adozona.hu
BH 2010.4.101
BH 2010.4.101
Külön nyilatkozattal vállalható magasabb járulékfizetéssel magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzésére a törvény csak 2003. január 1-jétől ad lehetőséget. [1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 29/A. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a másodfokú határozatával havi 28 504 forint átlagkereset alapulvételével 2000. október 1-jétől 18 528 forint rokkantsági nyugdíjat állapított meg felperes részére. E határozatát a későbbi határozatával módosította annyiban, hogy a nyugdíj összegét havi 29 118 forint átlagkereset alapján havi 18 927 forintra felemelte.
A felperes keresetében az 1993. és 1998. évi járulékköteles jövedelmének összege tekintetében vitatta a nyugdíja megállapítását, álláspontja szerint az alperes hatá...
BH 2010.4.101 Külön nyilatkozattal vállalható magasabb járulékfizetéssel magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzésére a törvény csak 2003. január 1-jétől ad lehetőséget. [1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 29/A. § (3) bekezdés].
Az alperes a másodfokú határozatával havi 28 504 forint átlagkereset alapulvételével 2000. október 1-jétől 18 528 forint rokkantsági nyugdíjat állapított meg felperes részére. E határozatát a későbbi határozatával módosította annyiban, hogy a nyugdíj összegét havi 29 118 forint átlagkereset alapján havi 18 927 forintra felemelte.A felperes keresetében az 1993. és 1998. évi járulékköteles jövedelmének összege tekintetében vitatta a nyugdíja megállapítását, álláspontja szerint az alperes határozatai nem vették figyelembe az érintett években elért, nyugdíja alapjául szolgáló keresetét.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes támadott határozatait a nyugdíj összegére vonatkozó részében hatályon kívül helyezte és e körben az alperest új határozat hozatalára kötelezte.
Az alperes a per során a felperesnek az 1998. évre vonatkozó igényét elismerte, erre tekintettel a bíróság megállapította, hogy 1998. évi keresetet illetően az alperes határozata nem felel meg a jogszabálynak.
Az 1993. évi járulékfizetés tekintetében a bíróság megállapította, hogy az 1975. évi II. törvény (továbbiakban: Tbtv.) 103/D. § (2) bekezdése alapján felperes egyéni vállalkozóként az 1992. évben elért jövedelme, de legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg után volt köteles 40% társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ez adott esetben az 1992-es évi 16 000 forint adóköteles jövedelem, és az 1993. január 1-jén érvényes havi 8000 forintos minimálbér alapján havi 4800 forint után fizetendő járulékot jelentett, és ezt kellett a nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. A felperes által hivatkozott, 1993. évre 1994-ben történt befizetés az 1994. évi járulékfizetési kötelezettséget érintette. Mindezekre tekintettel az 1993. év vonatkozásában a bíróság nem állapított meg jogszabálysértést.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet indokolásának az 1993. évre vonatkozó megállapításai hatályon kívül helyezését, és a bíróság új eljárásra utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy 1993. évre több társadalombiztosítási járulékot fizetett be az 1994. évi bevallásával egyidejűleg, mint amit a tárgyévi járulékfizetési kötelezettség alapjául szolgáló, 1992. évi adóköteles jövedelme után minimálisan fizetnie kellett volna. Ezt a jogerős ítélet nem vette figyelembe, holott a Tbtv. 103/D. § (2) bekezdése nem tilalmazta azt a lehetőséget, hogy az egyéni vállalkozó magasabb járulékot fizessen be, mint amit a jogszabály előírt. Utóbb az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 29/A. § (3) bekezdése kifejezetten lehetőséget adott arra, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzése érdekében az egyéni vállalkozó vállalja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést, mint a tényleges jövedelme, vagy a jogszabály által előírt minimális járulék. A jogszabály tehát már szabályozza azt, amit a felperes a magasabb összegű járulékfizetéssel elérni kívánt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és csak az abban panaszolt jogszabálysértés tekintetében vizsgálhatja felül [Pp. 275. § (2) bekezdés, 272. § (2) bekezdés].
Az előbbiek figyelembevételével a felülvizsgálati eljárásban azt lehetett csak vizsgálni, hogy a perbeli időben az egyéni vállalkozókra a jogszabályban előírt társadalombiztosítási járulék mértékét meghaladó járulékfizetés - adott esetben a per adatai szerint 2004 márciusában befizetett további 8100 forint járulék - megalapozhatta-e magasabb összegű jövedelem figyelembevételét a nyugdíj megállapításnál.
A Tbtv. 103/D. §-ának a perbeli időben hatályos rendelkezése szerint az egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó, a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelme egy naptári hónapra jutó összege, de legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg után köteles 40 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetni, legfeljebb évi 900 000 forint jövedelem után.
Az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 28. § (1) bekezdése szerint a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításánál is irányadó 22. § (1) bekezdése alapján a nyugdíj alapjául szolgáló keresetként - az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti jövedelem esetén - az 1996. december 31-én érvényes szabályok szerinti keresetet kell figyelembe venni. Az e szerint irányadó Tbtv. 44. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezett, hogy keresetnek a nyugdíjjárulék-köteles kereset, ha pedig a nyugdíjjárulékot jogszabályban meghatározott összeg után kellett fizetni, ez az összeg számít keresetnek.
A hivatkozott szabályok értelmében téves a felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspont, mert a nyugdíj alapjául a járulékköteles jövedelem figyelembe vételét írta elő a jogszabály, a kötelező járulékot meghaladó többletbefizetés önmagában a nyugdíj alapjául szolgáló kereset összegét nem érinthette.
A Tbj. 29/A. § (3) bekezdése szerint külön nyilatkozattal vállalható magasabb járulékfizetéssel magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzésére csak 2003. január 1-jétől ad lehetőséget a törvény.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján jogszabálysértés nem volt megállapítható.
(Legf. Bír. Mfv. III. 10.454/2008.)