adozona.hu
ÍH 2010.42
ÍH 2010.42
NÉVHASZNÁLATI ENGEDÉLY SZÜKSÉGESSÉGE JOGI ÉRDEKELTSÉG ALAPJÁN - FŐVÁROS NEVÉNEK FELVÉTELE A CÉGNÉVBE Bármilyen írásmóddal jelöljék is a főváros nevét, annak cégnévbe történő felvételéhez a Fővárosi Önkormányzatnak jogi érdeke fűződik, így a Fővárosi Közgyűlés engedélyének beszerzése nem mellőzhető [Ctv. 4. § (5) bek., 3. sz. melléklet II. 9. pontja].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2009. augusztus 5. napján jogi képviselője útján, egyszerűsített cégeljárás keretében benyújtott kérelmében a korábbi cégnév törlése mellett a BUDA-PEST Tömegkommunikációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság új cégnév, és a BUDA-PEST Zrt. rövidített elnevezés cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a változásbejegyzési kérelem kitöltése nem felelt ...
A társaság a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2009. augusztus 5. napján jogi képviselője útján, egyszerűsített cégeljárás keretében benyújtott kérelmében a korábbi cégnév törlése mellett a BUDA-PEST Tömegkommunikációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság új cégnév, és a BUDA-PEST Zrt. rövidített elnevezés cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a változásbejegyzési kérelem kitöltése nem felelt meg a jogszabályoknak, mert az hiányos, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 3. számú melléklet II.9. pontjának vonatkozásában [nem szerepel a törvényességi vizsgálat alá vont okiratok között a névhasználati engedély BUDA-PEST-re vonatkozóan, figyelemmel a Ctv. 4. § (5) bekezdésére és a Budapest Főváros Közgyűlésének 59/1994. (IX. 14.) számú önkormányzati rendeletére].
A végzés ellen a cég jogi képviselője fellebbezést terjesztett elő, melyben annak megváltoztatását és a változásbejegyzési kérelemnek helytadó döntés hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság végzése jogszabálysértő, mivel a társaság által cégnévként bejegyezni kívánt BUDA-PEST szókapcsolatot ebben a kötőjellel írott formában a Fővárosi Közgyűlés rendeletének 1. § (2) bekezdése nem tartalmazza azon elnevezési formák között, melyekre nézve névhasználati engedély beszerzése szükséges. Álláspontja szerint a hivatkozott önkormányzati rendeletben szereplő felsorolás taxatív, a BUDA-PEST szókapcsolat cégnévként történő használata nem tartozik a rendelet hatálya alá. Ebből következően a cégnév ebben a formában történő használatához nincs szükség a Fővárosi Közgyűlés engedélyére. Tekintettel arra, hogy a változásbejegyzési kérelem elbírálása a fentiek alapján nem igényli a Ctv. 3. számú mellékletének II.9. pontjában meghatározott okiratok vizsgálatát, ezért nincs akadálya a változásbejegyzési kérelem teljesítésének.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a benyújtott változásbejegyzési kérelmet jogszerűen utasította el a Ctv. 48. § (7) bekezdése alapján a Ctv. 4. § (5) bekezdésére, valamint 3. számú mellékletének II.9. pontjára hivatkozással.
A Ctv. 4. § (5) bekezdése szerint a történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.
A 3. számú melléklet II.9. pontja kimondja, ha a cég elnevezésében történelmi személyiség neve szerepel, vagy a cégnévhez másnak jogi érdeke fűződik, a Ctv. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott személy vagy szervezet hozzájárulását tartalmazó okiratot csatolni kell a kérelemhez.
A "Budapest" név felvételéről és használatáról szóló 59/1994. (IX. 14.) Főv. Kgy. rendelet 1. § (2) bekezdése a következőket tartalmazza: gazdasági, társadalmi, tudományos szervezetek, intézmények, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok részére elnevezésükhöz, tevékenységük gyakorlásához vagy működésük folytatásához a Budapest, Budapesti, Buda, Budai, Pest, Pesti, Pest-Buda, Pest-Budai, Budapest Főváros, Budapest Fővárosi, Főváros, Fővárosi megjelölés, illetve név használata a Fővárosi Közgyűlés engedélyéhez kötött.
A Ctv. 4. §-ához fűzött Complex kommentár szerint a jogi érdek sokféle lehet. Kapcsolódhat olyan közismert jelzőhöz, szimbólumhoz, amelyek egyértelműen valamely személyhez fűződnek, vagy pl. ilyennek minősül a valamely szóvédjegy jogosultjának jogi érdeke is. Az ilyen azonos vagy összetéveszthetőségig hasonló szavak cégelnevezésbe történő felvételéhez tehát a jogosult hozzájárulása szükséges. Ugyancsak ezen esetek közé sorolandó, de egyidejűleg a cégvalódiság érvényesülését is erősíti a Budapest Fővárosi Közgyűlés 59/1994. (IX. 14.) Főv. Kgy. rendelete, amely a Buda, Pest, Főváros vagy az említett szavak képzett formáinak használatát a közgyűlés engedélyéhez köti.
Rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Fővárosi Közgyűlés rendeletében valóban nem szerepel a bejegyezni kért írásmóddal a BUDA-PEST szókapcsolat.
A fentiek alapján és figyelemmel a fellebbezésben írtakra, abban a kérdésben kellett a másodfokú bíróságnak állást foglalnia, hogy helytállóan ítélte-e meg az elsőfokú bíróság, hogy a bejegyezni kért cégnév olyan elnevezésnek minősül, amelyhez másnak, jelen esetben a Fővárosi Közgyűlésnek jogi érdeke fűződik.
A hivatkozott közgyűlési rendelet megalkotásának célja nyilvánvalóan a Fővárosi Önkormányzat és a főváros lakossága jogainak védelme volt. Ez következik a rendelet 6. §-ának megfogalmazásából, amely szerint a kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a használat vagy annak célja, módja és körülményei a Fővárosi Önkormányzat és a főváros lakossága jogait, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Ugyanígy a rendelet hatálybalépése előtt felvett közigazgatási megjelölés vagy név használatát a jövőre nézve megtilthatja a közgyűlés ugyanezen okból. Az 1. § (2) bekezdésének felsorolásából egyértelmű, hogy a rendelet valamennyi, a fővárosra utaló megnevezés használatát a Fővárosi Közgyűlés engedélyéhez kívánta kötni. Figyelemre méltó e körben az is, hogy a Pest-Buda kötőjeles alakja szintén része a felsorolásnak. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a BUDA-PEST ebben a formában azért nem szerepel a felsorolásban, mert a magyar helyesírás szabályainak nem felel meg tekintve, hogy a főváros neve helyesen, egyben írva Budapest. Nem szerepel továbbá pl. a Budapest szótagolt formában sem. Ez a tény azonban nem változtat azon, hogy bármilyen írásmóddal a főváros cégnévben való feltüntetéséhez a Fővárosi Önkormányzatnak jogi érdeke fűződik.
Következetes emellett a bírói gyakorlat abban is, hogy az eltérő írásmód azonos hangzás esetén nem jelent olyan megkülönböztető jelleget, amely alkalmas lenne az azonos hangzású cégnevek megfelelő megkülönböztetésére.
Erre tekintettel nem lett volna mellőzhető a Ctv. 3. számú mellékletének II.9. pontjában írt okirat csatolása a kérelemhez, melynek hiányában az elsőfokú bíróság megalapozott döntést hozott.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 254. § (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 44.239/2009/2.)