adozona.hu
EH 2009.1962
EH 2009.1962
A domain néven megvalósuló jogsértő védjegyhasználat elbírálásának szempontjai. A felperes védjegyével azonos domain név használatát nem teszi jogszerűvé, ha a kifogásolt domain név az alperes saját védjegyéhez hasonló. A védjegybitorlással való fenyegetettség is alapul szolgál a kifogásolt magatartástól való eltiltásra [A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet 9. cikk (1) bek., (2) bek., 98. cikk (1) bek., Vt. 27. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megállapított tényállás szerint a felperes a jogosultja a 2003. június 27-ei elsőbbségű "T-Gallery" közösségi szóvédjegynek a 41. osztályba tartozó oktatás, nevelés, szórakoztatás, sport- és kulturális szervezés, könyvkiadás és ahhoz kapcsolódó elektronikus médiumok (CD-ROM, CD) kiadása szolgáltatásokra. Az alperes javára 2006. március 8-ai elsőbbséggel áll oltalom alatt a "TG" és "T GALLERY" szóelemeket tartalmazó, színes ábrás védjegy a 35. osztályba sorolt reklámozás, kereskedelmi ügylet...
A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes 2005. november 16-tól a "t-gallery.hu" domain név regisztráltatásával, használatával és fenntartásával védjegybitorlást követett el, kérte az alperest a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra, valamint elégtétel adására kötelezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint saját védjegyének elsőbbségi időpontját megelőzően - amikor a internetes oldalon csupán családi fotók szerepeltek - a domain név használata nem esett a gazdasági tevékenység körébe, azt követően pedig minden olyan cselekménye, melynek gazdasági hatása lehetett, saját védjegyének használata körébe esett. Ezért a védjegybitorlás törvényi tényállási elemei nem valósultak meg.
Az elsőfokú bíróság, mint közösségi védjegybíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2005. november 16. napjától a "t-gallery.hu" domain név regisztráltatásával, fenntartásával és használatával bitorolja a felperes "T-Gallery" közösségi védjegyét, ezért az alperest a védjegybitorlás abbahagyására kötelezte és eltiltotta a további jogsértéstől. Feljogosította a felperest, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkező részét az alperes költségén, egy alkalommal a HVG című hetilapban, legfeljebb 1/8 oldal terjedelemben, fekete-fehér színben közzétegye. Az ezt meghaladó keresetet elutasította.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú közösségi védjegybíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes 2006. november 16. napjától a "t-gallery.hu" domain név fenntartásával és használatával bitorolja a felperes "T-Gallery" közösségi védjegyét, a regisztráltatással, valamint a 2006. november 16. napja előtt megvalósuló védjegybitorlás tekintetében a keresetet elutasította, egyebekben helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes igazolta, hogy a "T-Gallery" közösségi szóvédjegy - 2004. május 1. napjától Magyarországra is kiterjedő hatállyal - oltalom alatt áll és annak ő a jogosultja. A perben nem volt vitás az sem, hogy az alperes a "t-gallery.hu" domain nevet 2005. június 14-én a maga számára regisztráltatta és az azzal elérhető internetes oldalon használta, továbbá a közösségi védjegy használatára a felperestől engedéllyel nem rendelkezett. A jogerős ítélet az Európai Unió Tanácsa közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendeletének (a továbbiakban: Közösségi védjegyrendelet) 9. cikk (1) bekezdés b) pont, valamint 9. cikk (2) bekezdés d) pont alapján vizsgálta a védjegybitorlás törvényi tényállási elemeinek megvalósulását. Megállapította, hogy az alperes által használt domain név és a felperes védjegye azonos, továbbá az alperes által az internetes oldalon reklámozott fürdő- és wellness szolgáltatások - azok tartalma alapján - a védjegy árujegyzékében szereplő "sport- és kulturális tevékenységek szervezése" szolgáltatásokhoz hasonlók, a reklámozási tevékenység pedig - függetlenül annak "teszt jellegétől" -gazdasági jellegű használatnak minősül. Miután az alperes által használt "t-gallery.hu" domain név nem azonos saját védjegyének "TG" és "T GALLERY" szóelemeivel, a jogsértés alól nem mentheti ki magát azzal, hogy saját védjegyét használta. A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően - a kereseti kérelemhez kötöttség elve és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a domain név regisztráltatásával megvalósult jogsértést, valamint a védjegybitorlás 2005. november 16-ai kezdő időpontját nem látta megállapíthatónak, ezért az erre irányuló keresetet - az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva - elutasította. Egyetértett ugyanakkor az elsőfokú bírósággal abban, hogy miután az alperes a domain névről nem mondott le, a védjegybitorlás felperes által igazolt kezdő időpontjától (2006. november 16.) a domain név fenntartásával és "ekként történő használatával" a jogsértés folyamatosan fennáll. Az alperesnek - a weblapról a tartalom eltávolításával való - jogsértő magatartás befejezettségére vonatkozó álláspontját a per adataival nem látta igazoltnak. Mindezek alapján a Közösségi védjegyrendelet 98. cikk (1) bekezdés szerint alkalmazandó, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban: Vt.) 27. § (2) bekezdés a) pont alapján a jogsértést megállapító, a b) pont szerint az alperest a jogsértés abbahagyására kötelező és attól a jövőben eltiltó, valamint a d) pont alapján az elégtétel adására kötelező első fokú ítéleti rendelkezéseket helybenhagyta. A pernyertesség-pervesztesség arányára és az előlegezett költségekre figyelemmel a "felperest" kötelezte a Pp. 81. § (1) bekezdés alapján az "alperes" másodfokú részperköltségének megfizetésére.
A jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozva, az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, annak hatályon kívül helyezése és a kereset teljes elutasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint az általa használt domain név és a felperes védjegye között az összetéveszthetőséget kizárja az a körülmény, hogy az általa nyújtott reklámozási szolgáltatás eltér a védjegy árujegyzékében szereplő szolgáltatásoktól. A felperes védjegyének szolgáltatásaihoz hasonló szállodai és wellness szolgáltatásokat pedig nem ő nyújtotta. A felperes által nyújtott közismert távközlési szolgáltatásokra is figyelemmel ugyanakkor kizárható, hogy az átlagos fogyasztó a kifogásolt domain névvel elérhető honlap - családi fotókat is szerepeltető - tartalmát a felpereshez kösse. Nem bizonyított az sem, hogy a domain nevet gazdasági tevékenység körében használta. A jogerős ítélet ugyanakkor annak a védekezésének a megítélése során, hogy saját védjegyét használta, tévesen hagyta figyelmen kívül a védjegye szóelemeinek használatát, a honlap tényleges megjelenítését, valamint a domain név képzésére vonatkozó szabályokat. Az eljárt bíróságok elmulasztották értékelni azt a tényt is, hogy a felperes felszólítását követően, 2006. november 28-tól az internetes oldalról minden tartalmat eltávolított, ezáltal a domain név használatával felhagyott. Miután a domain név fenntartása önálló védjegyhasználati cselekményként nem értékelhető, a jogsértést legfeljebb az igazolt használat tényleges időtartamára (2006. november 16. - 2006. november 28.) lehetett volna megállapítani az abbahagyásra kötelezés mellőzésével. A ténylegesen megvalósult használat rövid időtartamára tekintettel pedig eltúlzott az elégtételadás módja. Miután fellebbezése nagyobb részben eredményes volt, alaptalanul kötelezte a jogerős ítélet - az indokolásban írtakkal ellentétesen - a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére. A másodfokú eljárásban nagyobb mértékű pernyertességére tekintettel a lerótt 24 000 forint fellebbezési illeték, valamint a - teljes pernyertességre kikötött, sikerdíjat nem tartalmazó - 240 000 forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségének megfizetésére kérte kötelezni a felperest.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a domain név alatt nyújtott, valamint a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő szolgáltatások hasonlóságának megítélésénél az átlagos fogyasztó nem tesz különbséget aszerint, hogy az az alperes reklámozási tevékenységéhez, vagy az alperes által reklámozott tevékenységhez kapcsolódik. A védjegybitorlás megítélése során az általa nyújtott közismert szolgáltatások pedig nem bírnak relevanciával. A gazdasági társaságok reklámozása ugyanakkor a magánszemély részéről is gazdasági tevékenységnek minősül. Miután a másodfokú eljárásban nagyobb részben pernyertes lett, az alperes köteles részére másodfokú perköltséget fizetni.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (1) bekezdés alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A jogerős ítéletnek a domain név regisztráltatásával megvalósult jogsértés, valamint a védjegybitorlás 2006. november 16. napját megelőző időponttól való megállapítására irányuló keresetet elutasító rendelkezése felülvizsgálattal nem volt támadott.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A Közösségi védjegyrendelet 9. cikk (1) bekezdés b) pont értelmében a közösségi védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a közösségi védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a közösségi védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint a megjelölés és a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez. A (2) bekezdés d) pont szerint az (1) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos - különösen - a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban.
