a R. mellékleteiben felsorolt rendszeresített beosztásokban elérhető rendfokozati maximum a meghatározott beosztásban rendszeresített rendfokozattal azonosítható.
A fenti értelmezést erősíti az is, hogy a Hszt. a beosztáshoz rendszeresített rendfokozati maximumot és a beosztáshoz rendszeresített rendfokozat megjelölést felváltva - egymást helyettesítve - használja. Így a soron történő előléptetés egyik törvényi feltétele, hogy az előléptetést a beosztáshoz rendszeresített rendfokozat lehetővé tegye [Hszt. 78. § (1) bekezdés b) pont]. A soron történő előléptetés a Hszt. 40. § (2) bekezdése értelmében pedig az egyes beosztásokban elérhető - jogszabályban meghatározott - rendfokozati maximumig valósulhat meg. Ebből is következően a perben irányadó Hszt. 80. § (3) bekezdése szerinti kötelező soron kívüli előléptetésnél a törvényi feltételként meghatározott beosztáshoz rendszeresített rendfokozat sem értelmezhető másként, minthogy a magasabb beosztásba kinevezéskor a viselt rendfokozatot a - jogszabályban meghatározott - rendfokozati maximumhoz kell viszonyítani.
Minthogy a perbeli esetben a felperes viselt rendfokozata a magasabb beosztásba való kinevezései időpontjában megállapíthatóan legalább kettővel alacsonyabb volt a rendszeresített rendfokozatánál, a másodfokú bíróság jogszabályt sértett amikor a munkaügyi bíróság érdemben helytálló döntését megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.391/2008.)