BH+ 2010.5.227

Raktáros munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató a leltárfelelősségi megállapodás megkötését feltételül szabhatja. Ha a munkavállaló ilyen megállapodás aláírását megtagadja, a munkáltató rendes felmondással élhet, emiatt a munkaviszony rendkívüli felmondással nem szüntethető meg [Mt. 89. §, 96. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2002. december 2-ától raktáros munkakörben fennálló munkaviszonyát az alperes 2007. január 17-én rendkívüli felmondással megszüntette, amelyet azzal indokolt, hogy a felperes 2007. január 12-én az új csoportos leltárfelelősségi megállapodás nyomtatványt nem volt hajlandó aláírni, a 2007. január 1. és 12. közötti időszakban az általa összeállított járatok tekintetében a járatösszesítőket többszöri felszólítás ellenére nem szignózta, továbbá 2007. január 13-án munkavégzésre nem jelen...

BH+ 2010.5.227 Raktáros munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató a leltárfelelősségi megállapodás megkötését feltételül szabhatja. Ha a munkavállaló ilyen megállapodás aláírását megtagadja, a munkáltató rendes felmondással élhet, emiatt a munkaviszony rendkívüli felmondással nem szüntethető meg [Mt. 89. §, 96. §].
A felperes 2002. december 2-ától raktáros munkakörben fennálló munkaviszonyát az alperes 2007. január 17-én rendkívüli felmondással megszüntette, amelyet azzal indokolt, hogy a felperes 2007. január 12-én az új csoportos leltárfelelősségi megállapodás nyomtatványt nem volt hajlandó aláírni, a 2007. január 1. és 12. közötti időszakban az általa összeállított járatok tekintetében a járatösszesítőket többszöri felszólítás ellenére nem szignózta, továbbá 2007. január 13-án munkavégzésre nem jelent meg.
A felperes keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, a visszahelyezése mellőzésével a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazását, valamint 2004. január 1. és 2005. május 30-a közötti időszakra összesen 37 szombati napra járó rendkívüli munkavégzés ellenértéke és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A Munkaügyi Bíróság ítéletével megállapította a rendkívüli felmondás jogellenességét, és kötelezte az alperest elmaradt munkabér, végkielégítés, felmentési időre járó átlagkereset, kéthavi átalánytérítés, valamint 301 624 forint túlmunkadíjazás és kamatok megfizetésére. Megállapította, hogy a felperes munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedése napján szűnik meg, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a perbeli napon az alperes nem tárt konkrét csoportos leltárfelelősségi megállapodást aláírásra a felperes elé, a felek között említés szintjén került szóba a nyilatkozat, amelyre vonatkozóan a felperes ugyan kijelentette, hogy nem hajlandó aláírni, de határozott munkáltatói utasítás hiányában magatartása nem minősül rendkívüli súlyúnak. A járatösszesítők tekintetében nem találta bizonyítottnak, hogy azokon az aláírás a felperes részéről maradt el, mivel az alperesnél nem volt konkrétan szabályozva, hogy a járat összeállítását végző, vagy az árut a gépkocsivezetőnek kiadó raktáros feladata volt annak aláírása. A 2007. január 13-i munkavégzést illetően az alperes bizonytalan tartalmú kijelentést tett a megjelenésre és a munkavégzési kötelezettségre is, így nem állapítható meg, hogy a felperes utasítás ellenére nem jelent meg. A felperes 2004. január 1. és 2005. március 31-e közötti rendkívüli munkavégzés ellenértéke iránti igényét azért találta megalapozottnak, mivel a tanúk vallomása alátámasztotta, hogy a perbeli időszakban minden második héten hat munkanapot dolgozott, ezért az Mt. 126. § (1) bekezdése és a 147. § (3) bekezdése alapján 2004-ben 26, 2005. márciusig 11 nap, összesen 37 napra járó rendkívüli munkavégzés ellenértéke, 301 624 forint és kamat iránti követelést megalapozottnak tartott.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezett részét részben akként változtatta meg, hogy elmaradt munkabér címén 1 074 664 forint és ennek 2007. november 15-étől járó kamata megfizetésére kötelezte az alperest. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem tudta bizonyítani, hogy a felperes a terhére rótt kötelezettségszegéseket elkövette, illetve, hogy az ezek olyan súlyúak voltak, amelyek a rendkívüli felmondás alapjául szolgálhattak.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az Mt. 170/A. § (1) bekezdésébe ütköző, jogellenes következtetés az, hogy a leltárfelelősségi megállapodás aláírásának elutasítása nem lehet rendkívüli felmondás alapja. A járatösszesítőkön a felperesen kívül a többi munkavállaló aláírása szerepelt, azaz a felperes a járatösszesítőt nem írta alá. 2007. január 13-ára a felperesnek nem kellett külön utasítást adni a munkavégzésre, a megjelenésre, mivel az irányadó munkarend szerint köteles lett volna munkát végezni, e kötelezettségét az Mt. 103. § (1) bekezdése határozta meg. A munkaidő beosztást a becsatolt jelenléti ívek, bérszámfejtő lapok igazolták. Ezzel szemben a felperesi oldalon két olyan tanú vallomása szerepelt, akik nem tekinthetők elfogulatlannak, továbbá a felperessel nem egy beosztásban és időszakban dolgoztak együtt. A másodfokú bíróság megsértette a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy a munkáltató a raktáros munkakör betöltése feltételéül szabhatja a leltárfelelősségi, adott esetben csoportos leltárfelelősségi megállapodás megkötését. Abban kellett állást foglalni, hogy az aláírás megtagadása jogszerű indokául szolgálhat-e a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének.
A másodfokú bíróság ezzel összefüggésben helyesen mutatott rá arra, hogy a munkáltató a raktáros munkakörben a készletek kezeléséért való felelősséget a munkakör feltételeként kikötheti, és amennyiben a leltárfelelősségi megállapodást a munkavállaló valamely körülményre hivatkozással nem kívánja megkötni, a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt, e magatartás azonban kötelezettségszegés hiányában rendkívüli felmondás alapjául nem szolgálhat.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az alperes azt sem bizonyította, hogy olyan egyértelmű bizonylatolási rend volt az áruk kiadásával kapcsolatban, amelyet a munkavállalók - kivéve a felperest - alkalmaztak. Etekintetben az alperes ügyvezetője is eltérő előadást tett arról, hogy a járatösszesítőt a járatot összeállító vagy az árut a gépkocsivezetőnek kiadó raktárosnak kellett-e aláírni.
A peres iratokkal összhangban áll a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy a 2007. január 13-i munkából való távolmaradás sem értékelhető a rendkívüli felmondást megalapozó okként, mivel - a felek előadásából és a tanúk vallomásából megállapíthatóan - az alperes nem tartott igényt a felperes munkájára, amit az is bizonyít, hogy 2007. január 12-én, a felek közötti vita napján az ügyvezető már gondoskodott más raktáros következő napi beállításáról.
Ezért az eljárt bíróságok törvénysértés nélkül állapították meg a rendkívüli felmondás jogellenességét.
A rendkívüli munkavégzés körében a másodfokú bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdése előírásának megfelelően kellő indokát adta annak, hogy a tanúk nyilatkozatát milyen körülményekre tekintettel fogadta el az alperes hivatkozásával szemben, a jogerős ítélet következtetései okszerűek és életszerűek voltak.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.113/2009.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.