A fenti rendelkezések alapján helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes által használt domain név és a felperes közösségi védjegye azonos. Nem tévedett abban sem, hogy a domain névvel elérhető internetes oldalon megjelenő fürdő- és szállodai szolgáltatások bemutatása a védjegy árujegyzékébe tarozó "sport- és kulturális szervezés" szolgáltatások körébe vonható. Helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy az átlagos fogyasztó nem tesz különbséget a szolgáltatás reklámozása és a reklámozott szolgáltatás között. Ezért nem volt ügydöntő jelentősége annak, hogy a kifogásolt internetes oldalon szereplő szolgáltatásokat ténylegesen nem az alperes nyújtja. A téves felülvizsgálati állásponttal szemben a védjegyjogosult által közismerten nyújtott egyéb, a védjegy árujegyzékében nem szereplő szolgáltatásoknak pedig a védjegybitorlás megítélése szempontjából nincs relevanciája.
Nem osztotta a Legfelsőbb Bíróság a gazdasági tevékenység bizonyítottságának hiányára vonatkozó felülvizsgálati álláspontot. A védjegyjogosult kizárólagos joga magában foglalja azt is, hogy a védjegyével nyújtott árukkal vagy szolgáltatásokkal az Interneten megjelenjen, és ennek érdekében a védjegyet domain névként is használja. A domain név ezáltal nem csupán az internetes elérhetőséget biztosítja, hanem általában annak tulajdonosát (árujelzőjét) is azonosítja. Ezért a felperes védjegyével azonos domain névvel elérhető internetes oldalon megjelenő tartalom is rendszerint közvetlen kapcsolatba hozható a védjegyjogosulttal, illetve annak gazdasági tevékenységével. Az alperes saját előadása szerint is gazdasági megfontolásból került sor 2006 nyarától - kezdetben "teszt jelleggel" - az internetes oldalon a kifogásolt tartalom megjelenítésére. A per adatai alapján tehát a sérelmezett megjelölés gazdasági tevékenység céljából való használata is megállapítható volt.
Ebben a folyamatban az a körülmény, hogy az alperes a felperes felszólítását követően a honlapon a tartalomszolgáltatást akként módosította, hogy azon "A weblap még nincs feltöltve" szöveget elhelyezte (F/24. sz. melléklet), önmagában nem alapozta meg annak megállapíthatóságát, hogy a jogsértő magatartás befejeződött, illetve annak lehetősége megszűnt. Az alperes ugyanis ezzel a védjegy árujegyzékébe tartozó szolgáltatások nyújtásának feltételeit nem szüntette meg. Az alperes - a korábban megvalósult jogsértő védjegyhasználatot is figyelembe véve - önmagában ezen állapot miatt is a védjegybitorlással közvetlenül fenyegető cselekmény abbahagyására kötelezhető a Vt. 27. § (2) bekezdés b) pont alapján. A védjegybitorlási per kereteit meghaladja ugyanakkor a domain név alatt nyújtott, tartalomszolgáltatással megvalósuló védjegyhasználat egyes mozzanatainak önálló vizsgálata. Ezért szükségtelenül nevesítették az eljárt bíróságok önálló használati cselekményként a domain név - akár díjfizetéssel, akár a felperes felszólítása ellenére a lemondás megtagadásával való - "fenntartását".
Jogszabálysértés nélkül állapította meg azt is a jogerős ítélet, hogy az adott esetben az alperes nem hivatkozhat alappal saját védjegyének jogszerű használtára. Nem kétséges, hogy a domain névben szereplő "t" és "gallery" szóelemeket a felperes közösségi védjegye és az alperes saját védjegye egyaránt tartalmazza. Ilyen esetben a sérelmezett megjelölés és a védjegy azonossága szigorúbb szempontok figyelembe vételével vizsgálható. Ezért helytállóan jutott arra az álláspontra a jogerős ítélet, hogy a felperes közösségi védjegyével írásmódjában is teljesen azonos domain név használata nem tekinthető az alperes színes ábrás, kombinált védjegye alkalmazásának. Ennek megítélése során az alperes által hangsúlyozott internetes oldal megjelenítésének, illetve a domain név képzésére vonatkozó szabályoknak nincs jelentősége.
Az Interneten megvalósult jogsértésre tekintettel a jogsértést megállapító ítéleti rendelkezés egy országos hetilapban való közzétételével elrendelt elégtétel pedig nem aránytalan.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. IV. 20.562/2009.)